A Texas Holdem játék kezdetekor az Osztó
52 lapos francia kártyával kever. Kaszinókban,
kártyaszobákban az Osztó nem játszik. De ahol kevés az
osztó, vagy ha otthon játszunk, akkor a játékosok is
oszthatnak. Ez esetben az Osztó szerepe minden leosztás után
az óramutató járásával egy irányban változik. Ha van Osztó,
egy "Dealer Button" nevű zseton vándorol egyesével a
játékosok között az óramutató járásával megegyezően. A
zseton mutatja, hogy melyik játékos lenne az osztó.
A Vakok
Nincs kötelező Alap(Ante) az összes játékostól a Texas
Holdem játékban, helyette van két kötelező hívás, amit
Vakoknak(Blinds) hívnak. A játék azzal kezdődik, hogy az
osztó balján ülő két játékos betesz egy előre megállapított
összeget(a Vakok) a közös kasszába - mielőtt bárki lapot
kapna -, biztosítva hogy legyen miért játszani minden egyes
körben. Bajnokságokon ez az összeg az idő függvényében
emelkedik, garantálva ezzel a játékosok folyamatos kiesését.
Általában, az osztó mellett közvetlenül balra ülő játékos, a
Kis Vak(Small Blind) a kötelező minimumtét felét teszi be,
és az ő mellette közvetlen balra ülő játékos, a Nagy Vak(Big
Blind) a kötelező minimumtét egészét. Ezt hívják a Vak
hívásnak(posting the blinds).
Az Osztás
Minden játékos két lapot kap, lefelé fordítva (Bázis Lapok,
Hole Cards). Lapjait senki nem mutatja, sőt sokan egyik
kezükkel takarva a lapokat, csak a lap sarkait nézik meg,
esélyt sem adva, hogy bárki más megláthassa őket. A lapok az
asztalon kell maradjanak, természetesen meg lehet nézni
őket, de nyilván csak annak, akinek osztva lettek.
A játék célja összekombinálni ezt a két lapot azzal az
öttel, amit majd az Osztó maga előtt fog kiteríteni
(kicsapás, Board), úgy hogy az a lehető legerősebb
pókerkombináció legyen a játékosok között. Ez a legerősebb
kombináció elérhető a két bázislap és három közös, egy
bázislap és négy közös, vagy akár egyetlen bázislap
felhasználása nélkül is. A legerősebb kombináció tulajdonosa
nyeri a kasszát (az összes berakott tétet).
Első Licitkör
Erre közvetlenül a leosztást követően kerül sor. Az Nagy Vak
bal oldalán ülő játékos beszél először. Nem bajnokság típusú
játékokban dönthet úgy, hogy harmadik vakká válik, azzal
hogy a Nagy Vak dupláját hívja meg még a lapok leosztása
előtt. Ezt ráblindelésnek (straddle) hívják. Ennek az
előnye, hogy ezáltal ez a játékos kerül a licitkör végére,
amivel lehetőséghez jut, hogy ő seperje be a kasszát a
legkönnyebben.
Az első beszélőnek ( a nagyvak vagy a ráblindelő mellett
balra ülő játékos ) három lehetősége van: megadja(call),
emel(raise) vagy bedobja(fold).
A Megadás azt jelenti, hogy beteszi az eddig hívott tétet.
Az Emelés azt jelenti, hogy a játékos további téttel
gyarapítja az előzőt. Az emelés mértéke játékonként eltérő
lehet. Limites játékokban ez változó lehet az egyes
licitkörökben; Pot Limites játékokban az emelés mértéke nem
lehet nagyobb, mint a közös kasszában lévő pénz; No Limites
játékokban pedig csak a játékos előtt heverő zsetonok
mennyisége szabhat határt az emelésnek.
A Bedobás, azt jelenti, hogy a játékos az előtte lévő két
lapot, lefordítva a középre dobja. Ezután már az adott
körben nem játszhat tovább, lapjai nem számítanak és az
eddig betett zsetonjai is elvesztek a számára.
A következő játékosoknak is ez a három lehetőségük van, ill.
négy, mivel Ráhívhatnak(re-raise). A ráhívásnak legalább
akkorának kell lennie mint az azt megelőző emelésnek.
A Flop
Az első licitkör után, az osztó félreteszi a pakli felső
lapját. Ez azért jó, hogy senki még véletlenül se láthassa a
felső lapot, csalás gyanúja fel se merülhessen. A lap az
asztalon marad a bedobott lapokkal, vagy visszakerül a pakli
aljára.
Ezután az osztó három lapot egyszerre, felfordítva az
asztalra helyez. Ezeket a lapokat nevezik Flopnak.
