Avar Danuta arany pártája
(avagy a pártában maradt avar lány,
akinek a rokonai Bizáncot
sarcolhatták…)

Az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti nyomvonalának megelőző feltárásán páratlan avar kori leleteket találtak a debreceni Déri Múzeum munkatársai 2016 augusztusában: egy 7. században élt 10-12 éves kislány koponyájára, akit homlokán aranypánttal temettek el.

A Kárpát-medencében, a római és a hun uralom után, a VI. század közepére germán államok alakultak ki. A Dunántúlon a langobard királyság, míg a Tiszántúlon és Erdélyben a gepidák uralkodtak. Délről a Bizánci Birodalom határolta a területet. Ide érkeztek meg keletről az avar törzsek. Az avarok eredete pontosan nem ismert, amit biztosan tudunk róluk, hogy eurázsiai nomád nép és kelet felől érkeztek a hatodik század közepén a Kárpát-medence előterébe. 567-ben, a langobardokkal szövetségben meghódítják a gepida területeket, majd a következő évben birtokba veszik az egész Kárpát-medencét. Innentől kezdve az Avar Kaganátus volt a IX. század elejéig a térség meghatározó hatalma. A VII. század közepéig folyamatosan hadjáratokat vezettek a bizánci birodalom ellen, amely évi adófizetéssel is próbálta távol tartani őket. A most előkerült sír is valószínűleg az avar kornak ebből a korai szakaszából származik.

Több próbafeltárás is volt már ezen a környéken, de a mostani lelet megtalálása „majdnem teljes meglepetés volt” a régészek számára. Az Alföldön ugyanis régen az úgynevezett szarmata, iráni eredetű népesség élt, a legtöbb régészeti objektum és lelet így tőlük származott, de előkerült már 4 darab kelta (vaskori) hamvasztásos urna is az eddigi munkálatok során.

A 106 centiméter mélyen a földben fekvő koponyán viseleti helyzetben előkerült ún. háromkaréjos veretekből álló típus az egész Kárpát-medencében csupán öt lelőhelyről ismert eddig, Hajdú-Biharban ez az első. („Magyarországon eddig kb. 60 ezer avar temetkezést tártak fel a régész kollégák, és ebből mindössze 20 lelőhelyről ismert pártaveret, abból is a nálunk előkerült háromkaréjos típus eddig csupán öt lelőhelyről volt ismert, ugye ez a hatodik” - Deák Rita, a Déri Múzeum ásatásvezető régésze).

A koponyával 34 préselt aranylemez párta került elő, ebből 26 a koponyán volt, a többit pedig széthordták a rágcsálók. Ez az első teljesen aranyveretes párta a Kárpát-medencében, eddig csak ezüst, vagy aranyozott bronzból készültet találtak. A veret mintája teljesen egyedi, az ún. II. germán állatstílust képviseli, mely a kora avarokra jellemző díszítéstípus. A sírból előkerültek még üvegpaszta gyöngyök; egy szintén ritkának mondható, ólomból készült orsógomb; illetve legalább 4-5 darab ezüstlemezből készült gömb alakú gyöngy.

A pártát, ahogyan azt a néprajzi adatokból ismerjük, az emberek fejére tették, ennyi darabot (34) viszont még egyik sírban sem találtak. Az eddig előkerült hat pártának az a különlegessége, hogy maga a forma azonos, tehát ez a 3 karéj jelen van, de mindegyiknek más a mintája. A most előkerültnek ráadásul tényleg nagyon-nagyon szép kidolgozásúak. Egy ilyen vékony aranylemezt ráhajlítani erre a nagyon vékony bronzlemezre igazán kiváló ötvösmunkát igényelt. „Eddig még sosem találtam aranyat. Csak hallottam róla, hogy az arany ugye nem korrodálódik. Az ezüst fekete lesz, a bronz zöld, a vas rozsdaszínű, az arany pedig ugyanolyan, ahogy bekerült a földbe, tehát gyakorlatilag csillog. Eszméletlen. Nagyon-nagyon szép volt” - Deák Rita, a Déri Múzeum ásatásvezető régésze.

