MAGYAR GALAMB ÉS KISÁLLATTENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE

SPORT- ÉS HOBBINYÚL TENYÉSZTŐK FAJTAKLUBJA

Tenyésztési szabályzata

1. Ellátási terület

A Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (továbbiakban: MGKSz) Sport és Hobbinyúl Tenyésztők Fajtaklubja (továbbiakban: Fajtaklub) minden olyan elismert vagy elismerésre bejelentett nyúlfajta illetve keresztezési program törzskönyvezésével, tenyésztésének szervezésével foglalkozik, amelyet a MGKSz Fajtaklub tenyésztési programjába befogad, és amelynek tenyésztői a Fajtaklub tagjai, akik a Fajtaklub szabályzatait, határozatait magukra nézve kötelezőnek tekintik.
A Fajtaklub a tenyésztési programjában szereplő fajták, keresztezések tenyésztésének szervezését országos hatáskörrel végzi.

 2. A Szövetség tenyésztési programjában szereplő fajták, önálló névvel ellátott keresztezési programok:

A különböző nyúlfajták tenyésztésének kérdéseivel a MGKSz-en belül a megfelelő szakosztály, illetve a Fajtaklub foglalkozik. A Fajtaklub célja szakbizottságok létrehozása fajtacsoportonként, fajtánként. A szakbizottságok az adott fajták tenyésztőiből állnak, amelyek élén a választott vezetőség áll. A Tenyésztők Tanácsa a szakbizottságok választott küldötteiből áll.
A Fajtaklub a következő elismert illetve elismerésre bejelentett fajtákról és önálló névvel ellátott keresztezési konstrukciókról vezet törzskönyvet illetve főkönyvet:

Az Európa Szövetség által elfogadott fajtákra,

illetve az ott még nem szereplő, de nemzeti standardokban szereplő fajtákra, és a még el nem ismert, de nagyobb populációban már létező fajtákra amelyekről a Fajtaklub ismertetőt kiad.

Amennyiben az Európa szövetségnél megvalósul az egységes standardok elfogadása, úgy a Fajtaklub újratárgyalja a kérdést.

3. A Fajtaklub tenyésztési tevékenységének alapelvei

3.1. A tenyésztési cél a nemesítési munka legfőbb meghatározója.
Nagy tenyészértékű, fontos tulajdonságokat nagy biztonsággal átörökítő tenyészállatokat kell biztosítani a köztenyésztés számára.
A Fajtaklub tenyésztési célja az ennek megfelelő minőségű tenyészállatok előállítása, a fajtatiszta állományok genetikai képességének fenntartása és javítása.
Az egyes fajták más-más tulajdonságokkal rendelkeznek, különböző az állatok minősége. Ennek megfelelően eltérő az alkalmazott tenyésztési módszer, vagy ha a módszer lényegében azonos is, különböző eljárásokat és paramétereket használnak a tenyész-kiválasztásban. Az egyes fajtákra, keresztezési programokra vonatkozó konkrét tenyésztési cél a standard leírásokban szerepel.

3.2. A Fajtaklub tenyésztési programja a következő tenyésztési módszereket foglalja magába:

3.2.1. Fajtatiszta tenyésztés:
Ez az alapvető tenyésztési módszer, a fajtatiszta állományok tulajdonságainak javítását szolgálja, az egyes populációk fajtára jellemző tulajdonságainak megőrzésére és javítása mellett.
Az egyes fajták törzskönyvébe csak a fajta standard tulajdonságaival rendelkező, a fajtára előírt minimum paramétereket elérő egyedek kerülhetnek.
Tenyésztési szempontból fajtatiszta egyednek tekintjük azt az állatot, amely:
- ugyanazon fajta törzskönyvében szereplő fajtatiszta egyedeinek utóda;
- amelynek génhányada az adott fajtában legalább 93,75%

Mindamellett a fajtatiszta tenyészetekben is végezhető keresztezés a tenyésztési programban meghatározott keretek között.

3.2.2. Keresztezés

3.2.2.1. Cseppvér keresztezés
Egy fajta valamely tulajdonságának javítása céljából végzett keresztezés a javítandó tulajdonságban kiváló más fajtával úgy, hogy a fajta saját standardjának továbbra is megfeleljen. A Fajtaklub fajtatiszta tenyésztési programja a cseppvér keresztezést elfogadja a következő feltételek mellett.
A keresztezésből származó F₁ állatok a törzskönyvből kikerülnek az ellenőrzött állományba. A visszakeresztezés után (F2) a nőivarú és hímivarú egyedek visszakerülnek a fajta "B" törzskönyvébe, ha a fajtára előírt minimum paramétereket elérik és a küllemi bírálat alkalmával az egyed a fajtára jellemző küllemi jegyeket mutatja. Az „A” törzskönyvbe visszakerülés feltétele a nagyszülőkig zárt törzskönyv.

3.2.2.3. Szintetikus vagy új fajták
Két vagy több fajta előnyös tulajdonságainak egyesítésére szolgál. Az egyes kiinduló fajták a keresztezési programban meghatározott génhányadban szerepelnek az önálló névvel elismerésre bejelentett szintetikus fajták egyedeiben.

