Minek a rövidítése
Ablakozó rendszer, amely grafikus felhasználói felületet és a különféle perifériákhoz illesztési lehetőségeket biztosít az ezt a szolgáltatás igénybevevő programoknak, és lehetővé teszi, hogy a gép előtt ülő felhasználó egyszerre több alkalmazást futtathasson .
- Alkalmazás: Windows alatt futtatható programok, amelyek kihasználják a rendszer lehetőségeit.
- Aktív alkalmazás: háttérben futó (pl. víruskereső) vagy az aktív ablakban szereplő alkalmazás
- Ablak: a képernyő elzárt, téglalap alakú területe, ahol az alkalmazás működik
- Aktív ablak: az ablakok közül az egyik, amely a leütött billentyűket kapja meg
Futtathatók a hagyományos DOS programok, bár nem mindig tökéletesen, baj lehet pl. a billentyűzetkezeléssel. Néhány, DOS alól eddig kitűnően működő program egyenesen lefagy ilyenkor.
Többfeladatos rendszer, egyszerre több alkalmazás futhat, a Windows a mikroprocesszor idejét, az erőforrásokat és a képernyőt felosztja köztük. Egy alkalmazás a képernyő elzárt, téglalap alakú területén fut, erről nem léphet ki. A multitaskingot időosztásos (time-sharing) módon valósítja meg, azaz a futó alkalmazások egymás után kapnak néhány századmp-nyi időt. Típusai:
- kooperatív: a processzor idejét a programok között nem az operáció rendszer osztotta el, az idő osztása a programok együttműködésének (kooperációjának) eredménye, a processzort éppen használó program dolga a CPU felszabadítása, ha nincs rá szüksége, akkor átadása más, futásra váró programnak. Ezért a végtelen ciklusba kerülő programok a rendszer összeomlását okozták.
- preemptív: az operációs rendszer dönti el, hogy egy program mikor és mennyi processzoridőt kap, így a végtelen ciklusba kerülő programtól is el tudja venni a rendszer a vezérlést.
Windows alatt futó programok memóriafoglalása a fizikailag létező RAM-ot többszörösen meghaladhatja, a rendszer az éppen nem használt részeket a merevlemezen fájlban tárolja. A Windows 3.1 a kiterjesztett memóriát (Extended Memory, XMS) használta, a régi DOS programok által használt bővített memóriát (Expanded Memory, EMS) egy segédszoftver szimulálta az XMS területén.
Egér (mouse), hordozható gépeken a hanyatt-egér (trackball), érintőpad (touchpad), érintőképernyő (touchscreen), kis botkormány, rajztábla.
Az Apple Macintosh-hoz egygombos egér, a Windows-hoz két gombos egér tartozik. Az esetleges harmadik, középső gombot egyes DOS programok használják.
A multitasking miatt a nyomtatást külön program végzi a háttérben, ezért nem kell megvárnunk, míg a printer végez, megfelelően gyors gép és nyomtató esetén nyomtatás alatt is tovább dolgozhatunk.
- Testre-szabás: a Windows által nyújtott grafikus felületet saját ízlésünknek megfelelően beállíthatjuk (színek, méretek, tapéta, ikonok csoportosítása, képernyőkímélők, hangjelzések stb.). Windows 95-től több felhasználót is beállíthatunk, ekkor belépéskor mindenki az általa kialakított képernyő-elrendezést kapja.
- Plug and Play: az 1994-ben kidolgozott szabványt ismerő nyomtatót, modemet stb. kötünk a számítógéphez, a következő bekapcsoláskor a Windows 95/98 felismeri az új hardvert és telepíti a megfelelő fájlokat. Előnye, hogy a régi kártyákhoz képest nem kell jumperelni.
Törlés elleni védelmet nem biztosít: egy megfelelő parancs segítségével megsemmisíthetjük az egész rendszert. 98-ban figyelmeztető üzenetet kapunk rendszerkönyvtár módosításánál, NT-ben jelszavak segítségével azonosítja a felhasználókat , nehezebb a rendszerösszeomlást előidézni.
Windows 95-től a fájlnevek hosszának megszűnt a DOS 8+3-as kötöttsége: max. 255 karaktert használhatunk, szóközöket is (de hálózat esetén javasolt a régi 8+3-as nevek használata), a hosszú fájlnevek nem tartalmazhatják a következő karaktereket:
/ \ * ? : „ < > I.
Minden fájlnak két neve van, egy rövid (8+3) és egy hosszú (max. 250 karakter hosszú, max. 3 karakter kiterjesztéssel). Az alkalmazások a hosszú nevet látják, ebből képezik a rövidet: a hosszú név első 6 karaktere után elválasztójel (~), majd egy sorszám. Rákerül a floppyra a fájlnév.
GUI: Graphic User Interface. Ilyenek: Apple Lisa (1983), Digital Research GEM (1984), Macintosh (1984), IBM OS/2 és a UNIX (X-Window).
A PC-kre a Microsoft fejlesztette ki a Windows-t.
Assembly és C nyelven írták.
1985-ben, ez volt a Windows 1.01.
1985-ben jelent meg, minimális hardverkövetelménye 320KB RAM + 2 floppy meghajtó (vagy 1 FDD és 1 HDD), ablakátlapolás még nem volt, viszont több nagyméretű programot is tudott futtatni, mert a kód csak egy példányban töltődött be és programonként volt az adatszegmens. A kiegészítőkkel együtt hat 360KB-os 5.25”-ös floppyn forgalmazták.
Windows New Technology (Windows Új Technológia) megbízható, jól kidolgozott, önálló operációs rendszer. 88-ban kezdték tervezni, az első, 3.1-es után 1995-ben megjelent a 3.51-es, illetve 1996-ban a Windows 95 felületű 4.0-s verzió. Kezelése a szokásos, de rendszerszinten más felépítésű. Az önálló operációs rendszer legfontosabb jellemzői: 1.) a kiterjedt biztonsági rendszer (felhasználók nyilvántartása és jogok, programok védelme, rendszeresemények naplózása stb.), 2.) a hálózatos környezet beépített támogatása (helyi hálózathoz való kapcsolódás telefonvonalon keresztül) és 3.) a többfeladatos környezet. Többprocesszoros gépeken is működik, a feladatokat a processzorok között funkciójuk szerint egyenletesen elosztja. Megfelelően telepítve és konfigurálva teljesíti az USA Védelmi Minisztériuma által közzétett C2-es szintű biztonsági osztályt. Két változata: 1.) NT Server hálózati erőforrás kiszolgálók működtetésére, 2.) NT Workstation munkaállomások operációs rendszerének.
Igen, telepíthető. Indításnál az F8 billentyű megnyomásával megjelenő menüből választhatjuk ki, melyik bootoljon; csak FAT16 esetén.
A Windows 95-nél az Asztalon megjelent a Lomtár, amellyel fájlokat logikailag törölhetünk, és véletlen törlés esetén visszaállíthatjuk. A DOS ablakban történő törlést viszont sokkal nehezebben állíthatjuk vissza. Ha közben a Shift gombot is nyomva tartjuk, visszavonhatatlanul, ténylegesen törli.
A Windows 95 kiadása után nagyon gyorsan átírták a Windows 3.1-re fejlesztett különféle 16 bites programokat Windows 95 alá, 32 bitesre és kb. egy év alatt a Windows 95 messzemenően legyőzte a 3.1-est. A Microsoft is továbbfejlesztett: a Windows 95 Plus! új lehetőségeket tartalmazó kiegészítő csomag (Internet Explorer, képernyővédők, az ablak mozgatása képtartalommal együtt történik stb.)
A Windows 95 OSR2 egy módosított, későbbi fejlesztése a 95-nek.
Windows Compact Edition(Windows Egyszerűsített Változat), a tenyérben elférő palmtop kisszámítógépek (és más kisméretű hordozható eszközök)operációs rendszere. A szokásos grafikus felületen egy egyszerűsített szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és egyéb programokat tartalmaz.
- 80486 DX2 66MHz CPU
- 16Mb RAM
- kb. 200Mb szabad hely a merevlemezen
- VGA monitorkártya és monitor
- A Frissítő változat (upgrade) esetén a Windows 3.1x, 3.11 for Workgroups vagy a 95 telepítő lemezei, vagy a CD
Az upgrade változathoz kell egy korábbi változat a termékből, mert azt frissítjük. Ez az olcsóbb, mert feltételezi az előző termék megvásárlását. Ha upgrade-elünk és nem szimpatikus a frissített termék, visszaállítható a régi rendszer. A teljes verziót egy új számítógépre lehet telepíteni.
Támogatja az Universal Serial Bus (USB), a Digital Versatile Disk (DVD), és az IEEE 1394-es busz (FireWire) meghajtókat, valamint digitális fényképezőgépek és videokamerák használatát is.
Komponenseivel multimédiás hardvereszközöket közvetlenül elérhetünk Windows alkalmazásokból, tkp. az operációs rendszer megkerülésével. Rétegei: DirectDraw, DirectSound, DirectPlay, Direct3D, DirectInput, DirectAnimation, DirectShow. A nagyobb hardverigényű játékprogramok telepítésekor megvizsgálják a Windowst, és szükség esetén telepítik a DirectX megfelelő verzióját a futtatáshoz.
Maximálisan 9 monitort használhatunk „sorba kötve”, a Windows Asztal a monitorokon elosztva jelenik meg, így mindent nagyobb méretben látunk.
A Windows 98-hoz mellékelt alkalmazások (a WordPad) kezeli az Unicode alapú dokumentumokat. Az Unicode karaktertáblában a világ összes karaktere megtalálható és még bőven van üres hely, ugyanis a karaktereket 16 biten tárolja, így 65536 karakter leírására alkalmas. Az alsó 128 karakter megegyezik az ASCII kódolással, ezután pedig blokkokban helyezkednek el a különböző nyelvcsoportokat leíró karakterek, a megjelenítésre (pl. dőlt) viszont nem tartalmaz leírást.
Lehetőségünk nyílik arra, hogy a merevlemezt a régebbi FAT16-os tárolási módról átváltsuk FAT32-re. FAT32 esetén több ezer GB kapacitásig kezelhetjük egyben merevlemezünket, a cluster-méret (fájlok által elfoglalt legkisebb terület) 2GB kapacitás alatt 32KB helyett 4KB, ezáltal a helykihasználás jobb, a kritikus adatok több példányban, redundánsan is megtalálhatók a lemezen. A FAT 16-ról a FAT32-re való áttérés egyirányú, a visszaút az adatok törlésével indul, továbbá meg kell szereznünk az erre kifejlesztett lemezkarbantartó segédprogramokat és víruskeresőket.
- FAT16-nál: egy clustert egy 16 bites szám azonosít. A clusterek maximális mérete 32KB, így 216x32x1024 = 2.147.483.648 = 2GB lehet egy merevlemez kötet. Maximum 4 partíciót alakíthatunk ki, így jön ki a legfeljebb 8GB-os merevlemez kapacitás határ.
- FAT32-nél: 232x32x1024.
FAT16-nál: 1024MB-tól 2GB-ig 32KB a cluster mérete
FAT32-nél: 32GB-tól 32KB a cluster mérete
Egy bájt tárolása egy egész clustert elfoglal.
- Y2K: az MS-DOS és a Windows összes változata négy számjegyű formában tárolja és kezeli a dátumot, és a Windows felismerte a 2000-t, mint szökőévet. A Windows 98 a belső órát 1900 esetén 2000-re állította, így operációs rendszer szintjén nem jelentett problémát a dátumváltás (felhasználói programok szintjén azonban elképzelhető).
- Euro (€): a Windows 98 betűkészleteibe és billentyűzet drivereibe beépítették az új európai pénz, az euro szimbólumát (billentyűzetről Ctrl+Alt+U ill. AltGr+U-val).
- Tálca: általában a képernyő alján elhelyezkedő szürke sáv, de mind a négy oldalra átmozgatható egérrel, változtatható nagyságú, akár el is rejthető. A bal oldalán található Start gombról (Ctrl+Esc, Alt+S) programokat indíthatunk, megváltoztathatjuk a számítógép beállításait, leállíthatjuk a gépet.
- Gyorsindító: az Office programcsomag Irányítópultjára hasonlít, egy egérgombbal alkalmazásokat aktivizálhatunk. Mellette található az összes elindított felhasználói alkalmazás egy-egy nyomógomb formájában, a háttérben futók csak itt láthatók. Az aktív alkalmazást az egérrel kattintva választjuk ki.
A tálca jobb oldalán található, melybe Internet címet vagy program nevét írhatjuk be, a beírt parancsot végrehajtja a gép. A Tálca jobb végén különböző rendszerprogramok ikonjai jelennek meg. Ha a tálca üres részén jobb egérgombbal kattintunk, eljutunk a beállítási lehetőségekhez.
Az Asztal a képernyő többi része. Itt találhatóak az ablakban futó alkalmazásaink, valamint különféle ikonok. Az Asztal nem takart része beállítható mintázatot, vagy grafikus fájlt (tapéta) tartalmaz, a nyíl ilyen területre mutat. Ha egy ilyen üres területen kattintunk jobb egérgombbal, eljutunk az ezt beállító menühöz. Az Asztalt fájlok tárolására is használhatjuk, a Mentés párbeszédablakban a fastruktúra tetején találhatjuk. Az Asztal DOS ablakból nézve a C:\WINDOWS\ASZTAL könyvtárban található, minden tevékenységünk itt jelenik meg fájlok vagy könyvtárak formájában. Az ikonra egyet vagy kettőt kattintva elindul a megfelelő alkalmazás, a névre két lassút kattintva átnevezhetjük.
A programindító Parancsikont a bal alsó sarkában egy kis nyíl jelzi. Az Asztal üres területére a jobb egérgombbal kattintva és az Új - Parancsikon pontot választva hozhatjuk létre. Ez egy kb. 300 bájtos .LNK kiterjesztésű fájl, ha Windows alkalmazást indítunk, nem-Windows (DOS) alkalmazásnál .PIF fájl. Az ikont aktiválva – a Gyorsindítóhoz hasonlóan – gyorsabban tudunk alkalmazásokat indítani, mint a Start gombra megjelenő menüben keresgélve. Törléskor csak a hivatkozást szüntetjük meg, a fájl az eredeti helyen megmarad!
- Lenyomott gombbal mozgatva az egeret, az ikont mozgatjuk
- Ctrl + egérhúzással az ikonról másolatot készítünk
- Ha a Start gomb fölé húzzuk, bekerül a Start menübe (95-nél a főmenü tetejére, 98-nál tetszőleges helyre)
- A Gyorsindító fölé húzva oda kerül be
- A bal egérgombbal egy téglalapot rajzolhatunk, mely több ikont közrefoghat
- Ezután egyszerre áthelyezhetjük egy mappába, törölhetjük a Lomtárba vontatással stb.
