Érdekességek tárháza

Török konyha és étkezési szokások 2.

Főtt ételek

Az előző részben a reggeliről és az édességekről írtam bővebben, most a főtt ételeket nézzük meg kicsit részletesebben. A vacsorát mindig a rokonoknál fogyasztottuk. Mindig főtt ételt ettünk. A leveseik sűrűbbek a mieinknél. Ez a házilag készített és a boltban kapható zacskós levesekre is igaz. Ettünk lencselevest, amit mentalevéllel (nagyon kedvelt fűszer, sok fajta ételhez használják)  ízesítenek, de ettem joghurt levest is. A legtöbb levesbe friss citromból citromlevet facsarnak. Én először azt hittem, hogy viccelnek mikor megkérdezték hogy kérek-e citrom levet a levesbe, de megkóstoltam és nagyon ízletes volt. Nagyon kedveltek a lencséből, csicseriborsóból és a szárazbabból készült ételek. Nagyon sok salátát fogyasztanak és sok ételhez natúr joghurtot esznek. Leírom néhány könnyen elkészíthető, ízletes török étel receptjét.

 Paradicsomos bab/zöldség: Paradicsom szószt, hagymát, vajat teszünk egy edénybe, a hagymát megpirítjuk, majd hozzá adjuk a száraz babot, azt is megpirítjuk, majd vizet öntünk rá, megfőzzük és fűszerezzük. Sok zöldséges ételt is készítenek hasonló módon, pl. padlizsánból, cukkiniből, répából, burgonyából stb. De burgonyát köretként ritkán fogyasztanak, inkább a rizst részesítik előnyben. Az előbb leírt vegyes zöldségből vagy szárazbabból készült ételeket általában először kenyérrel fogyasztják, majd utána már rizzsel együtt eszik mintegy szószként a rizsre téve a paradicsomos babot vagy zöldséget és melléje általában natúr joghurtot és salátát  is fogyasztanak. A natúr joghurt nélkülözhetetlen az ebédhez és vacsorához.

 A rizs elkészítése: A rizst először vízbe áztatjuk kb. 1 órán keresztül,  ilyenkor még pirinç-nek (ejtsd. pirincs) hívják, miután megfőtt használják rá a pilav (ejtsd piláv) elnevezést. Az áztatás után az étolajat vagy a vajat felforrósítjuk és beleöntjük a rizst, kb. 5-10 percen keresztül nagy lángon folyamatosan keverjük, közben vizet forralunk, majd ráöntjük a vizet, megsózzuk és lezárjuk az edény tetejét, kb. 5-10 percen keresztül állni hagyjuk, majd lejjebb vesszük a lángot és kislángon is kb. 10 percig állni hagyjuk. Gyakran raknak a rizsbe şehriye ( ejtsd sehrije) nevű tésztácskát is. Ez olyan kis vékony nem túl hosszú leves tésztához hasonló.

 Kifőtt tészta kicsit másképp. Szeretik a kifőtt tésztát is amit először vízben átfőznek, majd leszűrik és utána vajban (ők sokszor használnak  vajat a főzéshez, persze ott kint ez nem annyiba kerül mint nálunk, nagyon sok helyen árulnak olcsó jó minőségű házi vajat) átpirítják. Kicsit meglepő de ritkán esznek hozzá szószokat, általában natúr joghurttal fogyasztják. Számukra ugyanolyan furcsa amikor én krumplis tésztáról meg káposztás tésztáról stb. beszélek mint számunkra a joghurtos tészta.

 Sarma (ejtsd szármá): egy nagyon közkedvelt étel. Káposztalevélbe (néha szőlőlevelet is használnak) kifőtt és fűszerezett rizst vagy darált húsos rizst tesznek és ezt feltekerik. Tehát a káposztalevelet megtőltik főtt rizzsel. Jól megöntözik olíva olajjal. Ehhez az ételhez is gyakran fogyasztanak natúr joghurtot vagy pedig salátát.

 Hamsi

 Trabzonban nagyon sokszor ettünk hamsi (ejtsd hámszi) nevű kis halacskákat. Ezek nagyon apró halak és nagyon ízletesek. Általában kenyérrel és salátával fogyasztják. Ez a kis halétel főleg a Fekete-tenger vidékén nagyon elterjedt. Sokszor rizzsel is fogyasztják. Az apróra vágott kiszálkázott hamsit rizshez keverik.

 Döner

 Végül a döner kebapról, amit itt általában gyros néven ismernek ejtenék néhány szót. A dönert csirkéből, szarvasmarhából (borjúból is), birkából is készítik. A Fekete-tengeri vidéken hamsiból is készítenek dönert. De Törökországban a legelterjedtebb a borjúból és csirkéből készített.

 A döner elkészítése: a fűszereket összekeverik a szósszal, utána ráöntik a húsra, 1-2 napig hagyják állni a hűtőben. Utána vékony szeletekre vágják és felfűzik a rúdra jó szorosan. Ha ezzel kész vannak a tűz mellé helyezik és forgatják. Az így elkészített húst szendvicsként is eszik kenyér közé rakva salátával vagy pedig tányéron sok salátával. A döner szó a dönmek (forogni, fordulni) igéből származik és jelentése forgó.

 Nagyon sokszor a vacsora sem szűk családi körben zajlott. Úgyanúgy mint a reggelinél átjárnak egymáshoz a közeli rokonok és szomszédok enni. Az biztos hogy senki nem ül otthon egyedül és nem unatkozik. Sokkal nagyobb szerepe van a közösségnek és  a családnak mint nálunk. Az se véletlen hogy a rokonok általában közel laknak egymáshoz.  Náluk teljesen normális hogy este tízkor még egymás lakásában mászkálnak, beszélgetnek. A közös vacsorák utáni beszélgetésekhez is elengedhetetlen a tea és gyakran rágcsálnak közben mogyorót és fogyasztanak édességeket.

Seymen Krisztina Nurgül