A koponyán 3D-s röntgenvizsgálatot végeztek, a kapott képen láthatóvá váltak a koponya alatti csontok, és még további 19 lelet. Kiderült, hogy nem homloktól homlokig tartott a dísz, ahogyan azt a régészek először gondolták, hanem majdnem a tarkójáig leért. A fogazata alapján állapították meg, hogy egy 10-12 éves gyermeké lehetett.

A régészek a feltárás során egyméteres mélységig leszedik a talaj felső rétegét, és az alatta lévő eredeti altalajon már jól kivehetők azok az elszíneződött területek, ahol korábban megbolygatták a talajt: pl. gödröt, árkot ástak; ott folytatják a részletes kutatást. A területen két sírt találtak, az egyikben a kislány földi maradványaival, és az említett régészeti leletekkel, a másikban egy felnőtt ember csontváza volt. A nagyon ritka, és értékes ékszer azt jelzi, hogy rendkívül gazdag és előkelő családból származik a kislány. Avar Danutának nevezték el, az olimpián az előző nap is aranyérmet szerzett Kozák Danutáról („Ő nyerte ilyen minőségben az utolsó aranyat, ez az összefüggés: arany-arany!”). A pártaveretet avar mesterek készítették. A préselő mintára aranylemezt, majd bronzlemezt tettek, és a kettőt összepréselték, majd a szegélyt visszahajtották, hogy kellően rögzítsék a lemezeket. A pártákat Pelles Edit restaurálta. Danuta jó állapotú pártáján mikroszkóppal megfigyelte, hogy az aranylemezt textilre és bőrre erősítették a korabeli ékszerkészítők. Alkalmanként, nagyobb rendezvényeken lehet majd megtekinteni.

A kora avar korban a magányos temetkezések voltak a legjellemzőbbek, de kisebb, családi temetők előfordulhattak, maximum 10 sírral (szülők, gyerekek, esetleg még a nagyszülők is volt, hogy egy helyen nyugodtak). Bár nem valószínű, hogy még ennyi sír előkerüljön, de a régészek reménykedtek benne, hogy a környéken legalább még egy lesz. És lőn.

A Danuta sírjától hét méterre talált másik sírban egy felnőtt nő maradványai voltak, akinek a Malvin keresztnevet adták. A sírból aranyozott ezüstlemezből készült párta, ezüst gyűrűk, ezüstlemezből készült gyöngyök kerültek elő. A sír legértékesebb lelete a nyakban viselt amulett, egy átfúrt bizánci aranypénz. Ezeken kívül női mindennapi használatai tárgyakat is találtak a sírban, mint vaskést, bronzcsipeszt, orsógombot és orsókarikát.

Egy honfoglalás kori temetőt is találtak a területen. Ötven lelet került elő. Egy, a Danutához hasonló korú kislány maradványait találták, tetőtől talpig feldíszítve. Ruhájának maradványaiból megállapítható, hogy bíborral festett selyemkaftánja volt. Lábbelijét kicsi csizmaveretek díszítették, a kaftánján ruhadíszek sorjáztak nyakig. A gazdag díszítésű ruhákból tudható, hogy előkelő család gyermeke volt. Három sírban találtak leleteket, köztük 1-2 milliméter vékony, hideg domborítással készült, ruhadíszítő ezüst lemezeket. Ez az anyag rendkívül képlékeny, hidegen is jól alakítható. Viszont könnyen sérül, ezért a dísz hátuljára lenvászon szövetet erősítettek készítőik.

A debreceni Déri Múzeumban 2016. augusztus 24-én sajtótájékoztatón mutatták be a leleteket, majd restaurálást követően november 19-én kamara kiállításon, egy tematikus családi Avar-nap keretében csodálhatta meg a közönség. Ezúttal korábbi és a nyár vége óta talált újabb avar és honfoglalás kori gazdag leletekkel együtt.

Forrás: a hirado.hu, dehir.hu, haon.hu, Császi Erzsébet (turizmusonline.hu), Somló-Bakos Dalma (offmedia.hu) beszámolói, valamint Balázs Attila (MTI), Matey István (haon.hu) és a Déri Múzeum fotói alapján.