Mappa az Asztalon: programindító parancsikonokat, fájlokat és újabb mappákat tartalmazhat. A C:\WINDOWS\ASZTAL könyvárban alkönyvtárként látszik. Az Asztal üres területére a jobb egérgombbal kattintva és az Új – Mappa pontot választva hozhatjuk létre.
Az ablak jobb felső sarka három nyomógombot tartalmaz. A legelső (alulvonás)az ablakot kis méretűre (ikonná) zsugorítja (minimize): azaz az alkalmazás csak a tálcán látható, de továbbra is fut a háttérben, azaz foglalja a memóriát, a processzoridőt és az erőforrásokat, de a képernyőt nem. A mellette található gombbal az ablakot teljes méretűre állíthatjuk (maximize) és vissza, a harmadik gombbal pedig bezárhatjuk (vagy Alt + F4). Ha az ablak fejlécére kettőt kattintunk, az ablak kinyílik teljes méretűre, újabb kettős kattintásra visszaáll az előző méretre.
Igen.
Minek a rövidítése
Mit jelent magyarul
Melyik alkalmazással hozható
létre, vagy melyikkel használható
Egyáltalán mit tartalmaz (mire
használható)
Egyéb jellemzői, tulajdonságai
Ez a kérdés csak egy példa volt, az összes fájlkiterjesztés szerepelhet!
- ARJ: tömörített állomány (archívum), mely egy vagy több fájlt tartalmaz. Nem futtatható, tartalmát az ARJ shareware programmal tömöríthetjük ki. Több kötet esetén a további fájlok kiterjesztése .A01, .A02 stb.
- ASM: Assembly nyelven írt program forráskódja, egyszerű szövegfájl, nem futtathat, előbb le kell fordítani, majd összeszerkeszteni.
- AVI: Audio Video Interleaved vagy Video for Windows, videofilmet tartalmazó állomány. A Windows különösebb hardver-kiegészítő nélkül le tudja játszani, max. egy hangkártya kell hozzá. Egy-egy hang és képinformáció felváltva követi egymást, így lejátszáskor nincs szükség a merevlemez író-olvasó fejének időigényes újrapozícionálására. A hang .WAV, a kép .DIB formátumú. A kép csak azon részeit tárolják, melyek az előző kockához képest jelentősen megváltoztak, azaz információvesztés történik. Így ellensúlyozás miatt beállítható időközönként tárolják a telje képet is. Méretük nagy, függ a képmérettől, a felvétel hosszától, a mp-kénti képkocka számtól. Egy floppyra kb. 5 mp-nyi felvétel fér (200*150 képpont, 15 képkocka/s).
- BAK: backup (előző mentés), pl. TP használja. Ha dolgozunk egy fájllal és mentjük, a már létező fájlt a program átnevezi .BAK-ra, és utána ment ténylegesen. Ha elrontottunk valamit, akkor programunk előző állapota a .BAK fájlban rendelkezésre áll.
- BAT: batch fájl, külső és belső DOS parancsokat tartalmaz, egyszerű szövegfájl, futtatható, pl. autoexec.bat.
- BMP: Windows bitmap, a Windows alap grafikus fájltípusa, ami a képet képpontonként tárolja (pixel vagy rasztergrrafika), nincs információvesztés. Négyféle színmélység: 2-16-256-16.7millió szín (24 bites True Color). A .BMP független a grafikus kártyától és annak kezelőprogramjától. Egy fejléc tartalmazza a kép jellemzőit, majd a színeket leíró paletta következik, végül maga a kép, ami az egyes képpontokat a megfelelő paletta sorszámával tárolja. Méretük nagy, a tárolás nem optimális,
- C: C nyelvű program forráskódja, egyszerű szövegfájl, futtatásához le kell fordítani egy C fordítóval, utána összeszerkeszteni.
- CAB: Cabinet fájl, a Windows 95/98 telepítő lemezein a tömörített fájlok kiterjesztése.
- CDR: A Corel Draw program fájlformátuma.
- CFG: konfigurációs fájl, egy alkalmazás beállításait tartalmazza, az alkalmazás hozza létra és kezeli.
- CHK: Ha a számítógépet a merevlemez írási művelete közben áramtalanítjuk, a merevlemezen logikai hiba keletkezhet. A SCANDISK az ilyen területeket felszabadítja és kérését fájlba menti. Az ilyen visszanyert fájlok kiterjesztése CHK, és a gyökérkönyvtárba kerülnek. Legtöbbször nem hasznosíthatóak, és törölhetőek. Jellemző mérete 1 cluster nagyságú, ami 32.768 bájt (ez FAT 16 esetén, nagyobb kapacitású merevlemez esetén)
- CLP: A vágólap-megjelenítő (clipbrd.exe) hozza létre, ha a vágólap tartalmát fájlba mentjük.
- COM: Command (parancs), gépi kódot tartalmazó futtatható fájl. A CP/M operációs rendszerből származik, az EXE-hez képest elavultabbnak számít. Az IBM PC memóriaszerkezetének megfelelően egy szegmensnyi lehet, azaz mérete max. 64 KB (persze vannak kivételek Pl. WIN 95/98 command.com 93 KB, de ez valójában egy EXE.) A COM fájl kizárólag gépi kódot tartalmaz, az operációs rendszer betölti és az első bájttól kezdve végrehajtja.
- CPL: A vezérlőpult egyes elemeit tartalmazó fájlok. Helyük a WINDOWS\SYSTE könyvtár. Hívása DOS ablakban pl: c:\>control desk.cpl.
- CPP: C++ nyelvű program forráskódja, a többit lsd. C-nél. ( a C nyelv kibővített, objektumorientált változata, ebben írják az alkalmazásokat.)
- DBF: DataBase File, a dBase, vagy dBase alapú (Clipper stb.) adatbáziskezelő programmal készített adatbázis fájl, az adatokat rekordokban, azon belül mezőkben tartalmazza. Ez a formátum nagyon elterjedt, számtalan más alkalmazás képes olvasni a tartalmát (pl. EXCEL).
- DLL: Dinamic Link Library (Dinamikusan szerkeszthető könyvtár) Windows rendszerállomány, de különféle Windows és nem Windows alkalmazásokhoz is tartozhatnak DLL fájlok. Egy vagy több Windows (vagy védett módú DOS) program megosztva tudja használni. Hasonlóan a Pascal unitjához, de csak eljárásokat és függvényeket tartalmazhat, konstansokat, változókat nem, továbbá egyszerre töltődik be a memóriába, s ha már egy alkalmazás sem használja, távozik. Egy programnyelv felhasználhat más nyelven írt DLL és saját DLL-jét is használhatják más programok. Ha a Windows nem tud futtatni egy alkalmazást, mert egy DLL fájl hiányzik, akkor gyakorlatilag a programnak egy része hiányzik.
- DOC: Microsoft Word, vagy WordPad szövegszerkesztővel készült szövegfájl, nagyon elterjedt. A szöveg formázott, azaz különböző stílusú karaktereket, képeket, szövegdobozokat, beágyazott objektumokat tartalmazhat, ezért DOS-os szövegszerkesztővel nehezen értelmezhető. A különböző Word változatok miatt belső felépítésük igen eltérő.
- DOT: Microsoft Word sablonfájl, Pl. a Word beállításait tartalmazza (normal.dot). Makrovírusokat is tartalmazhat.
- DRV: Driver, illesztő-program. Hasonló a DOS rezidens programokhoz, Pl. mouse.sys egérkezelőhöz. A Windows 3.1 a különböző hardver és szoftver eszközökkel a drivereken keresztül kommunikálnak. Ilyen meghajtó van az egérnek, a monitornak, a billentyűzetnek, stb. Így bármilyen eszköz tud kommunikálni a Windowsal, ha van hozzá illesztő-program.
- EXE: Executable (végrehajtható), gépi kódot tartalmazó, futtatható fájl. Mérete DOS valós mód esetén 640 KB, DOS védett mód és Windows alatt több MB is lehet. Felépítése bonyolultabb a .COM-nál egy fejlécet is tartalmaz. Az .EXE fájlok első két bájtja az „MZ” karaktersorozat. (pontosabban e két betű ASCII kódja). A Windows alá írt EXE fájlok nem futtathatók DOS valós módban, hibaüzenetet kapunk. Sok programot önkicsomagoló archívumként terjesztenek (self extractor, SFX). Indításkór az EXE fájl kitömöríti a benne tárolt fájlokat. Talán furcsa, hogy a futtatható fájlok kiterjesztése nem .000 vagy hasonló, hanem .EXE, de hát így alakult.
- FIF: Grafikus fájlformátum. Fraktál-tömörítéssel készül (veszteséges tömörítés), segítségével kb. 1:100-as tömörítés érhető el, jelentős minőségromlás nélkül.
- FON: Raszteres vagy vektoros betűkészlet.
- GIF: Graphics Interchange Format az Interneten használt nagyon elterjedt veszteségmentes grafikus fájlformátum, nagyon tömör. Megtekintéséhez Windows 95 alatt speciális program (pl. Paint Shop Pro) szükséges, vagy Win98 már ismeri. Változata a főként honlapokon használt ún. animált GIF, mely több képet tartalmaz, egymás után megjeleníti a rendszer, így ismétlődő mozgóképet kapunk. Az IBM védett formátuma (à a .GIF liszenszről lsd. www.gnu.org)
- HLP: Egy alkalmazáshoz tartozó Súgó (Help) fájl, tartalma az F1 billentyűre jelenik meg.
- HTM: Internetezés közben egy weboldal megjelenítéséhez .HTM fájlokat tölt le a böngésző és ennek tartalmát jeleníti meg. A HTML (Hiper Text Marked Language) a Word Wide Web szabványosított nyelve. Egyszerű szövegfájl, így akár egy szövegszerkesztővel is készíthetünk HTML oldalakat.
- INI: iníiializációs (konfigurációs) fájl, Windows alkalmazások hozzák létre és kezelik, Általában egy ASCII fájl.
- JPG: Joint Photographic Experts Group, az Internet gyakran használt grafikus fájlformátuma. Veszteséges tömörítéssel készül, és nagyon jó a hatásfoka, ezért kis méretű fájlok keletkeznek. WIN95 alatt spec. Program kell a megjelenítéshez, WIN 98 már ismeri. A tömörítés lényege: a képet 8X8képpontból álló makro-blokkokra bontják, majd minden blokkon ún. diszkrét koszinusz transzformációt (DTC) hajtanak végre. A tömörítés nagysága beállítható a szoftverben amellyel készítjük, és minél nagyobb tömörítési ráta, annál jobban rontja a kép minőségét, de ezzel sokkal kisebb méretű fájlt kapunk. A JPG eljárás egymástól függetlenül kezeli a színeket, színes képek esetén a transzformációt mindhárom színösszetevőre végrehajtja. (24 bites True Color). Ugyan az a kép két formátumban: BMP 22.734, JPG 50-es tömörítéssel 2.300 bájt. A JPEG mozgóképes változata az MJPEG (m=motion). Ennél az eljárásnál – az .AVI-val és az MPG-vel ellentétben – minden egyes képkockát külön tárolnak (JPEG –be) és nem vizsgálják a köztük levő kapcsolatot. Emiatt jól használható video szerkesztésnél. Egyes alkalmazások AVI kiterjesztéssel mentik el.
- LNK: Az Asztalon minden Windows alkalmazást indító parancsikon (ún shortcut, bal alsó sarkában kis nyíl), A Start – programok menü sorai, továbbá a Gyorsindító egyes ikonjai a háttértáron LNK kiterjesztésű, néhány száz bájtos fájlban helyezkednek el. Ez a fájl többek között tartalmazza az indítandó program nevét, teljes elérési útját. Mivel csak egy hivatkozás – link-, ha letöröljük, a hívott program megmarad. A DOS programokat indító shortcut-ok kiterjesztése .PIF. a bal oldali ikon egy hivatkozás, ha letöröljük, az eredeti fájl nem vész el. Míg mellette az „igazi” fájl ikonjai látható.
- MDB: Microsoft Access adatbázis fájl. Tartalmazhat táblákat, lekérdezéseket, űrlapokat, jelentéseket, modulokat, makrókat.
- MID: MIDI (Musical Instrument Digital Interface), hangszer és számítógép közötti kommunikációs protokoll.
- MPG: MPEG (Moving Picture Experts Group), szabványos, rendkívül nagy fokban (1:100..1:200) és veszteségesen tömörített videofilm. A tömörítés az egymást követő képkockák közötti különbség tárolásán alapul.
- MP3: Mpeg Audio Layer-3, nagymértékben tömörített (1:10..12) zenei felvételttartalmaz, majdnem CD-minőségben. Egy néhány perces felvétel hossza néhány MB, egy írható CD-re több mint 8 óra zene fér el, vagy több mint 25 óra beszéd. Az .MP3 formátum használata kis helyigénye, jó minősége és az Internet miatt nagyon gyorsan terjed. Régebben csak a számítógép tudta lejátszani, de már vannak „walkman”-ek, mobiltelefonok, „diskman”-ek.
- NDX: A dBase adatbáziskezelő programmal készített indexfájl, ami egy .DBF fájl rekordjaink adott szempontok szerinti sorrendjét adja meg (logikai rendezés). Egy .DBF fájlhoz emiatt több .NDX tartozhat.
- NTX: Mint az .NDX, csak Clipper program hozza létre.
- OBJ: Object, tárgykódú fájl. Assembly, C vagy Clipper programozás esetén a forráskódból először tárgykódot keletkezik, majd további műveletek (szerkesztés, linkelés) során készül el a futtatható állomány. A tárgykód fájl szabványos felépítésű (emiatt saját programjainkba beépíthetünk mások által, más nyelven megírt .OBJ állományokat), a lefordított programot tartalmazza, de még nem futtatható.
- PAS: Pascal nyelvű program forráskódja, egyszerű ASCII fájl, fordítás és szerkesztés után futtatható.
- PCX: PC Paintbrush, a BMP mellett egy másik grafikus fájltípus, talán kevésbé elterjedt, a Paint program kezeli.
- PDF: Portable Document Format, az Interneten dokumentumokat leginkább ebben a formátumban tárolnak, használata terjedőben van. Előnye a tömörsége, továbbá a tárolt információ nagyon nehezen változtatható meg és bármilyen gépen, bármilyen nyomtatón ugyanúgy néz ki, tehát az oldalakat nem tördeli át. A .PDF fájl az Adobe Acrobat programcsomaggal készíthető; a készítés Wordből és Excel-ből makró segítségével közvetlenül végrehajtható, de bármilyen más programból is lehet, ha definiálunk egy PostScript nyomtatót és a programból .PRN fájlba nyomtatunk.