Új fajtát csak a Tenyésztési Tanács előzetes engedélyével lehet elkezdeni kialakítani, komoly tenyészprogram bemutatása után. A keresztezett egyedek A Tenyésztési Főkönyvben vannak nyilvántartva, míg utódaik meg nem felelnek az új fajta követelményeinek, és így visszakerülnek a Törzskönyvbe.

3.4. A tenyésztés szabályozása, a tenyésztő és a Fajtaklub jogai, kötelességei és felelősségi körei:

Az Elnökség jogai és kötelességei:
Szabálytalanságok tapasztalása esetén a tenyésztésvezető (szakelőadó) javaslata alapján az Elnökség dönt a tenyésztők tagsági viszonyának felfüggesztéséről, és a soron következő Közgyűlés elé terjesztheti a tenyésztők kizárását.

A Tenyésztők Tanácsa jogai és kötelességei:
A Tenyésztők Tanácsa:
- dönt az új fajták és keresztezési programok tenyésztési programba történő felvételéről, törzskönyvének
illetve főkönyvének alapításáról.
- dönt más tenyésztő szervezet által bejelentett fajta vagy keresztezés tenyésztési programjának,
törzskönyvezési munkáinak végrehajtásának szerződés keretében történő végzéséről.
- meghatározza a tenyésztés elveit és fő irányait.
- a tenyésztésvezető (szakelőadó) javaslata alapján engedélyezi a cseppvér keresztezéseket
- a közgyűlések közötti időszakban a tenyésztési kérdésekben döntéseket hoz, állásfoglalásokat készít, amelyekről a közgyűlést tájékoztatja.

A tenyésztésvezető (szakelőadó) jogai és kötelességei:
A tenyésztésvezető felelős a tenyésztők számára fontos információk gyors elterjesztéséért, és a koordinációs tevékenységért. Ha a tenyésztési programmal ellentétes események történnek, a Fajtaklub tenyésztésvezetője köteles erre felhívni a tenyésztő figyelmét. Amennyiben a tenyésztő ennek ellenére a tenyésztési programmal ellentétes tevékenységet végez, úgy a Fajtaklub tenyésztésvezetője a Fajtaklub Elnökségéhez felfüggesztési javaslatot köteles benyújtani.

A régióvezető jogai és kötelességei:
A régióvezető felelős a régió törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati munkáinak koordinálásáért, a tenyészet felülvizsgálatok szervezéséért, végrehajtásáért. A Fajtaklub jelen stádiumában még nem történik régióvezető kijelölése, de ahogy alkalmassá válik a szervezeti felépítés, azonnal bevezetésre kerül a pozíció.

A Fajtaklub munkatársainak jogai és kötelességei:

A Fajtaklub vezetősége jelenleg önkéntes alapon végzi a feladatokat.
A törzskönyvezést a Törzskönyvezési Szabályzat szabályozza. A Fajtaklub számítógépes törzskönyvi adatfeldolgozást végez. A Fajtaklub munkatársainak kötelessége a tenyésztőt az általa választott, és a Fajtaklub által jóváhagyott tenyésztési program végrehajtásában támogatni.

A Fajtaklub tagjainak, tenyésztőinek jogai és kötelességei:
A Fajtaklub tenyésztési programja által biztosított kereteken belül minden tenyésztőnek kötelessége, hogy saját tenyészetében következetes tenyésztési munkát végezzen.
Tenyészállatot minden Fajtaklub tagnak joga van előállítani, amennyiben a tenyészállat az általa tenyésztett - a Fajtaklub tenyésztési programjába befogadott - elismert vagy elismerésre bejelentett fajta törzskönyvben szereplő egyedeitől, illetve elismert vagy elismerésre bejelentett keresztezési program főkönyvébe került egyedeitől származik. A tenyésztő felelős a származási adatok pontosságáért, a megfelelő minőségű állatok beállításáért, a párosítási tervek pontos végrehajtásáért és az általa, a törzskönyvezési szabályzat szerint gyűjtött adatok pontosságáért. A tenyésztő kötelessége a tenyésztéssel, törzskönyvezéssel kapcsolatos adatszolgáltatást folyamatosan biztosítani.
A tenyésztő joga, hogy a Fajtaklub tenyésztési programjában szereplő tenyésztési módszerek és fajták közül válasszon, ugyanakkor felelős a választott program következetes végrehajtásáért.

3.5. A tenyésztési munka ellenőrzése
A Fajtaklub kötelessége, hogy a tenyésztői munkát, az adatgyűjtést és -szolgáltatást, a tagok által elfogadott tenyésztési program megvalósulását rendszeres időközönként ellenőrizze. Az ellenőrzések, felülvizsgálatok során tapasztalt rendellenességek, hibák okait fel kell tárni és a hasonló jelenségek előfordulását megfelelő intézkedésekkel meg kell előzni.

