m
Nyári Zsolt
Vers
Hóeséses hajnalban
Félholtan bandukoltam
S az úton megláttam
Egy csodás angyalt
Agonizálva
...Sárosan,vérbe fagyva
Nem szántam meg
S nem sajnáltam
mégis
Szárnyát szívemmel hegesztettem
S újra a helyére illesztettem
Majd így haldokolva
Fagyott ajkára csókot lehelltem
Aztán feltámadt és rám mosolygott
A két karjával felkarolt
És repült velem messzire
Az örök angyali szigetre
Ott már szárnyrakaptam én is
S felkiáltottam:
Látjátok?!
Élek
Mégis