- PIF: Program Információs Fájl, a nem-Windows (DOS) alkalmazásokhoz tartozó illesztőmodul, a Windows szempontjából futtatható fájl. Minden DOS program indításakor egy .PIF fájlt indít el a Windows, ami lehet egy a programmal együtt szállított fájl; ha ilyen nincs, a Windowshoz mellékeltet indít a rendszer. A .PIF fájlok tartalmazzák a hívott program nevét, paramétereit, memóriakezelését, teljes képernyőn, vagy ablakban futását, kilépéskor az ablak bezáródjon-e stb. A .PIF fájl adatainak módosítása: az adott ikonnál jobb egérkattintás és a Tulajdonságok sor.
- PPT: Microsoft PowePoint-tal létrehozott, előadást (bemutatót) tartalmazó fájl.
- PRG: A dBase (vagy ilyen alapú) adatbázis-kezelő nyelv forrásprogramja, egyszerű szövegfájl, aminek futtatásához be kell tölteni a dBase fordítót. A dBase interpreter nyelv, nem készít .EXE formátumot, futtatáskor a .PRG fájlok tartalmát sorról sorra hajtja végre
- PRN: Ha Windows alkalmazásból nyomtatunk és a megjelenő párbeszédablakban a „Nyomtatás fájlba” négyzetet választjuk, egy .PRN nyomtatófájl keletkezik, amely mindent tartalmaz, amit nyomtatunk. A tényleges nyomtatás DOS-ból történik, a copy fájlnév.prn lpt1 paranccsal, ehhez máe nem szükséges a létrehozó program jelenléte. Akkor használják, ha a nyomtató pillanatnyilag nincs a géphez kapcsolva, vagy más géphez van kötve, amelyen a fájlt létrehozó alkalmazás nem található. Azaz a nyomtatást két lépésre bontottuk, a kettő között gépváltás is történhet, a második gépen elég a DOS és egy nyomtató, de a papír végeredmény ugyanaz.
- RA, RM stb.: A Real Player által lejátszható adást tartalmazzák, ha nem élőben nézzük, hanem letöltjük fájlba az Internetről.
- RAR: Tömörített állomány, az orosz fejlesztésű RAR vagy WinRAR programmal hozták létre.
- RLE: Run Length Encoding (futáshossz kódolás), tömörített grafikus kép. A képen soronként halad végig, a színinformációt és az egymás után következő azonos színű pixelek számát tárolja, kezeli a Paint Shop Pro és a Resource Workshop is. A telefaxok is hasonló kódolást használnak.
- RTF: Rich Text Format, olyan formázott szövegfájl, melyet a Microsoft WordPad és a Word is használ. A Word speciális szövegformázási lehetőségeit is tárolja, viszont egyszerű szövegfájl, emiatt nem tartalmazhat makróvírust. Mérete általában sokkal nagyobb, mintha .DOC fájlba mentenénk.
- SCR: Screen saver, a Windows képernyőkímélő programjainak kiterjesztése, futtatható fájlok.
- SYS: System, rendszerfájl. A régi DOS-ban használták, eszközvezérlő memóriarezidens programokat tartalmazott; másik fajtája egyszerű szöveges állomány.
- TIF: Tagged File Format (TIFF), a Microsoft és az Aldus által kifejlesztett formátum, grafikus képet tartalmaz. Főleg DTP (DeskTop Publishing, kiadványszerkesztés) területén használják. Operációs rendszer és hardver független, nem tömörített.
- TMP: Temporary, ideiglenes fájlok, általában a C:\TEMP-ben vagy a C:\WINDOWS\TEMP-ben keletkeznek. Az alkalmazások hozzák őket létre, és amikor már nincsen rájuk szükség, letörlik, ha egy alkalmazás használat közben rendszerszinten bezáródik, vagy áramszünet lép fel, ezek a fájlok megmaradnak, és feleslegesen foglalják a háttértárat, ilyenkor nekünk kell kézzel letörölnünk. E két TEMP könyvtárnak ez a feladata: az átmeneti állományok tárolása.
- TTF: True Type betűkészlet.
- TXT: Text, azöveges állomány. A DOS edit szövegszerkesztőjével, vagy a Windows Jegyzettömbbel létrehozott fájlok kiterjesztése, tehát általában olvasható szöveget tartalmaz.
- VXD: Virtuális eszközmeghajtó, a Windows 95-ben jelent meg, Windows rendszerfájl.
- WAV: Wave (hullám), sak hangot tartalmaz. Ha van hangkártyánk, a Hangrögzítő alkalmazással külső mikrofonról vagy CD-ről felvehetünk zenét, egy .WAV fájl keletkezik. A mikrofonos felvétel egy A/D átalakítást is jelent, melyben mintavételezéssel keletkezik a fájl. A fájl hossza a felvétel minőségétől függ, néhány perces hangállomány több MB-os lehet.
- WBK: hasonló a .BAK-hoz, csak a rendkívül elterjedt Microsoft Word szövegszerkesztő használja.
- WMF: Windows Metafile Format, ahogy a .BMP a Windows szabványos pixelgrafikus fájlformátuma, a .WMF a szabványos vektorgrafikus fájl. A kép vektorokból épül fel, nem képpontokból. Előnye, hogy tetszőlegesen méretezhető, a kép nem torzul. Mérete általában a .BMP töredéke. A Microsoft Word szövegszerkesztő program is kezeli.
- WRI: a Windows 3.1-ben megtalálható Write szövegszerkesztő programmal készített formázott szövegfájl, tartalmát a Microsoft Word olvassa.
- WRL: a virtuális valóság modellező nyelvének (Virtual Reality Modeling Language, VRML) fájlformátuma, egyszerű ASCII fájl. Háromdimenziós objektumokat tartalmaz, amelyeket minden oldalról körbejárhatunk, továbbá hanghatások, események stb. is beépíthetők. A fájl lejátszásához egy lejátszó-program kell, de a legújabb Internet-böngészők is képesek megjeleníteni.
- ZIP: tömörített állomány, a PKZIP vagy a WinZip programmal hoztuk létre. Amíg az ARJ és a RAR főleg házi használatban terjedt el, a .ZIP fájlok programok telepítő lemezein, ill. az Interneten találhatók; nagyon elterjedt.
- ARJ: tömörített állomány (archívum), mely egy vagy több fájlt tartalmaz. Nem futtatható, tartalmát az ARJ shareware programmal tömöríthetjük ki. Több kötet esetén a további fájlok kiterjesztése .A01, .A02 stb.
- RAR: Tömörített állomány, az orosz fejlesztésű RAR vagy WinRAR programmal hozták létre.
- ZIP: tömörített állomány, a PKZIP vagy a WinZip programmal hoztuk létre. Amíg az ARJ és a RAR főleg házi használatban terjedt el, a .ZIP fájlok programok telepítő lemezein, ill. az Interneten találhatók; nagyon elterjedt.
- BMP: Windows bitmap, a Windows alap grafikus fájltípusa, ami a képet képpontonként tárolja (pixel vagy rasztergrrafika), nincs információvesztés. Négyféle színmélység: 2-16-256-16.7millió szín (24 bites True Color). A .BMP független a grafikus kártyától és annak kezelőprogramjától. Egy fejléc tartalmazza a kép jellemzőit, majd a színeket leíró paletta következik, végül maga a kép, ami az egyes képpontokat a megfelelő paletta sorszámával tárolja. Méretük nagy, a tárolás nem optimális,
- GIF: Graphics Interchange Format az Interneten használt nagyon elterjedt veszteségmentes grafikus fájlformátum, nagyon tömör. Megtekintéséhez Windows 95 alatt speciális program (pl. Paint Shop Pro) szükséges, vagy Win98 már ismeri. Változata a főként honlapokon használt ún. animált GIF, mely több képet tartalmaz, egymás után megjeleníti a rendszer, így ismétlődő mozgóképet kapunk. Az IBM védett formátuma (à a .GIF liszenszről lsd. www.gnu.org)
- JPG: Joint Photographic Experts Group, az Internet gyakran használt grafikus fájlformátuma. Veszteséges tömörítéssel készül, és nagyon jó a hatásfoka, ezért kis méretű fájlok keletkeznek. WIN95 alatt spec. Program kell a megjelenítéshez, WIN 98 már ismeri. A tömörítés lényege: a képet 8X8képpontból álló makro-blokkokra bontják, majd minden blokkon ún. diszkrét koszinusz transzformációt (DTC) hajtanak végre. A tömörítés nagysága beállítható a szoftverben amellyel készítjük, és minél nagyobb tömörítési ráta, annál jobban rontja a kép minőségét, de ezzel sokkal kisebb méretű fájlt kapunk. A JPG eljárás egymástól függetlenül kezeli a színeket, színes képek esetén a transzformációt mindhárom színösszetevőre végrehajtja. (24 bites True Color). Ugyan az a kép két formátumban: BMP 22.734, JPG 50-es tömörítéssel 2.300 bájt. A JPEG mozgóképes változata az MJPEG (m=motion). Ennél az eljárásnál – az .AVI-val és az MPG-vel ellentétben – minden egyes képkockát külön tárolnak (JPEG –be) és nem vizsgálják a köztük levő kapcsolatot. Emiatt jól használható video szerkesztésnél. Egyes alkalmazások AVI kiterjesztéssel mentik el.
- AVI: Audio Video Interleaved vagy Video for Windows, videofilmet tartalmazó állomány. A Windows különösebb hardver-kiegészítő nélkül le tudja játszani, max. egy hangkártya kell hozzá. Egy-egy hang és képinformáció felváltva követi egymást, így lejátszáskor nincs szükség a merevlemez író-olvasó fejének időigényes újrapozícionálására. A hang .WAV, a kép .DIB formátumú. A kép csak azon részeit tárolják, melyek az előző kockához képest jelentősen megváltoztak, azaz információvesztés történik. Így ellensúlyozás miatt beállítható időközönként tárolják a telje képet is. Méretük nagy, függ a képmérettől, a felvétel hosszától, a mp-kénti képkocka számtól. Egy floppyra kb. 5 mp-nyi felvétel fér (200*150 képpont, 15 képkocka/s).
- MPG: MPEG (Moving Picture Experts Group), szabványos, rendkívül nagy fokban (1:100..1:200) és veszteségesen tömörített videofilm. A tömörítés az egymást követő képkockák közötti különbség tárolásán alapul.
- MJPEG: A JPEG mozgóképes változata az MJPEG (m=motion). Ennél az eljárásnál – az .AVI-val és az MPG-vel ellentétben – minden egyes képkockát külön tárolnak (JPEG –be) és nem vizsgálják a köztük levő kapcsolatot. Emiatt jól használható video szerkesztésnél. Egyes alkalmazások AVI kiterjesztéssel mentik el.
- BMP: Windows bitmap, a Windows alap grafikus fájltípusa, ami a képet képpontonként tárolja (pixel vagy rasztergrrafika), nincs információvesztés. Négyféle színmélység: 2-16-256-16.7millió szín (24 bites True Color). A .BMP független a grafikus kártyától és annak kezelőprogramjától. Egy fejléc tartalmazza a kép jellemzőit, majd a színeket leíró paletta következik, végül maga a kép, ami az egyes képpontokat a megfelelő paletta sorszámával tárolja. Méretük nagy, a tárolás nem optimális, annak ellenére, hogy 16 és 256 szín esetén LRE tömörítést is felhasználhatunk. (RLE: Run Length Encoding (futáshossz kódolás), tömörített grafikus kép. A képen soronként halad végig, a színinformációt és az egymás után következő azonos színű pixelek számát tárolja, kezeli a Paint Shop Pro és a Resource Workshop is. A telefaxok is hasonló kódolást használnak.) De ezt ritkán teszik, mert a fájl mérete alig csökken valamit, így a kép általában tömörítetlenül tárolódik. A Windows .BMP-től némileg eltér az OS/ 2 operációs rendszer .BMP fájltípusa.
Az .EXE fájlok első két bájtja az „MZ” karaktersorozat. (pontosabban e két betű ASCII kódja)
JPG: Joint Photographic Experts Group, az Internet gyakran használt grafikus fájlformátuma. Veszteséges tömörítéssel készül, és nagyon jó a hatásfoka, ezért kis méretű fájlok keletkeznek. WIN95 alatt spec. Program kell a megjelenítéshez, WIN 98 már ismeri. A tömörítés lényege: a képet 8X8képpontból álló makro-blokkokra bontják, majd minden blokkon ún. diszkrét koszinusz transzformációt (DTC) hajtanak végre. A tömörítés nagysága beállítható a szoftverben amellyel készítjük, és minél nagyobb tömörítési ráta, annál jobban rontja a kép minőségét, de ezzel sokkal kisebb méretű fájlt kapunk. A JPG eljárás egymástól függetlenül kezeli a színeket, színes képek esetén a transzformációt mindhárom színösszetevőre végrehajtja. (24 bites True Color). Ugyan az a kép két formátumban: BMP 22.734, JPG 50-es tömörítéssel 2.300 bájt. A JPEG mozgóképes változata az MJPEG (m=motion). Ennél az eljárásnál – az .AVI-val és az MPG-vel ellentétben – minden egyes képkockát külön tárolnak (JPEG –be) és nem vizsgálják a köztük levő kapcsolatot. Emiatt jól használható video szerkesztésnél. Egyes alkalmazások AVI kiterjesztéssel mentik el.
- MP3: Mpeg Audio Layer-3, nagymértékben tömörített (1:10..12) zenei felvételt tartalmaz, majdnem CD-minőségben. Egy néhány perces felvétel hossza néhány MB, egy írható CD-re több mint 8 óra zene fér el, vagy több mint 25 óra beszéd. Az .MP3 formátum használata kis helyigénye, jó minősége és az Internet miatt nagyon gyorsan terjed. Régebben csak a számítógép tudta lejátszani, de már vannak „walkman”-ek, mobiltelefonok, „diskman”-ek.
- WAV: Wave (hullám), sak hangot tartalmaz. Ha van hangkártyánk, a Hangrögzítő alkalmazással külső mikrofonról vagy CD-ről felvehetünk zenét, egy .WAV fájl keletkezik. A mikrofonos felvétel egy A/D átalakítást is jelent, melyben mintavételezéssel keletkezik a fájl. A fájl hossza a felvétel minőségétől függ, néhány perces hangállomány több MB-os lehet.
- MID: MIDI (Musical Instrument Digital Interface), hangszer és számítógép közötti kommunikációs protokoll.
- Grebbelés: zenei CD track-jeiből .WAV kiterjesztésű fájlt készítünk.
BMP: Windows bitmap, a Windows alap grafikus fájltípusa, ami a képet képpontonként tárolja (pixel vagy rasztergrrafika), nincs információvesztés.
