6.vers
Nem elõre, hanem hátrafele
Forog a sorsom fogaskereke
Nem tudok mit tenni ellene
Révetegen bámulok a Végtelenbe.
A múlton siránkozom csak
Csókjaid hamva, ajkamról olvad
Dühös, tüzes tekinteted
Ennyi maradt nekem, Belõled.
Lenézõ, kacér mosolyod
Büszkeséged, mely arcodra fagyott
Nem olvassza már le senki
Csak egy másik férfi, egy másik
férfi.
Hol a lágy, szerelmes tekinteted
A szavak, melyekkel lelkem melengetted?
Életed, vagy szerelmed voltam
Kedvesem, mondd, mondd meg, hol van?
Hol vannak a régi szép emlékek
Melyek szemed tüzeiben égtek
A régi szép szavak nekem mondva
Mondd, mondd meg kedvesem, hol van?