Jász - Nagykun - Szolnok megye déli csücskében, a Hármas-Körös bal partján terül el.

A folyóközeli árvízmentes peremen, hátságokon már az új-kőkorban (ie. 4300-2400) emberi települések voltak, amelyek az u. "Köröskultúrához" tartoztak. Igazi ritkaságul szolgál és Közép-Kelet Európában egyedülinek számít a "szentély" elnevezésû lelet. 7000 éves a neolitikum vallásos szertartásainak termékenységi varázslatainak eszköze. Továbbá "szentesi Vénusz" Gyulán található öcsödi vízmeregető edény. Birkát ábrázoló agyagplasztika. Öcsöd Kovácshalomnál nagyszabású komplex feltárás, kiemelkedő fontosságú neolotikus leletekkel.
A római kor is képviselve van Trajan császár idejéből való római pénzzel. Legutóbbi idõben értékes kelta emlékekre találtak.
Öcsöd területén öt középkori falu osztozott:
- Öcsöd: Igen régi község. 1217 a Váradi Regestrum a tűz és forróvíz ítéleteiről már említést tesz.
- Bábocka: Első írásos emléke 1138-ből, dömösi prépoztság adománylevelében található.
- Tatárszállás: A monda szerint 1241 után a visszavonuló tatárcsapattól lemaradó katonák a Körös jobb partján települtek le.
- Fehéregyháza: 1297-tõl fordul elõ oklevelekben. A XV. századtól mezõvárosi rangja volt.
- Veresegyház: Neve 1453-tól olvasható.
A történelem viharai alatt Öcsöd és a környező falvak először a gyulai várnak szolgál. 1575 körül Ungnok Kristóf egri várkormányzó Bornemissza Jánosnak ajándékozta.
1612-ben a Rédey család kapta. 1620-33 között falut alapítottak.
Az öcsödiek sok megpróbáltatáson mentek keresztül. 1714-ben az elmenekült és visszatérő öcsödiek elmentek Szegedre s a kincstári jószágigazgatótól Cornet Józseftől kértek és kaptak engedélyt régi falujuk megszállására.
Községünk lakosságát Bocskai hajdúi szaporították. A telepesek Érkeserű és Váncsod községekből kerültek Öcsödre. Ma így mondjuk: Felmegyek Váncsodra, lemegyek Keserűbe.
Mezővárosi rangot kap. 1745-ben megváltották az öcsödiek magukat.

Híres az állattenyésztése. Búzáját a bécsi tőzsdén külön jegyezték.
Ma is megállják a helyüket az öcsödi emberek.

A XIX. század eleji rendezésig ún. kertes település volt. Épületei falusias jellegűek, de a főutcán kisvárosi, eklektikus épületek is láthatók. A falu iskolájában tanult a költő József Attila 1911-12-ben.

A József Attila emlékházban helytörténeti gyűjtemény és természetvédelmi állandó kiállítás található.
A településen még ma is élnek és dolgoznak népi kismesterséget űző kézművesek: kötélgyártó, kovács, cipész, csipkeverő, szalmafonó.