WMF: Windows Metafile Format, ahogy a .BMP a Windows szabványos pixelgrafikus fájlformátuma, a .WMF a szabványos vektorgrafikus fájl. A kép vektorokból épül fel, nem képpontokból. Előnye, hogy tetszőlegesen
- TMP: Temporary, A Windows 98-hoz mellékelt alkalmazások (a WordPad) kezeli az Unicode alapú dokumentumokat. Az Unicode karaktertáblában a világ összes karaktere megtalálható és még bőven van üres hely, ugyanis a karaktereket 16 biten tárolja, így 65536 karakter leírására alkalmas. Az alsó 128 karakter megegyezik az ASCII kódolással, ezután pedig blokkokban helyezkednek el a különböző nyelvcsoportokat leíró karakterek, a megjelenítésre (pl. dőlt) viszont nem tartalmaz leírást.ideiglenes fájlok, általában a C:\TEMP-ben vagy a C:\WINDOWS\TEMP-ben keletkeznek. Az alkalmazások hozzák őket létre, és amikor már nincsen rájuk szükség, letörlik, ha egy alkalmazás használat közben rendszerszinten bezáródik, vagy áramszünet lép fel, ezek a fájlok megmaradnak, és feleslegesen foglalják a háttértárat, ilyenkor nekünk kell kézzel letörölnünk. E két TEMP könyvtárnak ez a feladata: az átmeneti állományok tárolása.
A Windows telepítésének lépései üres merevlemezre:
Szükségünk lesz: a Win95 v. 98 telepítő CD-re, CD ROM telepítő floppyra (nem feltétlenül szükséges), egy üres floppyra, melyből rendszerlemezt lehet készíteni. Feltételezzük, hogy a számítógépben amire telepíteni szeretnénk már voltak adatok írva, ezért ezeket előbb le kell menteni ha szükséges, majd utána kezjük meg a telepítés következő lépéseit.
1. Rendszerlemez készítés: A formatálás minden adatot töröl a lemezről ,ezért előtte az ún. rendszerlemezt kell elkészítenünk, hogy a gépet el tudjuk indítani. Ha meg van formatálva az a floppy amire a rendszerlemezt szeretnénk elkészíteni, akkor a DOS parancssorba gépeljük be sys a:, ha viszont formatálatlan a floppy, akkor a format a: /s parancsot kell alkalmaznunk. A DOS belső parancvsai melett szükségünk lesz a SYS, FDISK, FORMAT külső parancsokra, ezeket is másoljuk át a floppyra, miután a rendszerlemezt csináltunk belőle. Ha a gépen DOS volt telepítve ezeket a parancsokat a C:\DOS alkönyvtárban találjuk meg, Win98 esetében C:\WIN98\COMMAND alkönyvtárban vannak. HA A SZÁMÍTÓGÉP VÍRUSO AMIT ÚJRA AKARUNK TELEPÍTENI, NE EZEN KÉSZÍTSÜK EL A RENDSZERLEMEZT, HANEM EGY MÁSIK GÉPEN, MERT A VÍRUSFERTŐZÉS ÁTMEGY AZ ÚJ RENDSZERRE IS.
2. A CD-ROM felélesztése: A Windows telepítő program általában CD-n található, ezét szükséges, hogy elérjük a meghajtót. Ahhoz hogy lássuk a meghajtót, egy illesztő programmal kell kapcsolni a rendszerhez. Az egyik lehetőség, hogy a gépen már telepítve van a CD-ROM. Ezt kipróbálhatjuk úgy, hogy betesszük a telepítő CD-t, és átmegyünk a D:, E: (attól függ, hány meghajtó van a géppbe, a CD többnyire az utolsó helyen áll) meghajtóra, és kiadjuk a dir parancsot. Az installálás feltétele két fájl megléte: az egyik általában egy .sys fájl, ami a CD-ROM telepítése során kerül a lemezre, a másik pedig a DOS mscdex.exe állománya (Microsoft Compact Disk Extension). Az előbbit a CONFIG.SYS törlti be, az utóbbit pedig az AUTOEXEC.BAT indítja. Tipikus példa: CONFIG.SYS a következő sort tartalmazza device=c:\cdrom\atapi_cd.sys/d:mscd000 /i. Az AUTOEXEC.BAT a következő sort tartalmazza: c:\win98\command\mscdex.exe/s/d:mscd000/m:12/v . Keressük meg e két fájlban a hasónló sorokat, és jegyezzük fel egy pairra. Másoljuk át a COPY paranccsal másoljuk át a .sys és a mscdex.exe-t a hajlékonylemezre. Ha ilyen sorokkal nem találkozunk nézzük meg az autoexec.dos, autoexec.win, config.dos, config.win fájlokat, ezeket is használja a Windows. Ha itt sincs, akkor a CD-ROM saját telepítő floppyjáról kell az installálást végrehajtani. Előfordulhat, hogy a CD-t csak Windows alatt tudjuk olvasni, DOS módban nem, és nincs egyik fájl sem a számítógépen, és nincs CS-ROM telepítőlemezünk se. Ekkor az kell tenni, hogy be kell az egész Windows telepítő CD-jét másolni egy ideiglene könyvtárba a merevlemezre, és innen indítani a telepítést, majd ha befejeztük ,le lehet törölni.
3. Partícionálás: (az új merevlemezek legeslegelső használatbavételi lépése az alacsonyszintű formázás (Low Level Format). Ez egy igen kényes művelet, és az újabb merevlemezeknél már gyárilag végrehajtották ezt a műveletet. Ezt a CMOS Setup programmal, vagy egyéb erre a célra kifejlesztett segédprogrammal lehet végrehajtani. Mivel erre nagyon ritkán van szükség, ezért ezt a lépést kihadjuk). A PRTÍCIONÁLÁS folyamata: Bootoljunk fel az általunk készített rendszerlemezről. A sikeres bootoláshoz esetleg a CMOS Setup-ban be kell állítani hogy floppyról bootoljon először, ne a merevlemezről, és ha esetleg 5.25-ös meghajtó is van a gépben, akkor az az A: jelű, és a 3.5-ös a B: jelű. Ahhoz hogy megcseréljük a kettőt logikailag, ahhoz va Bios-ban találunk egy Swap Floppy Drive sort, és ezt állítsuk Enable állásba. Bootolás után indítsuk el az fdisk parancsot. Elindul a program, lehetőségünk van a merevlemez partícióit beállítani. A régi DOS 3.1 csak 32 MB-os partíciókat tudott kezelni .A 7.0-s DOS esetében (FAT16-nál a határ 2GB, az ennél nagyobb merevlemezeket szükséges partícionálni, azaz logikailag több részre bontani az fdisk-kel. Az fdisk használatának másik oka, hogy ha gépünkre több operációs rendszert szeretnénk telepíteni, mindegyiket egy külön partícióra tudjuk telepíteni. A bootolás mindig az aktívnak kiválasztott partícióról történik. Egyes vírusokat kiírhatunk az fdisk /mbr prancsal, mert ez újra írja a Master Boot Recordot. A Win95 OSR2 és Win98 fdisk-je 512 MB-nál nagyobb merevlemez esetén felajánlja induláskor az áttérést FAT32-re, mely optimálisabb lemezkihasználást jelent. (Az OSR=OEM Serial Release. OEM=Original Equipment Manufacturer ennek lényege, hogy ha boltban veszünk egy számítógépet ,akkor feltelepítve kapunk egy Windows is hozzá, jóval olcsobban mintha megvennénk a „dobozos” változatot.). A partíciókat ennek megfelelően ha kell módosítsuk, az aktív partíciót állítsuk a C: egységre.
4. Formattálás: A kilépés után még megnézhetjük a c: meghajtó tartalmát, látszólag változatlan. Most feltétlenül INDÍTSUK ÚJRA a számítógépet a Reset gombbal. Újraindítás után ismét adjuk ki a dir parancsot, és máris nem fogja olvasni a C: meghajtó tartalmát. A rendszert viszont kézben tartjuk a boot-floppy segítségével. Formázzuk meg a merevlemezünket. Mindegyik partíciót (ha csináltunk többet) külön kell megformázni. A többi partíció betűjelei a C: után sorban következnek. Ilyenkor még nem él a magyar kódlap, ezért a billentyűzetkiosztás amerikai.
5. Operációs rendszer visszamásolása a merevlemezre: Egyszerűen sys c: parancs kiadásával történik. A parancs kiadása előtt a gépet nem kell újraindítani.
6. A CD meghajtó installálása: a C: meghajtón hozzunk létre egy CDROM könyvtárat(md c:\cdrom), és másoljuk át az A:-ról a .SYS fájlt és az MSCDEX.EXE fájlt. Ezután a copy con autoexec.bar és copy con config.sys parancsokkal készítsünk el a gyökérkönyvtárban a két rendszerfájlt, melynek tartalma a 2.pontban leírt egy-egy sor. Ha a CD telepítő lemezeivel rendelkezünk, tegyük be, és futtassuk az install.exe v. setup.exe programot. Mindkét esetben a rendszerlemezt vegyük ki, és indítsuk újra a számítógépet. A bootolás most már a merevlemezről történik, és ha mindent jól csináltunk, akkor a CD-rom meghajtónk is elérhetővé válik.
7. A Windows 95 v. 98 telepítése: Ha ún. upgrade változattal rendelkezünk, a Windows telepítéséhez először egy régi változatot kell installálni a gépre, vagy telepítéskor az eredeti lemezt megmutatni a gépnek. Ha teljes verzióval rendelkezünk, akkor dir paranccsal keressük meg a CD-n a setup.exe fájlt, és indítsuk el. A Windows betölti a grafikus felületet, megjelenik az egérkurzor és elindul a telepítés, melynek időtartama géptől függően min.1 óra. Válasszuk az Egyéni telepítést, mert a Szokásos sok mindent kihagy. A másik lehetőségünk ha 1GB-nél nagyobb a merevlemezünk, hogy felmásoljuk egy c:\INST könyvtárba az egész telepítő CD-t, majd innen indítjuk a setup.exe-t. Ha ezt itt hagyjuk, elég sok helyet foglal, de ha nagy a merevlemezünk, elfér rajta, és ha kell bármikor letörölhetjük. Ennek az az egyetlen előnye van, hogy a telepítés valamivel gyorsabb, és ha valamely összetevőjét, vagy hardvert módosítunk a későbbiekben a gépen, nem kell mindig berakosgatni a telepítő CD-t.
A telepítés során: A felhasználó által megadott könyvtárba a kívánt összetevőket telepíti a program, majd az általa ismeretlen hardvereket telepíti a saját lemezükről (videokártya, hangkártya, scanner stb.). A CD-n a fájlok tömörítve vannak, és ezeket kibontja a rendszer. (ezek .CAB fájlok). Az installálás befejezésével szokott következni a javító csomagok (Service Pack) és a Plus!, sz Office, egy Commander program, egy Tömörítő program és egy víruskereső telepítése.
Az előző pontokban leírt lépések leegyszerűsíthetők, ha Windows indítólemezt készítünk. A gép egy teljes floppyt teleír, a létrehozáshoz kéri a telepítő lemezt. Az indítólemez tartalmazni fogja az összes parancsot amire szükségünk lehet, és a CD-ROM támogatást is.
A formattálás minden adatot töröl a lemezről ,ezért előtte az ún. rendszerlemezt kell elkészítenünk, hogy a gépet el tudjuk indítani. Ha meg van formattálva az a floppy amire a rendszerlemezt szeretnénk elkészíteni, akkor a DOS parancssorba gépeljük be sys a:, ha viszont formattálatlan a floppy, akkor a format a: /s parancsot kell alkalmaznunk. A DOS belső parancsai mellett szükségünk lesz a SYS, FDISK, FORMAT külső parancsokra, ezeket is másoljuk át a floppyra, miután a rendszerlemezt csináltunk belőle. Ha a gépen DOS volt telepítve ezeket a parancsokat a C:\DOS alkönyvtárban találjuk meg, Win98 esetében C:\WIN98\COMMAND alkönyvtárban vannak. HA A SZÁMÍTÓGÉP VÍRUSO AMIT ÚJRA AKARUNK TELEPÍTENI, NE EZEN KÉSZÍTSÜK EL A RENDSZERLEMEZT, HANEM EGY MÁSIK GÉPEN, MERT A VÍRUSFERTŐZÉS ÁTMEGY AZ ÚJ RENDSZERRE IS.
Bootolás: a bootolás gyakorlatilag a számítógép elindításakor, vagy újraindításakor végbemenő folyamat. Elsőként a számítógép BIOS-a indul el, leteszteli a memóriát, illeszti a rendszerhez a hardverelemeke, és az alapvető hardverbeállításokat is végrehajtja. Ezután megnézi, hogy a floppy meghajtóban található-e rendszerlemez, ha igen akkor arról bootol, és nem keresi tovább a rendszert (ez persze BIOS beállítástól függ, hogy floppyról kezd-e bootolni v. nem). De ha itt nem talál, akkor megy át a merevlemezre, és onnan indul el. A folyamat lényegében az operációs rendszer feltöltése, és rendszerkonfigurálásból áll. Az io.sys és az msdos.sys után betöltődik a command.com, ami a belső parancsokat tartalmazza, majd végrehajtja a config.sys és az autoexec.bat elemeit. Windowsos rendszer esetén csak ezután kezdődik meg a windows betöltése, DOS esetében pedig valós módba kerülünk.
Ha a gépen DOS volt telepítve ezeket a parancsokat a C:\DOS alkönyvtárban találjuk meg, Win98 esetében C:\WIN98\COMMAND alkönyvtárban vannak.
Ahhoz hogy lássuk a meghajtót, egy illesztő programmal kell kapcsolni a rendszerhez. Az egyik lehetőség, hogy a gépen már telepítve van a CD-ROM. Az installálás feltétele két fájl megléte: az egyik általában egy .sys fájl, ami a CD-ROM telepítése során kerül a lemezre, a másik pedig a DOS mscdex.exe állománya (Microsoft Compact Disk Extension). Az előbbit a CONFIG.SYS tölti be, az utóbbit pedig az AUTOEXEC.BAT indítja. Tipikus példa: CONFIG.SYS a következő sort tartalmazza device=c:\cdrom\atapi_cd.sys/d:mscd000 /i. Az AUTOEXEC.BAT a következő sort tartalmazza: c:\win98\command\mscdex.exe/s/d:mscd000/m:12/v
Az új merevlemezek legeslegelső használatbavételi lépése az alacsonyszintű formázás (Low Level Format). Fizikailag végig megy a lemezen, és még a hibás clustereket is kijavítja, amik később persze megint hibásan tárolja majd az adatokat. Ez egy igen kényes művelet, és az újabb merevlemezeknél már gyárilag végrehajtották ezt a műveletet. Ezt a CMOS Setup programmal, vagy egyéb erre a célra kifejlesztett segédprogrammal lehet végrehajtani. Mivel erre nagyon ritkán van szükség, ezért ezt a lépést kihagyjuk
Az FDISK programmal, lehetőségünk van a merevlemez partícióit beállítani. A partícionálás során létrehozza magát a FAT táblát, az elsődleges particiót, és az általunk definiált logikai particiókat (meghajtókat). A régi DOS 3.1 csak 32 MB-os partíciókat tudott kezelni. A 7.0-s DOS esetében (FAT16-nál a határ 2GB, az ennél nagyobb merevlemezeket szükséges partícionálni, azaz logikailag több részre bontani az fdisk-kel. Az fdisk használatának másik oka, hogy ha gépünkre több operációs rendszert szeretnénk telepíteni, mindegyiket egy külön partícióra tudjuk telepíteni. A bootolás mindig az aktívnak kiválasztott partícióról történik. A Win95 OSR2 és Win98 fdisk-je 512 MB-nál nagyobb merevlemez esetén felajánlja induláskor az áttérést FAT32-re, mely optimálisabb lemezkihasználást jelent.