Második licitkör
Ez a kör és az összes ezt követő annál a még játékban lévő
játékosnál kezdődik, aki közvetlenül az osztó mellett ül
balról. Továbbá, a megadás, emelés és ráemelés mellett a
játékosoknak lehetőségük van passzolni (check) - nem emelve
a tétet és nem is dobva el a lapot.
Ha egyszer viszont hívnak a játékos lehetősége, hogy megadja
vagy emelje (esetleg ráemelje) a tétet. Ha egyiket sem
szeretné, be kell dobnia a lapot. Így a kör végén minden
játékban lévő játékosnak ugyanannyi zsetont kell a kasszába
tolni, kivéve ha egy játékosnak ehhez nincs elegendő
zsetonja. Ez esetben ő All-int (az összes pénz bent a
kasszában) mond, amivel külön kasszák keletkezhetnek,
limitálva ezzel az egyes játékosok által nyerhető összeget.
Minden játékos csak annak megfelelő összeget nyerhet,
amellyel ő is hozzájárult a kasszá(k)hoz.
A Turn (negyedik utcának is nevezik)
A második licitkör végével egy újabb lapot félretesz az
osztó, majd a következő lapot felfordítva a többi mellé
csapja az asztalra. Ezt nevezik a Turn kártyának.
Harmadik licitkör
Limites játékokban a hívható összeg megkétszereződik és
ennyi is marad az utolsó körig.
A River (ötödik utcának is nevezik)
A harmadik licitkör végével egy újabb lapot félretesznek és
az utolsó közös lap kerül kicsapásra felfordítva az
asztalra. Ez a River kártya.
Negyedik licitkör
Ez a kör előzi a meg a Show-Downt, amikor is a játékban lévő
játékosoknak meg kell mutatni lapjaikat.
Ha két vagy több játékosnak is ugyanolyan lapja van, a
magasabb kísérő lap (kicker) dönt a győztes személyéről. Ha
nincs kísérő lap (a játékosoknak azonos bázis lapjaik
vannak, vagy egyforma erős kombinációjuk van) akkor a kassza
elosztásra kerül köztük.
A játékosoknak mindig be kell mondaniuk és mutatniuk a
legerősebb általuk elért kombinációt, mielőtt bedobnák
lapjaikat, ellenkező esetben semmilyen követelésre nem
tarthatnak igényt a közös kasszát illetően.
Osztóhibák
Ha az első bázislap felfordul, az elosztást eredményez. Ez
esetben az osztó visszaveszi a lapot, újrakavarja a paklit
és újra elemeli azt.
Ha bármely következő bázislap az osztó hibájából felfordul,
az osztás folytatódik. A felfordult lapot nem lehet
megtartani. Ha mindenkinek leosztották a bázislapokat, a
felfordult lapot kicserélik a pakli felső kártyájával és ez
lesz az amelyet a flop előtt félretesznek. Ha egynél több
bázislap felfordul, az elosztásnak minősül és új osztást von
maga után.
Ha a flop több lapot tartalmaz mint kellene, újra kell
csapni azt (még akkor is, ha tudható, hogy melyik az "extra"
lap).
Ha a flopot újra kell csapni, mert a lapokat kicsapták
anélkül, hogy az első licitkör befejeződött volna, vagy túl
sok lapot csaptak ki, a lent lévő lapokat össze kell keverni
a paklival. Az előzőleg félretett lap az asztalon marad.
Miután az osztó újból megkavarta a paklit, elemeli azt, majd
újra csapja a flopot, anélkül, hogy félretenne egy lapot.
Ha az osztó kicsapja a negyedik lapot mielőtt a második
licitkör befejeződött volna, akkor az adott lap kikerül a
játékból ezen kör erejéig, függetlenül a játékosok
döntésétől. A licit lezárul. Az osztó egy lapot félretesz,
majd kicsapja a negyedik lapot (ami egyébként az ötödik lett
volna). Ha a következő licit is véget ér, az osztó
újrakavarja a paklit, beletéve az előbbi "rontott" lapot, de
nem téve bele az addig félretett és eldobott lapokat. Az
osztó elemeli a paklit és kicsapja az ötödik lapot, anélkül,
hogy előtte félretenne egyet. Ha az ötödik lap "fordul fel"
idő előtt, a paklit újra kell keverni és osztani a fent
leírtak alapján.
Ha az osztó véletlenül az első játékosnak eggyel több lapot
oszt (miután már minden játékos megkapta két bázislapját), a
kártyát vissza kell tenni a pakli tetejére, és ezt kell majd
félretenni. Ha az osztó több "extra" lapot is osztana, az
elosztásnak minősül.