A származási adatok elsődleges ellenőrzése a megadott termékenyítés (kézből történő fedeztetés ill. mesterséges termékenyítés) időpontja és az ellés időpontjának egybevetésével történik.

A származás azonosság meghatározására elsődlegesen az egyedi jelölést, és annak a törzskönyvben való nyilvántartását, kérdéses esetben döntő módszereként a DNS vizsgálatot fogadjuk el. A származási adatok ellenőrzésének nyilvántartása a számítógépes törzskönyvi nyilvántartási program része.

3.6. A törzskönyvi ellenőrzésben tartott állományok jelölése: A mindenkor érvényben lévő jelölési és nyilvántartási rendelet alapján történik. Részletesen a Törzskönyvezési Szabályzatban olvasható.

3.7. A tenyészállatokkal kapcsolatos szabályok

3.7.1. Tenyészállatnak csak a törzskönyvbe vagy főkönyvbe került egyedek és azok utódai tekinthetők. Törzskönyvben szereplő egyednek számít az a tenyészállat is, amelyet a Fajtaklub elismert külföldi szervezet származási igazolása (pedigree) alapján honosított.

Az elismerésre bejelentett önálló névvel ellátott keresztezési programokban, a program által meghatározott körben, a programban meghatározott állatok használhatók fel.

3.7.2. A tenyésztő megbízásából végzett származás igazolására irányuló DNS vizsgálatok eredményét a Fajtaklub elfogadja a vizsgálatra akkreditált laboratórium eredeti vizsgálati jegyzőkönyve alapján.

3.7.3. Amennyiben a származással kapcsolatban kétség merül fel, a Fajtaklub az egyedek származási azonosságának bizonyítására akkreditált laboratórium szerológiai vagy DNS vizsgálatát fogadja el.

3.7.4. Amennyiben a tenyésztőnél tenyésztésre meghagyott egyedek vizsgálata során 10%-nál kisebb arányú hibás származást állapítottak meg, a hibás származású egyedek származási adatait a törzskönyvből törölni kell.
10-20% közötti hibás származás esetén a vizsgált ellési ciklusban született összes nem bizonyított származású egyed származási adatait a törzskönyvből törölni kell.
A 20% feletti hibás származás hamis adatközlésnek minősül és ennek megfelelően a 3.8.4. szakasz szerint kell eljárni (tenyészállat előállítási jog megvonása), és a származásellenőrzési vizsgálat alapján bizonyított származású egyedek kivételével a vizsgált ellési ciklusból származó összes egyed származási adatait a törzskönyvből törölni kell.
Az 50% feletti hibás származás a tenyésztési program szabályainak súlyos megsértését jelenti, ezért az elnökség köteles azonnal felfüggeszteni a rendes tagsági viszonyt, és az adott ellési ciklusból származó összes egyed származási adatait a törzskönyvből törölni kell.

3.7.5. Az állatok állategészségügyi követelményeit a tenyésztő szavatolja.

3.7.5.1 A tenyészállatok ésszerű és az állatvédelmi törvénynek megfelelő tartásáért a tenyésztő felel. Egy nőstény évente maximum háromszor fialhat. Ennél sűrűbb szaporítás már nem hobbi tenyésztés, és nem engedélyezett! A bakok természetes fedezése az ésszerűség határain belül kell, hogy maradjon. Heti 3-4 nőstény fedezése (napi két alkalommal) megengedett. Mesterséges termékenyítés esetén ez természetesen túlléphető, a sperma hígításával. Mindig vegyük figyelembe, hogy a hobbi tenyésztés nem a mennyiségre törekszik!

3.8. Szankciók a tenyésztési-törzskönyvezési munkák szabálytalan végzésével kapcsolatban:

3.8.1. Ha a törzskönyvi szabályzatban rögzített adatgyűjtési és -szolgáltatási feladatot a tenyésztő nem teljesíti.

3.8.2. Ha a tenyésztő hamis tenyésztési adatokat szolgáltat.

3.8.3. Ha a tenyésztő által tartott tenyészállatok tartási, takarmányozási körülményei nem felelnek meg a környezet- és természetvédelmi, állatvédelmi követelményeknek, a nemzetközileg elfogadott szabályoknak, ill. az ebben a szabályzatban foglaltaknak.

3.8.4. Az Elnökség által kijelölt bizottság kivizsgálja a szabálytalanságot. Ha ez a bizottság a tenyésztőt elmarasztalja a szabálytalanság (3.8.1.-3.8.3.) elkövetésében:
Az állat tenyésztőjétől
- első esetben egy évre,
- második esetben három évre,
megvonásra kerül a tenyésztési jog (a tenyésztő által előállított egyedek származási igazolást, törzskönyvi kivonatot nem kaphatnak).
- harmadik esetben az Elnökség dönt a tagsági viszony végleges megszüntetéséről.

Záró rendelkezések

Az egyes fajták, illetve keresztezések standardját, keresztezési szabályait a standardok illetve a keresztezési leírások tartalmazzák.

A tenyésztési szabályzat 2008. március 1.-én  lépett életbe, és módosításig érvényes.

……………………………………………………..

A Fajtaklub vezetője