Formattálás: a formattálást a format paranccsal lehet elvégezni. A már létező partíciókon kialakítja a lemez struktúráját, és a könyvtárszerkezetét. (blokkok, clusterek stb.)és itt adhatjuk meg a kötetcimke nevét is. (Volume Label max. 8 karakter.)
Egyes vírusokat kiírhatunk az fdisk /mbr prancsal, mert ez újra írja a Master Boot Recordot.
(Az OSR=OEM Serial Release. OEM=Original Equipment Manufacturer ennek lényege, hogy ha boltban veszünk egy számítógépet, ,akkor feltelepítve kapunk egy Windows is hozzá, jóval olcsóbban mintha megvennénk a „dobozos” változatot.). A partíciókat ennek megfelelően ha kell módosítsuk, az aktív partíciót állítsuk a C: egységre.
A Windows telepítő CD-n .CAB kiterjesztésű tömörített állományok vannak, amelyet az extract.exe paranccsal ki lehet csomagolni.
Ha 1GB-nél nagyobb a merevlemezünk, hogy felmásoljuk egy c:\INST könyvtárba az egész telepítő CD-t, majd innen indítjuk a setup.exe-t. Ha ezt itt hagyjuk, elég sok helyet foglal, de ha nagy a merevlemezünk, elfér rajta, és ha kell bármikor letörölhetjük. Ennek az az egyetlen előnye van, hogy a telepítés valamivel gyorsabb, és ha valamely összetevőjét, vagy hardvert módosítunk a későbbiekben a gépen, nem kell mindig berakosgatni a telepítő CD-t. Ha esetleg csak a régi vindowsal látjuk a CD-ROM-ot, akkor is jó megoldás felmásolni a Windows-ban, majd onnan telepíteni.
A Windows telepítése, vagy esetleges hibajavítás sokkal egyszerűbb, ha Windows indítólemezt készítünk. A gép egy teljes floppyt teleír, a létrehozáskor kéri a telepítő lemezt. Az indítólemez tartalmazni fogja az összes parancsot, amire szükségünk lehet, és a CD-ROM támogatást is. Ezt úgy készíthetjük el, hogy a Startà Beállításokà Vezérlőpultà Programok hozzáadása, itt az indítólemez fül, majd a Lemez létrehozása gomb.
A Windows ezeket a műveleteket megjegyzi, és miután befejezte az előző feladatot, mindet végre fogja hajtani.
- 1X kattintás (click): alapértelmezésben bal egérgomb. A jobb gombra egy helyi menü jelenik meg. Balkezeseknek a Vezérlő pult- Egér menűben felcserélhetjük a két gombot.
- 2X kattintás (double-click): a gyorsaság állítható, ugyan abban a menüben. Használata az előzőnél ritkább.
- Kattintás és húzás (drag & drop)
Ctrl+Z: Undo (visszavonás) gyorsbillentyűje: általában. Egyes alkalmzásoknál a Ctrl+Z több szintet is tud törölni, a törlés visszavonására ilyenkor a Ctrl+Y lehet alkalmazni.
Ctrl+Esc: a startgombhoz tartozó menüt jeleníti meg. (ÿ, Alt+S)
Alt+Tab, Alt+Esc: futó alkalmazások közötti átváltásra szolgál.
Ctrl+Alt+Del: egy alkalmazás lefagyásánál ezzel a kombinációval zárhatjuk le rendszerszinten (védelem). A hagyományos jelentéshez (melegindítás) kétszer kell megnyomni. Komolyabb rendszerhibánál nem használható, (Reset = hidegindítás)
Tab,Shift+Tab, Space,Enter,Esc: párbeszédablaknál a Tab léptet a következő beviteli mezőre, fülre vagy gombra, a Shift+Tab az előzőre.A Space-el a kijelölő négyzetet bejelölhetjük v. törölhetjük, v. a kijelölt gombot megnyomhatjuk. Az Enter általában O.K-t jelent, de a Tab-al más nyomógombot is kijelölhetünk. Az Esc a mégsem.
Shift+Alt: billentyű kiosztás váltására (vagy Ctrl+Shift). DOS-ban: Ctrl+F1/F2.
Alt+Enter: az asztalon egy egy ikon adatlapját jeleníti meg. (DOS-ban ez programfuttatáskor teljes képernyő, és ablakos megjelenítés között vált.
F10: belépés az alkalmazás főmenüjébe.
Alt+Space: megnyitja az aktív alkalmazás vezérlőmenüjét.
Alt+F4: az aktív alkalmazás bezárása.
Ctrl+F4: aktív gyermekablak bezárása.
Ctrl+Tab: váltás gyermekablakok között.
F1: help (súgó)
Alt+Btű: az alkalmazás menüsorában és párbeszédablaknál az aláhózott betűvel jelölt pont kiválasztása.
Shift+ Nyilak: szövegszerkesztőknél, vagy szövegbeviteli mezőkben szövegrész kijelölése.
WordPad-ban és Word-ben :
Enter: új bekezdés, üres sorok beszúrása.
Ctrl+F, Ctrl+D, Ctrl+A, vagy Ctrl+B, Ctrl+I, Ctrl+U,
Ctrl+L/E/R/J: bekezdést igazítja balra/középre, /jobbra és két oldalra. A Ctrl+J csak a Word-ben működik, a WordPad-ban nem.
Ctrl+J-B nyíl: kurzor mozgatása szavanként.
Ctrl+Backspace/Delete: kurzortól balra ill. jobbra álló szótörlés.
Crtl+home/End: ugrás a dokumentum elejére/Végére.
Insert: váltás a beszúrásos és felülírásos mód között. WP-ban ezt nem jelzi semmi.
Ctrl+5: teljes dokumentum kijelölése.
Ctrl+O/S/P: Doksi betöltés/mentés/print.
Shift+Alt: billentyű kiosztás váltására (vagy Ctrl+Shift). DOS-ban: Ctrl+F1/F2.
Ha egyszerre több anyaggal dolgozunk, ez egy ablak az alkalmazáson belül, ami nem lép ki az alkalmazás területéről.
A vágólap olyan ideiglenes tárolóhely, melyet a Windows alkalmazások felhasználhatnak az egymás közötti adatcserére. Ha egy szövegszerkesztőben egy kijelölt részt áthelyezzünk vagy többszörözünk, a vágólapot használjuk. A vágólapra mindig csak egy információ (szöveg, kép stb. ) helyezhető, így az előző mérettől függetlenül felülíródik.
Ctrl+X: kivágás
Ctrl+C: másolás
Ctrl+V: beillesztés
Print Screen: a képernyő tartalmát grafikus formában a vágólapra másolja kurzor nélkül. Innen tölthetjük Paint-be, megváltoztathatjuk, kinyomtathatjuk.
Alt+PrnScr: Az aktív ablak tartalmát másoljuk ki a vágólapra.
Print Screen: a képernyő tartalmát grafikus formában a vágólapra másolja kurzor nélkül. Innen tölthetjük Paint-be, megváltoztathatjuk, kinyomtathatjuk.
Alt+PrnScr: Az aktív ablak tartalmát másoljuk ki a vágólapra.
OLE: Object Linking & Embedding, Objektumok Csatolása és Beágyazása.
OLE2.0: A Win95-ben jelent meg, ebben az objektum aktiválásakor a szerkesztés idejére a fogadóablak felveszi a beilesztett alkalmazás alakját.
Információcsere alkalmazások között:
- Másolás: Az információ a forrástól függetlenné válik, beépül a fogadó alkalmazásba, mentéskór a fájl mérete megnő, de nem tárolódik az információ eredete, utólag nem módosítható, csak átméretezhető v. törölhető.
- Beágyazás: Mint a másolás, csak az információ utólag szerkeszthető. Kettős kattintásra megjelenik az az alkalmazás, amiből kihelyeztük a vágólapra. Mentéskor a fogadó fájl méret jobban nő, mint másolás esetén.
- Csatolás: logikai kapcsoltat egy fájlal, a fájl aktuális tartalma jelenik meg. A fájl adatai beépülnek a dokumentumba, azaz ha az eredetit letöröljük, ott megmarad, de egy hivatkozás is bekerül ,így ha módosítjuk a csatolt fájlt, akkor a dokumentum újbóli megnyitásakor már a frissített infoemáció jelenik meg.
- Csomag: az Objektum Csomagolóval (packager.exe) készíthető. A beillesztett helyen (W v. WP) az objektum kettős kattintással aktiválható: elindíthatunk alkalmazást, lefuttathatunk batch fájlt, stb.
Radio gomb: pontosan egy lehetőséget választhatunk ki
Kijelölő négyzet (check box): vagy bejelöljük, vagy nem.
Novell ZEN: Zero Effort Networking: Erőfeszítésmentes Hálózat: aminek segítségével a rendszergazdák csökkenthetik a kliens gépekre fordított javítási időt. Ha egy kliens számítógépen elindul a Windows, a ZEN működésbe lép, és a felhasználó csakis azokat a tevékenységeket végezheti, amit megengednek neki. Lényege, hogy amit a számítógép előtt ülő ember lát, csak attól függjön, hogy milyen néven lépett be a rendszerbe, és ne attól, hogy mi található az adott gépen.
NAL: Novell Application Launcher: ezzel szokták a ZEN-t kombinálni, ez biztosítja, hogy a felhasználóhoz rendelt alkalmazásokhoz szükséges minden állomány rendelkezésre álljon. Ha valami hiányzik, azt pótolja a hálózatról, megkönnyíti a rg. Munkáját.
1. START gombra megnyíló menüből kiválasztva
2. Sajátgép ikonról kiindulva
3. START-Futtatás-Tallózás (START-Run-Browse)
4. A tálcán a Címsorba beírva
5. Windows Intézőből
6. DOS ablakból, nevének beírásával, vagy a Start paranccsal.
7. A programkezelőn keresztül
8. „futó programok”-on keresztül
9. Az Asztalra kihelyezett „File” ikonnal, vagy programindító Parancsikonnal (Shot Cut), ill. a gyorsindítóbeli parancsikonnal.
Bal Alt+Enterrel, vagy az eszköztáron 4 irányba mutató nyíl ikonnal. Visszaváltás ablakba egy újabb Alt”Enterrel, vagy Ctrl+Esc, v. Alt+Tab, v. Alt+Esc, egérművelet nincs rá.
DOS ablak megnyitásakor a CPU virtuális 8086-os módban fut, amely az Intel 8386-osban jelent meg először. Ez a CPU üzemmód hardveresen támogatja egyidejűleg több DOS program futását. De néhány DOS program nem fut rendesen ebben az üzemmódban, csak valós módban (ebben működött az XT-k Intel 8086/8088 CPU-ja).
- Ide úgy léphetünk át, ha a START menüben a leállítást választjuk, és itt az „Újraindítás MS-DOS módban” –t . DOS program befejezése után adjuk ki a win parancsot, és a grafikus felület visszatöltődik.
- A másik lehetőség ha a gép bekapcsolásakor a grafikus kép megjelenése előtt F8-at ütünk, és a megjelenő menűből a „Csak parancssor”-t válasszuk.
- Még egy lehetőség, „Az MS-DOS korábbi változata” sort válasszuk, vagy üssünk F4-et.
Előfordulhat hogy valamilyen. Hardverbeállítás v. programtelepítés után a Windows többé nem indul el, hibaüzenetet kapunk. Ekkor segít, ha a számítógép bekapcsolása után és a grafikus bejelentkező kép megjelenése előtt F8-at ütünk, és a megjelenő menüből a csökkentett módot választjuk. A grafikus felület betöltődik, de az alap VGA felbontással (640X480X16 szín), hangkártya és CD-rom meghajtó nélkül. A hibás elem kiiktatása után a rendszer újból normál módon indul újra.
Csak licence v. oktatási célra történő vásárlás esetén az eladási ár széles körben változik. A Select változat az eredeti ár töredéke, és csak a licencet jelenti, semmilyen adathordozót, könyvet és terméktámogatást nem kapunk.
Downgrade lehetőség: egy adott licence esetén legálisan használhatjuk az összes előző változatot is.
WinNT, Teljes, „bolti”, a magyar-angol általában egy árban van.
True Type (TTF): a betűket a körvonalaikkal adják meg, matematikai leírás segítségével. Ugyan úgy néz ki a képernyőn, mint a nyomtatón, bizonyos határok között, tetszőlegesen méretezhető. Az álló, dőlt, félkövér +dőlt-ét külön-külön fájl tartalmazza. Csak akkor tartalmazza az összes magyar ékezetes betűt, (főleg ŰŐ) ha neve után szerepel a CE, vagy neve előtt a H. Különben nyomtatáskor kalapos ékezet jelenik meg. Alkalmazásokban a név előtt a TT szimbólum jelöli.
Vektorfontok (FON): a karakterek leírása pont-pont közötti egyenes szakaszok (vektorok) megadásából áll. A plotterek használják. Szabadon méretezhetők, de kis méretnél nem mutatnak olyan jól, mint a TT.
Raszterfontok (FON): a karakterek bit térkép formájában tárolódnak. Nem méretezhető tetszőlegesen, csak azok választhatók ki, amelyeket elkészítettek. A Windows a rendszerüzeneteket (ablak menük, fájl és mappanevek, párbeszéd ablakok szövegei) ezzel jeleníti meg.
Open Type: Win98-ban jelenik meg, az Adobe Type1 és a Microsoft TT megoldás összegeként: vagy mindkét típus információt tartalmazza, vagy csak az egyiket a kettő közül.
Unicode: A Windows 98-hoz mellékelt alkalmazások (a WordPad) kezeli az Unicode alapú dokumentumokat. Az Unicode karaktertáblában a világ összes karaktere megtalálható és még bőven van üres hely, ugyanis a karaktereket 16 biten tárolja, így 65536 karakter leírására alkalmas. Az alsó 128 karakter megegyezik az ASCII kódolással, ezután pedig blokkokban helyezkednek el a különböző nyelvcsoportokat leíró karakterek, a megjelenítésre (pl. dőlt) viszont nem tartalmaz leírást. A Win 98 nem unicode alapú, de kezeli. A TT belső felépítésében az egyos karaktereket unicode alapon azonosítja.
Arial: lekerekített, talpatlan betű
Courier new: minden betű egyforma széles, mint az írógépnél, Pl. dos képernyőmásolatok készítésénél jó.
Times New Roman: sovány talpas betűk, napilapok használják.
A betűnagyságot pontokban mérik, és a szöveg magasságát jelenti nyomtatáskor: 1 pont = 1/72 inch (1 inch/hüvelyk/col = 2,54cm)
Windows 3.x-ben minden fontos rendszerbeállítást két szöveg fájl a win.ini és system.ini tárolt. A Win9x nem használja az ini fájlokat, helyette megjelent a Registry. Ez két írásvédett-rentett rendszer attribútumú fájl: user.dat, system.dat, a felhasználókra vonatkozó adatokat az előbbi, a számítógépre vonatkozókat az utóbbi tárolja. A Windows vezérlőpultjának használatakor a Registry-t módosítjuk. Ha nincs más mód, a Start-Futtatás-regedit parancsal indítjuk a regisztrációs adatbázis szerkesztőt. Itt közvetlen beírással megváltoztathatjuk az egyes mezők tartalmát, azonban nagyon vigyázzunk, mert hibás adat beírásával teljesen összeomolhat a rendszer. De van egy előző állapot: a valós módban kiadjuk a scanreg/restore parancsot, az visszaáll. Állapotellenőrzés: Start-Futtatás-scanregw.
Még egy rendszerbeállító alkalmazás: Start-Futtatás-Sysedit, melyel
megváltoztathatók az autoexec.bat és a config.sys.
Igen, de ez rentkívül ritka.
TP for Win, Borland Pascal, Delphi, C++, Visual C++, Visual Basic, MS-Acces,
A WIndowsos sokkal nagyobb, mint a DOS-os.
Erőforrás műhelyt jelent. Nem része a Windows-nak, főleg a Borland C programcsomagjaiban található meg. Eredeti feladata az alkalmazások fejlesztésénél segítségnyújtás: Windows3.0, 3.1, 95,98 állományokba tudunk belenyúlni, exe fájlok menüsorait, üzeneteit, ábráit, párbeszédalakjait, ikonjait, .dll, .drv stb. fájlok tartalmát változtathatjuk meg, vagy új erőforrásokat készíthetünk.
Az elején egy .exe program található, mely akkor indul el, ha a programot DOS alól indítjuk, és általában hibaüzenete ír ki. Ezt követi a Windows kód, majd az adatterület, melyre a kód hivatkozik, ez szabványos felépítésű, ezért az RW-vel megváltoztatható.
Win 3.1, 95, 98 lefagy, ha egy elindított DOS program letíltja a megszakításokat, és végtelen ciklusba kerül. Ekkor csak a reset segít. Kipróbálhatjuk egy 3 bájtos .com állománnyal, melynek tartalma: 250,235,254 (CLI, JMP Assembly utasítások), az NT-nél viszont bezárható a lefgyott prompt, és urai maradunk a helyzetnek
Windows kikapcsolásakor megjelenő két kép neve és helye: logos.sys és c:\windows\logow.sys. Paint-el ezeket megváltoztathatjuk. Bekapcsoláskor megjelenő kép nem található így meg, de lecserélni tudjuk, ehhez a gyökérben el kell helyeznünk egy logo.sys állományt, amely 320X400-as, 256 színű .bmp típus legyen.
Ha szeretnénk, hogy a számítógép indítása után mindig megjelenjen az egyébként csak F8-re előbukkanó menüválaszték, a c:\msdos.sys rejtett írásvédett fájlba az [Options] sor után írjuk be a BootMenu=1 sort. Ha azt is szeretnénk hogy a menüben megjelenjen a „Az MS-DOS korábbi verziója” menűpont, írjuk be a BootMulti=1 sort. Ilyenkor a gép bekapcsolásakor a Win95 indítása.. üzenetnél F4-et ütve a régi DOS indul el.
Igen, telepíthető. Indításnál az F8 billentyű megnyomásával megjelenő menüből választhatjuk ki, melyik bootoljon; csak FAT16 esetén.
Start-Leállítás-Újraindítás és a Shift lenyomásával együtt nyomjuk meg az igen gombot. Ilyenkor csak a windows indul újra, a melegindítás elmarad.
Igen!
Igen, létezik.
MS-Word for Windows. Valamelyik változata.
WordPad, de a régebbi verziókban Write néven volt ismert.
Overwrite (felülírás, leütött karakter felülírja a kúrzortól jobbra állót.) és Insert (beszúrás, egy karakter leütésekor a kurzortól jobbra található szöveg jobbra mozog) üzemmódok ismertek. INSERT billenytyűvel váltunk a kettő között, de ezt nem jelzi.
Tilos Entert ütni sor végén, gépeljünk nyugodtan, a kurzor automatikusan vált a következő sorra. Enterrel a bekezdés végét jelezzük, és üres sorokat szúrhatunk be.
Balra, Középre, Jobbra igazított és sorkiztárt (kétopldalra igazítás, kiegyenlítés, justify, a WP nem ismeri).
Nem.
Beállítjuk a vonalzó bal oldalán a kis háromszöggel, hogy a bekezdés első sora hol kezdődjön.
What You See Is What You Get: képernyőn úgy jelenik meg a szöveg mint nyomtatáskór.
Kövér (Bold), Dőlt (Italic), Aláhúzott (Underline), és a Ctrl+5 az egész dokumentumot kijelöli.
1 click: odaviszi a betükúrzort a pozícióra
2 click: az adott szót jelöli ki
3 click: az egész bekezdést kijelöli.
A Windows a hosszú fájlnevek tárolására az ún. Virtuális FAT táblát (VFAT) használja. A hosszú fájlnév kikerül a floppyra is, hálózatnál viszont javasolt a 8+3-as formátum használata.
Kattintsunk a Start gombra, utána a Keresés-Fájlok vagy Mappák. A keresendő szöveg mezőbe írjuk be a keresendő szöveget, nézzük meg hogy a Hely-nél C: szerepeljen, továbbá „Az almappákban is” előtti négyzet legyen bejelölve. Kattintsunk a keresés gombra.
Word és a WP a dokumentumokat újratördeli minden egyes számítógépen, bárhogy is formáztuk. Ennek oka, az alapértelmezett nyomtató megváltozása. Megoldása: .PDF
Igen, mert nem hajtja végre a dokumentumban tárolt mekrókat.
A Paint, és raszter (pixel) grafikus. A rajz pontokból áll, egy alakzat rajzolása után annak pontjai beépülnek a kép pontjaiba, utólag nem módosíthatók. A vektoros módosítható.
A sima radír (bal gomb) mindent töröl, míg a színradír (jobb gomb) csak a beállított szint törli. A szint a palettán jobb gombbal lehet kiválasztani.
Segítségével szöveget, rajzot és egyéb fájlokat tekinthetünk meg gyorsan, vázlatszerűen, de módosítani nem tudunk. (Gyakorlás ikon jobb egérgomb, majd a menüből nézőke sort kiválasztva.
- Másolás (szerkesztés-irányított beíllesztés, kép metafile): Az információ a forrástól függetlenné válik, beépül a fogadó alkalmazásba, mentéskór a fájl mérete megnő, de nem tárolódik az információ eredete, utólag nem módosítható, csak átméretezhető v. törölhető.
- Beágyazás (szerkesztés beillesztés): Mint a másolás, csak az információ utólag szerkeszthető. Kettős kattintásra megjelenik az az alkalmazás, amiből kihelyeztük a vágólapra. Mentéskor a fogadó fájl méret jobban nő, mint másolás esetén.
- Csatolás (szerkesztés-fájlbamásolás ahol a másolási hely az a sztal, majd mentés után vissza a WP-be, itt beszúrás, objektumlétrehozás, majd tallózás az asztalon, a fájnévre dclick, és a hivatkozás négyzatbe pipát teszünk.) : logikai kapcsoltat egy fájlal, a fájl aktuális tartalma jelenik meg. A fájl adatai beépülnek a dokumentumba, azaz ha az eredetit letöröljük, ott megmarad, de egy hivatkozás is bekerül ,így ha módosítjuk a csatolt fájlt, akkor a dokumentum újbóli megnyitásakor már a frissített infoemáció jelenik meg.
- Csomag (tálca nem használt része j. egérgomb, eszköztár, ha a cím előtt pipa van két Esc, ha nincs katt a szóra-majd packager, elindul a csomagoló): az Objektum Csomagolóval (packager.exe) készíthető. A beillesztett helyen (W v. WP) az objektum kettős kattintással aktiválható: elindíthatunk alkalmazást, lefuttathatunk batch fájlt, stb.
Fa struktúra szerű csomagot is létrehozhatunk vele: a kattintás után megjelenő ablakba, további választási lehetőségeink lesznek.
Ige, mert a számológéppel tudok más alkalmazásból beilleszteni, és a számológépből is tudok más alkalmazásba adatokat átvinni a vágólapon keresztül. Akár matematikai képleteket is lehet másolni.
Beírására megjelenik a vágólap tartalmát bemutató alkalmazás.
Egy adott program vagy parancs futtatása egy külön ablakban.
start /? – kilistázza a lehetőségeket
Start parancsnál, ha fájl szóközt tartalmaz idézőjel közé kell zárni
Pl. start”piros kockák.bmp”
A Társítás azt jelenti, hogy egy adott fájltípushoz hozzá rendelhetünk egy alkalmazást, ami által a Windows betölti a fájlhoz tartozó alkalmazást, és utána a megadott fájlt.
Sajátgép-dupla kattintás a meghatóra v. mappára, j. egérgomb a fájlra, majd Társítás menüpont. Itt kiválaszthatjuk, hogy melyik programmal szeretnénk megnyitni a fájlt.
Kétirányúra: az ablak tetszőleges részét kimásolhatjuk a vágólapra szöveges módon (Printscr, Alt+Prnscr is működik, de grafikus eredményt ad) ill. a vágólap tartalmát billentyűleütésekként értelmezi.
- Promtba beírt EXIT parancs
- Edit szövegszerkesztőből Alt+Ctrl+Del, ilyenkor a DOS melegindítást hajt végre, és megjelenít egy ablakot à erre O.K.
- Az egérrel kattintsunk a bezárás (X) fülre a jobb felső sarokban, miután Alt+Enter-rel visszahoztuk ablak állapotba.
DOS edit programjához hasonlít: egy nagyon egyszerű szövegszerkesztő, a WordPad-del ellentétben a beírt karakterek típusa, nagysága és stílusa nem állítható, képet nem tud fogadni, aza egyszerű (max 64kb-os) .txt fájlok készítésére alkalmas.
GPF: General Protection Fault (Általános Védelmi Hiba). A Windows lefagyott alkalmazásokat rendszerszinten be tudja zárni általában. Minden nem mentett adatot elvesztünk, de a többi program sértetlen, a Windows tovább használható többnyire. Rendszerszintű bezárás történik akkor is, ha egy program számára tiltott memóriaterületen próbál ügyködni.
A rendszerszintű bezáráshoz az ablak X gombjára, majd az üzenetpanel Igen gombjára kattintva.
A nyilas az a Parancsikon (ShortCut), ami csupán egy logikai hivatkozás egy fájlra, letörlése esetén az eredeti fájlal nem történik semmi. Ha nincs nyíl, az maga a fájl, és ha letöröljük, a fájl is törlődik.
PIF: Program Információs Fájl, a nem-Windows (DOS) alkalmazásokhoz tartozó illesztőmodul, a Windows szempontjából futtatható fájl.
LNK: Asztalon minden Windows alkalmazást indító parancsikon (ún shortcut, bal alsó sarkában kis nyíl), A Start – programok menü sorai, továbbá a Gyorsindító egyes ikonjai a háttértáron LNK kiterjesztésű, néhány száz bájtos fájlban helyezkednek el.
Ezek a fájlok ikonokat tartalmaznak.
A „fogd és vidd” technika esetén a Shift-et nyomvatartva fájlMOZGATÁS történik, a Ctrl-t benyomva pedig fájlMÁSOLÁS.
Ha a Start - Programok menü valamelyik soráról, vagy a Gyorsindító valamelyik ikonjáról meg szeretnénk tudni, hogy egyeltalán melyik programot indítja el, vigyük oda az egérkurzort és jobb egérgomb + Tulajdonságok!
Az ikonon állva ha a jobb gombot megnyomjuk, a Küldés sornál megjelenik a „Parancsikon-Mappanév” sor is, és a mappába átmozgathatjuk az adott fájlt.
A legfontosabb adatokat megtudhatjuk, ha rákattintunk a Sajátgép ikonra a jobb egérgombbal és kiválasszuk a Tulajdonságok sort (vagy billentyűzetről bal Alt+Enter)
Szabványos VGA monitor felbontás: 640x480 képpont és 16 szín
Vezérlőpultban állíthatjuk be a hardver egységeket, a perifériákat és az egyes szolgáltatásokat, pl. monit, egérműködés stb. .
DOS ablakból a Vezérlőpultot a control.exe programmal érhetjük el, egyes elemei (a SYSTEM könyvtár) .cpl kiterjesztésű fájljai.
Közvetlen kábelkapcsolat, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan és könnyen lehessen kapcsolatot teremteni egy soros vagy párhuzamos kábellel két számítógép között.
(a régi DOS-ban az interlnk.exe és az intersvr.exe fájlok biztosították az összeköttetést két számítógép között)
Többféle rajzalakításra képes, többféle fájltípusban képes menteni (pl. .JPG-ben is, a minőség állítható), a szabványos szkennerről is fogad adatot. Win98 Magyar változatban is angol nyelvű.
Windows karbantartó programok: scnandisk, defrag, cleanmgr (lemezhiba kereső, töredezettség-mentesítő és felesleges fájlokat törlő) havonta egyszer érdemes őket lefuttatni.
Nagyító: Csak Win98-ban van. Start-Programok-Kellékek-Kisegítő lehetősége-Nagyító. A képernyő két részre bomlik, beállíthatjuk hogy hol, és az alsó felét a felső részen sokkal nagyobb méretben láthatjuk.
Makrórögzítő (record.exe) – egyszer betáplált egérművelet- és billentyűleütés sorozatot később egy billentyűre visszajátszott. Windows 3.1-ben volt megtalálható utoljára.
Internet kapcsolat esetén élő rádiót hallgathatunk, vagy élő TV adást nézhetünk (Petőfi rádió, Duna TV)
Az „&” mutatja, hogy a következő betű aláhúzott lesz, tehát a gombot majd bal Alt+betű-vel aktiválhatjuk.
A mentés (megváltoztatás) jogellenes, mert a Windows dokumentációjában szerepel, hogy a szoftvert tilos többek között visszafejteni és módosítani.
A 32x32 (16 szín) a Sajátgépben, az Asztalon és a Windows Intézőben megjelenő „nagy” ikon (a Nézet - Nagy ikon beállításnál); a 16x16 (16 szín) pedig az alkalmazás bal felső sarkában és a Tálcán megjelenő „kis” ikon.
Start – Leállítás – Újraindítás MS-DOS módban . Ilyenkor a számítógép nem indul újra, hanem a grafikus felület és a Windows háttérbe vonul, lefut a dosstart.bat batch fájl és megjelenik a promt. A CPU ilyenkor valós módban működik.
U.A, mint 137-es kérdés.
A CPU ilyenkor valós módban működik, mint egy Intel 8086/8088.
Egy .COM fájl max. 64 KB-os lehet, de ez valójában egy .EXE fájl.
F8-at ütve: Microsoft Windows 98 indítómenü
- Normál
- Naplózott (\BOOTLOG.TXT)
- Csökkentett mód
- Megerősítés lépésről lépésre
- Csak parancssor
- Csak parancssor csökkentett módban
- Az MS-DOS korábbi verziója
F4-et ütve + Csökkentett mód hálózattal
Az újratelepítés során - Indítólemezről - a gép a ramdrive program segítségével létrehoz a RAM-ban egy virtuális háttértárat (melyet úgy használhatunk, mintha igazi lenne, csak kikapcsoláskor megszűnik) és oda tömöríti ki a floppyról a fájlokat.
A Windowsban a régi DOS-sal ellentétben nincs szükség az autoexec.bat és config.sys fájlokra, de ha léteznek, bekapcsoláskor a gép végrehajtja azokat.
A Windows 95 OSR2 és a Windows 98 először a Scandisk-et futtatja le, a háttértár hibáinak megállapítása céljából (mert a leállás miatt logikai fájl hibák keletkeznek).
Ha Windows rendszerhiba miatt indítjuk újra a gépet, a bejelentkező menü fog megjelenni és a Csökkentett módot ajánlja fel a rendszer
A Megnyitás párbeszédablakban egy adott ikonra kattintva az ikont átnevezhetjük, sőt le is törölhetjük.
- Nézet – Teljes képernyő
- ablak fejléc – ikonra kattintva
- az ablakfejlécre jobb egér gombbal kétszer kattintva
Build-nek nevezik az egyes nyersprogramból történt fordítás verziókat. Egy-egy build általában egy teljes fejlesztői nap végeredményeként születik.
Service Pack = szerviz csomag a rejtett hibák orvoslására, rendszeresen egyre nagyobb verziószámú. 2000. év elején az SP 6a volt a legutolsó verzió.
RC - Release Candidate - Forgalmazás előtti próbaverzió.
RTM Release To Manufacture - Forgalomba kerülő verzió
Általában 3 RC-t adnak ki a termék RTM-je előtt.
- egyaránt kezelni tudja a FAT, FAT32, NTFS fájlrendszereket
- NTFS5 megjelenése, mellyel fájlszintű jelszóvédelem valósítható meg, és a gépünk rendszergazdájaként szabályozhatjuk az egyes felhasználók tárterület-használatát a winchestereken
- támogatja szinte valamennyi időközben kifejlesztett technológiát (USB, ADRIVE, DVD meghajtókat)
- megbízhatóan felismeri és támogatja a Plug and Play technológiát
- IntelliMirror (csak a gépenként különböző beállításokat és a felhasználó dokumentumait menti el a szerverre, az operációs rendszert és a mindenki által egységesen használt programokat nem), Active Directory (egy központosított adatbázis-struktúrát valósít meg, ami segítséget nyújt a felhasználó adatainak, hozzáférési jogainak és az általuk felhasznált erőforrásoknak a rendszerezéséhez és menedzseléséhez.)
- DirectX 7.0 – fut rajta az összes olyan játék, amely nem kifejezetten csak Windows9x alatt hajlandó elindulni
- Activ Desktop továbbfejlesztésre került
Intel Pentium 133 MHz-es processzor, 32 MB RAM, legalább 1.2 GB merevlemez
HCL - Hardware Compatibility List - Hardver kompatibilitási lista
(hardvervásárlás előtt célszerű áttanulmányozni ezt a listát, pl. hogy el tudjuk kerülni az ún. „kék halált”)
Windows Installer - .msi kiterjesztésű script-fájl, amely teljesen megújítja a programok telepítését. Mivel ekkor aktívan használt rendszerfájlok nem kerülhetnek kicserélésre, megszabadulhatunk az újraindítástól a program telepítésének befejezésekor.
A Windows 2000 alapértelmezésében DirectX 7.0-s meghajtókkal érkezik és fut rajta az összes olyan játék, amely nem kifejezetten csak Windows9x alatt hajlandó elindulni (a managerek őszinte sajnálatára).
A Windows 2000 multimédiás támogatottsága is nagymértékben fejlődött. A Windows Media Player 6.4 itt jelent meg, amely alapértelmezésben támogatja a manapság egyre népszerűbb multimédia fájlokat. Valamint Win98 PLUS! CD player automatikusan beazonosítja a lejátszóba behelyezett CD-t.
40 bitesről 56 bitesre növelték (az USA és Kanada-beli felhasználók számár letölthető egy 128 bites titkosítású SSL-t támogató verzió. SSL = Secured Socket Layer = Biztonságos Csatlakozó Réteg)
Windows 98 SE – Second Edition – Második Kiadás.
Az Internet Explorer 4.0-t az 5.0 verzióra cserélték, és megvalósították az Internet Kapcsolatmegosztást (ezzel egyetlen Internet kapcsolat használatával több, egy helyi hálózatba kötött munkaállomás tud kijutni az információs szupersztrádára.)
Ezzel egyetlen Internet kapcsolat használatával több, egy helyi hálózatba kötött munkaállomás tud kijutni az információs szupersztrádára.
Windows 98 SE (Second Edition – Második Kiadás) újrakiadása.
1 év.
A Gold és az RTM kód két különböző termék. A nyers kód mindkét esetben megegyezik, és ez az új operációs rendszer végleges változata. Az RTM viszont további – bizalmas – segédprogramokat és leírásokat tartalmaz, amelyet a Microsoft az OEM gyártók részére ad, hogy elkészíthessék az adott hardverre feltelepülő Windows változat telepítő CD lemezt.
Pentium I. 150 MHz processzor, minimum 32 MB RAM, SVGA monitor, 295 MB szabad merevlemez-terület, CD-ROM.
- Windows 1.01: 1985-ben jelent meg, minimális hardverkövetelménye 320KB RAM + 2 floppy meghajtó (vagy 1 FDD és 1 HDD), ablakátlapolás még nem volt, viszont több nagyméretű programot is tudott futtatni, mert a kód csak egy példányban töltődött be és programonként volt az adatszegmens. A kiegészítőkkel együtt hat 360KB-os 5.25”-ös floppyn forgalmazták.
- Win3.1: 80286 CPU, 1MB RAM, EGA, Hercules stb. monitor, MS_DOS 3.10, ez az első Windows, ami már IBM XT-n nem működik, minimum 15MB szabad hely a merevlemezen, kb. 20MB hely a virtuális memóriának
- Win95: 386-os CPU, 4MB RAM, VGA monitor, használható sebességgel min. 100MHz-es 486-oson, 16MB RAM-mal fut, 60-90MB helyet foglal a merevlemezen telepítéstől függően
- Win98: 80486 DX2 66MHz CPU, 16Mb RAM, kb. 200Mb szabad hely a merevlemezen, VGA monitorkártya és monitor, a Frissítő változat (upgrade) esetén a Windows 3.1x, 3.11 for Workgroups, vagy a 95 telepítő lemezei, vagy a CD
- Win2000: Intel Pentium 133 MHz-es processzor, 32 MB RAM, legalább 1.2 GB merevlemez
- WinME: Pentium I. 150 MHz processzor, minimum 32 MB RAM, SVGA monitor, 295 MB szabad merevlemez-terület, CD-ROM.
- nem kötelező az MS-DOS telepítése, hanem önálló operációs rendszer?
Win95-től
- 32 bitesek a Windows alkalmazások?
Win95-től
- nem történhet a telepítés IBM XT-re?
Win3.1-től
- nem történhet a telepítés EGA, illetve Hercules moniorral?
Win95-tól
- minimális követelmény a Pentium CPU?
Win2000-től
A Windows ME telepítéshez szükséges minimális konfigurációnál 150 MHz-es processzort szabtak meg, tehát „hivatalosan” a Telepítő nem hajlandó elindulni, amennyiben a processzor teljesítménye nem éri el a 150 MHz-es Pentiumét.
(De! Néhány vállalkozó kedvű hacker megírt egy rövid script-et, amely egyszerűen kikapcsolja a telepítő program processzorsebesség-figyelését.)
Célszerű üres merevlemezre telepíteni a rendszert, ugyanis kellemetlen események történhetnek, ha más, nem Windows9x operációs rendszer található a gépen.
Az abszolút biztonságos futtatás érdekében legelőször felajánlja a meglévő operációs rendszer törlését, majd ha ragaszkodunk a már jól funkcionáló operációs rendszerünkhöz, akkor közli, hogy a jövőben elrejti az azt tartalmazó partíciót és csak a Windows Millennium lesz majd futtatható. Természetesen mindez elkerülhető egy boot-manager program használatával. Egyetlen feltétele a program használatának, hogy legyen a gépen egy FAT16 v. FAT32 fájlrendszerű, nem rejtett partíció.
98Lite = egy olyan program, amelynek segítségével a felhasználó megszabadíthatja rendszerét az általa „feleslegesnek ítélt” sallangoktól – adott esetben még az Internet Explorertől is! Nem része a Windows-nak, ún. „bónuszprogram”. (A 98Lite IV-es verziója 2000. szeptemberében készült el és teljes mértékben támogatja a Windows ME-t.)
Kb. 35 perc alatt telepíthető egy Pentium III. 500 MHz-es számítógépre.
- DOS valósmód megszüntetése
- Egyénileg testre szabható mappák
- Beépített tömörítés
- Internetes játékok
- Egyszerűbb használhatóság, biztonságosabb rendszer-működés
- Digitális multimédia
- Gazdagabb Internet-szolgáltatások
- Otthoni hálózat
DOS program továbbra is futtatható, de csak Windows alatt.
Valós mód csak abban az esetben lesz, ha Indítólemezről indítjuk a rendszert, hivatalosan. De! MFD – Mianifest Destiny nevű hacker-csapatnak sikerült megírnia egy néhány KB-os módosító programocskát, amely a Windows ME három létfontosságú fájlját módosítja úgy, hogy újra előbukkan a régi Indítómenű, azaz a számítógép indítható lesz valós módban is.
A Rendszerfájl Védelem szolgáltatás gátat szab az olyan – régebben előforduló – eseteknek, ahol egyes régebben írt szoftverek felülírnak bizonyos létfontosságú rendszerfájlokat, ami akár a kernel - szintű lefagyásokat is eredményezhettek. C:\WINDOWS\SYSTEM\RESTORE\FILELIST.XML fájlban található mindazon .EXE és .DLL fájlok listája, melyekre az ME vigyáz, nem engedi, hogy egyetlen program is lecserélje a .DLL-t, ameéynek egy fejlettebb verzióját a rendszer használja.
1.) Az újabb verziójú rendszerfájloknak kompatibilisnek kell lenniük a régebbi változatokkal, és nem „tehetnek keresztbe” a régebbi rendszerfájlokat használni kívánó programoknak – futtathatónak kell maradniuk az új rendszerfájllal is;
2.) A régebbi verziószámú rendszerfájlok nem írhatják felül az újabbakat;
3.) A külső fejlesztőtől származó azonos nevű fájlokat új néven kell bevinni a rendszerbe, hogy az eredeti változatlanul a rendszer része maradhasson.
A Windows ME védelmének egyik fontos bástyája. Működésének alapelve: alkalmanként időkóddal ellátott másolatot készít a rendszerünk fontos fájljairól és a Registry pillanatnyi állapotáról. Ez a mentés automatikusan végrehajtódik:
- minden egyes rendszerindulás után, ha néhány percig nem indítunk el egyetlen programot sem,
- új program telepítése előtt,
- valamint bármikor kézzel is elindíthatjuk a „pillanatfelvétel” készítését.
Media Player 7-es
- audio: .wma
- mozgóképet tartalmazó: .wmv
- audio-CD lejátszás
- mp3 lejátszás
- .MID fájlok lejátszás
- audio CD-ből .WMA készítése
- .MPG, .AVI, .MOV lejátszás
- Interneten keresztül rádióhallgatás, TV-nézés
- ha valamit nem ismer fel, az Internetről letölt hozzá kódek-et (kódoló-dekódoló)
Windows Movie Maker – (ún. „bundle” program) pl. lehet saját videofelvételt számítógépre vinni, majd a megszerkesztett anyagot zenei aláfestéssel v. kísérő szöveggel ellátni, ismeri a program az áttünést két video-fájl között.
A Dokumentum mappa (kiemelt rendszermappa) három almappával gazdagodott:
Zene mappa – a Windows Media Player 7-ben elmentett számok kerülnek
Video mappa – a Windows Movie Marker által készített videók kerülnek
Képek mappa – a Képdigitalizáló / kamera-varázslóval lementett fájlok lelőhelye
- A weblapok kinyomtatásakor a Nyomtatási Kép használatának lehetősége;
- ún. Layerd Frame-ek használata, (egy weblapon egyszerre több rétegben is feltüntethetnek információt a weblap tervezők);
- a gördítő-sávokat külön-külön színezni lehet;
- támogatja az időzített elemek használatát;
- támogatja a felülről lefelé történő szövegírást is
Nem, beleolvadt a FrontPage 98-ba (a funkció plug-inként (beépülő programocskaként) került be a Windows Media Player 7-be)
Nem, különálló termékként vásárolható meg vagy az Office 2000 Premium részeként, de igen drága.
Amennyiben partnerük az USA-ban v. Kanadában él a Net2Phone (kb. hálózatról-telefonra) internetes telefontársaság által üzemeltetett VoIP alapú rendszeren akár élőszóban is eltársaloghatunk az illetővel: a hívást számítógépünkről kezdeményezzük, a hívott félnél viszont a telefon csörög ki, és ezen keresztül történik a beszélgetés. Ehhez a szolgáltatáshoz célszerű egy ún. gégemikrofonos fülhallgatót és egy jobb, full duplexes hangkártyát (egyszerre hallgathatjuk a másikat és beszélhetünk hozzá) beszerezni.
1.) Biztosítani kell a hardveres összeköttetést a gépek között; a számítógépek közül az egyik a „főnök” gépe, amelyik modemen keresztül csatlakozik az Internethez, és rá van kötve az egyetlen nyomtató, amit a másik gép is használni szeretne. Azt kell megvalósítani, hogy el tudjuk érni az Internetet és a nyomtatót, ill. egyes dokumentumokhoz a hozzáférést. (Esetlegesen a hozzáféréseket jelszóval tudjuk korlátozni.)
2.) „Hálózati helyek” ikonra kattintva, „Saját hálózat varázsló” ikont választva az üdvözlő szöveg után az első panel a szg. Internetes kapcsolatát firtatja.
3.) A következő panelen a „főnök” szg. nevét kell megadni, és nevet kell választani a belső hálózati munkacsoportnak.
4.) A következő panelen a „főnök” nyomtatójának megosztását állíthatjuk be, mivel a nyomtatást mindenkinek biztosítani kell.
5.) A nyomtató kijelölése után meg kell oldani a bizalmas dokumentumok jelszóval való védelmét, ez a Dokumentumok mappa kijelölésével és a jelszó gombra kattintással oldható meg.
6.) Majd varázsló felajánlja, hogy elkészíti a beállító-lemezt a nem WinME-s gépek számára, és ezeken a gépeken erről a lemezről a setup.exe-t futtatnunk kell.
7.) Ezután a gép újraindul, és a legközelebbi indításkor a hálózati jelszó-megadás panel jelenik meg először, és a tálca jobb alsó sarkában megjelenik az Internet-megosztás ikon. (A beállítások módosíthatók a későbbiekben.)
Igen.
- nincs semmilyen Windowsunk, és már van számítógépünk: 63.300Ft
- Select megrendelésen keresztül, Windows 95-ről frissítve: 14.400Ft
- Select megrendelésen keresztül, OS/2-ről frissítve: ???
- OEM változatot veszünk: 31.800Ft
(2001.januári, nettó árak)
Competitive Upgrade = frissítés nem Microsoft szoftverről, pl. OS/2-ről
Product Upgrade = frissítés nem NT-s, de Microsoft szoftverről, pl. Win 98-ról
Windows ME – a Windows 98 utódja, kulcsa digitális világhoz, otthon
Windows 2000 – Windows NT alapokon, nagy teljesítményű üzleti operációs rendszer, munkahelyen
Két projekt név vált ismertté: a Neptun és az Odyssey. Az Odyssey volt hivatott a Windows Millennium nyomdokába lépni, míg a Neptun-t a Microsoft a Windows 2000 kiváltására szánta. Majd a Windows 2000 premierje előtt felröppent a hír, hogy a két projekt eredményeit egy teljesen új egységesített operációs rendszerré ötvözi, ennek kódneve lett a Whistler (füttyős).
Fejlesztések (4 van belőle):
- Whistler Personal,
- Whistler Professional
- Whistler Server
- Whistler Advanced Server
- automatikus frissítés
- közvetlen CD-re írás
- ClearType technológia (megháromszorozza a szoftveresen vezérelt szövegkiírás vízszintes képernyőfelbontását, így nem pixelesednek a betűk szélei LCD panelen)
- biztonságos jelszótárolás
- eszközvezérlő „visszagörgetés” (DeviceDriver Rollback, ha új eszközvezérlőt telepít a felhasználó, és ettől a rendszer instabillá válik, lehetőség van automatikusan visszaállítani az előző meghajtó-programra)
- képfeldolgozó eszközvezérlő rendszer finomítása
- utolsó jól működő eszközvezérlő mentése
- fax megosztás
- gyors felhasználó-váltás
- nagyfelbontású monitorok támogatása
- többfunkciós eszközök támogatása
- továbbfejlesztett hardverkezelés
- Wake on Battery támogatás (laptopnál, ha a felhasználó felfüggesztett állapotban hagyja a gépet, a telep kimerülése előtt átvált automatikusan hibernált állapotba, így nincs adatvesztés)
- többhálózatos működés támogatása
- személyes Tűzfal az Internethez
- migrációs varázsló
- általános nyomtató - meghajtó frissítés
- megújult Start menü
- megújult Tálca
- rendszer-távvezérlés
- teljes képernyős bejelentkező oldal
- kompatibilitás régebbi programokkal
- kapcsolat nélküli dokumentumok titkosítása
- hálózati eszközök még szélesebb körű támogatása
- rendszer távvezérlés megosztott erőforrásokkal
- „színes szélesvásznú” rendszer távvezérlés
- kék halál – távdiagnózis
- beszédfelismerés és szöveg beszéddé alakítása
(1) Személyes Tűzfal az Internethez: ezzel biztonságossá tehető az Internet kapcsolat, ha közvetlenül csatlakozik a szg. a világhálóhoz. Ugyancsak ez a szolgáltatás alkalmazható abban az esetben, ha a szg. a kiszolgálója a belső hálózaton belüli Internet-megosztásnak is, a hozzá kapcsolódó szg.-ek központosított védelme érdekében.
(2) Migrációs varázsló: ha a felhasználó új, erősebb szg.-et vásárol, akkor ez a varázsló közérthetően bemutatja, hogy mely fájlokat kell kimásolni a régi szg.-éről, hogy közel uo. kép fogadja az új gépen, mint a réginél volt.
(3) Rendszer távvezérlés megosztott erőforrásokkal: a távolban lévő gép szinte valamennyi erőforrásához hozzáfér a felhasználó:
(a) fájlrendszer (mintha csak egy hálózati meghajtó volna a távoli gép merevlemeze)
(b) hangkártya (.WAV és .MP3 fájlokat a távoli szg. hangkártyáján szólaltathatunk meg)
(c) kommunikációs portok (használhatjuk a távoli szg. COM ill. LPT kapuit)
(d) nyomtató (a távoli gép alapnyomtatója válik a mi alapnyomtatónkká)
(e) vágólap (a két szg. közös vágólapot használ, és a rajtuk lévő adatok kicserélhetők)
(4) Kék halál – távdiagnózis: a kritikus rendszer-leálláskor jelentkező kék – halál üzeneteit a felhasználói igény esetén azonnal továbbíthatja a (WOCA) Windows Online Crash Analysis csapatának, akik kielemezve az adatokat nagy valószínűséggel meg tudják állapítani, mi okozta valójában a STOP error bekövetkezését.
A megjelenési időpont 2001 áprilisára volt várható.
A DOS-nál jelent meg. TSR – Terminate and Stay Resident, memóriarezidens program. A TSR program indítás után betöltődött a RAM-ba, majd egy vagy több ún. megszakításvektor önmagára átirányítása után visszaadta a vezérlést az operációs rendszernek úgy, hogy továbbra is a RAM-ban maradt, és az átirányított megszakítás bekövetkeztekor (fájlműveletnél, billentyűzet leütésekor stb., vagy az időzítő megszakítás segítségével, amely másodpercenként kb. 20-szor aktivizálódik) kapta meg a futási lehetőséget. Így működik pl. a Windows MS-DOS ablakban a billentyűzet - átdefiniáló program, a keyp (Ctrl+Alt+F1, Ctrl+Alt+F2), de a valós módú egérkezelők, CD-ROM driverek – eszközmeghajtók – és sok vírus is ezt a módszert használja.
Kvantum – processzoridő felosztása apró részekre, Windows 98-nál a kvantumok időtartama mindössze 20 ezredmásodperc. Attól függően, hogy az adott alkalmazásnak és az azt futtató rendszernek milyen igényei vannak, előfordulhat, hogy egymás után több ilyen kvantumot kisajátíthat magának egy alkalmazás.
Kooperatív többfeladatúság esetén a processzor teljesen megbízik a futtatott alkalmazásokban, amint befejezi a számára szükséges részfeladatot, önként átadja a processzoridőt a következő programnak. Szinte lehetetlen meggátolni egyes programok „memória és processzoridő-zabáló” viselkedését. Illetve, ha egy program akkor omlik össze, amikor éppen a processzoridőt használja, lehetetlen észrevenni – csendes lefagyás.
Preemptív többfeladatúság esetén az operációs rendszer maga figyeli a processzor működését, így a programoknak nem kell jelezniük a processzor és más programok felé, hogy végeztek a számukra kijelölt feladattal. Nincs önkéntes „kisajátítás”. De vigyázni kell egy rosszul megírt programmal, nehogy megpróbálja lefoglalni a rendszer erőforrásait.
Azt a módszert, ahogyan az operációs rendszer „eldönti”, melyik programnak adjon prioritást és rendszer-erőforrásokat, időzítésnek nevezzük.
- Időszeletes időzítés: háttérbeli ill. előtérbeli prioritási szinteket lehet megkülönböztetni
- Vezérelt időzítés: lehetősége ad az elinduló programoknak, hogy jelezzék prioritási szükségletüket
Processz: egyfeladatos operációs rendszerek esetében a processz egy rövid program – gépi kódú utasítások sorozata – amely tartalmazza a program erőforrásait. A processz-alapú többfeladatú operációs rendszereknél ha bármelyik program egyszerre többféle dolgot akar elindítani, mindegyikhez külön-külön processzt kell indítani, mivel mindegyik saját memóriaterülettel és erőforrásokkal rendelkezik.
Szál: ennek kiküszöbölésére használjuk a szálakat. Minden processznek van legalább egy (de inkább több) végrehajtási szála, amely végrehajtja a feladatokat. A szálak megosztoznak a processzek erőforrásain, így a program anélkül tud új szálakat létrehozni, hogy hatalmas mennyiségű adatot kellene másolnia az újabb szál számára. Olyan programok számára, amelyek kihasználják ezt a többszálú programvégrehajtást, csak kismértékű többleterőforrásra van szükség.
4 prioritási osztály: Nyugalmi (Idle) Prioritási Osztály; Normál Prioritású Osztály; Magas Prioritású Osztály; Valós-idejű Prioritási Osztály
Mindegyik prioritási osztály 32 szintet tartalmaz, 0-tól (ez a legalacsonyabb) 31-ig (ez az osztályon belüli legmagasabb). Ha összeszorozzuk a 4 osztályt a 32 szinttel, könnyen beláthatjuk, hogy a Windows98-ban 128 különféle prioritási szint áll rendelkezésre.
A könnyítés érdekében minden osztályon belül a prioritási szinteket 7 csoportra osztották (a legalacsonyabb szinttől a legmagasabb felé haladva):
- nyugalmi (idle)
- legalacsonyabb (lowest)
- átlag alatti (below normal)
- átlagos (normal)
- átalag fölötti (above normal)
- legmagasabb (highest)
- időkritikus (time critical)
Csak a 0 és 15 közötti szinteken lévő szálakét emelheti fel az időzítő. Három fő esemény lehet, amikor az időzítő egy kicsit rásegít a szálak működésére:
- Amikor a felhasználó egy háttérbe futó alkalmazást önhatalmúlag az előtérbe helyez, hogy biztosítva legyen a kiemelt futtatás lehetősége
- Ha egy szál olyan üzenetet kap egy eszköztől, hogy gyorsabban tudja majd az adott eszköz a feladatot végrehajtani
- Az is előfordulhat, hogy az időzítő a szál futását ideiglenesen felfüggeszti, amennyiben az egy másik eszköztől, pl. merevlemeztől adatot vár. (Érhető okokból addig nincsen a szálnak szüksége processzoridőre, amíg a szükséges adathoz a rendszer nem jut hozzá.) Természetesen amint az adat rendelkezésre áll, a Windows 98 azon nyomban kiemelt prioritásit ad az addig felfüggesztett szálnak, hogy feldolgozhassa az adatot.
20 bites címsínt használtak.
- 8086/8088-nál 220 = 1 MB
- 80286-nál max. 16 MB
- 80386-nál egészen 4 GB-ig van lehetőségünk
A felülről kompatibilitás miatt minden később (DOS hardverkezelés után) kifejlesztett CPU is bekapcsoláskor valós üzemmódban indul el.
Minden Intel családba tartozó processzor rendelkezik a lapozás lehetőségével. Amennyiben a lapozás nem engedélyezett, egy – az – egyhez kapcsolat létesül a memóriacímek és a ROM v. RAM chipben található memóriarekeszek között. Ekkor a processzor ténylegesen 4 GB memóriát tud megcímezni, és a programok el is tudják érni ezt a memóriamennyiséget, de a használt memóriának fizikailag léteznie kell. Ez az ún. Real Flat Mode, Unreal Mode, Real Big Mode stb., amely állapot úgy valósítható meg, hogy először átkapcsolunk védett módba, majd bizonyos beállítások után vissza valós módba.
A rendszer 4 KB-os lapokra osztja fel az elérhető memóriaterületet, innen ered a lapozás (paging). Egy program által használt memóriacímet átfordítják egy fizikai címre egy tábla segítségével.
4 KB-os lapok
A virtuális memória egy fizikai állomány a merevlemezen, Win98-nál a Windows könyvtárban található, és a neve win386.swp.
Demand paging – igény szerinti lapozásos technológia. A rendszer annak értelmében dönti el, hogy a memórialapokat a fizikai RAM-ban tartsa-e, vagy sem, hogy milyen gyakorisággal használják az adott memóriarekeszt, mennyire van rájuk igény.
Privilege ring : kb. „hozzáférési gyűrű”-nek fordíthatő, ez nem más, mint a rendelkezésre álló memóriának egyfajta felosztása. Az Intel processzorok négy ilyen gyűrű használatát engedélyezik (Ring 0, 1, 2, 3), de a Windows 98 és az NT csak a 3-as és a 0-s gyűrűt használja. A 0-s gyűrűn futó programok (ez található a memória legmagasabb régióban) korlátozás nélkül használhatják a rendszer összes rendelkezésre álló memóriáját, viszont a 3-as gyűrű programjai csak az őket megillető 2-3 GB közötti területeken „garázdálkodhatnak”
A Windows 98 kernelje a 0-s gyűrűn fut (Kernel =mag, a rendszer nyers motorja, a legfontosabb gépi kódú program)
A 0-s gyűrűn futó programok lényegesen gyorsabbak, mint a 3-s gyűrűt használók, mivel nincs memóriavédelem-figyelés a rendszerben, ami visszafogná a futási teljesítményüket.
- Első szint: 4GB – 3GB, ring0 (rendszer), operációsrendszer komponensek és kernel
- Második szint: 3GB – 2GB, ring3 (felhasználó), operációs rendszer komponensek és DLL-ek
- Harmadik szint: 2GB – 640KB, program és adatmemória-hely
- Negyedik szint: 640KB – 0, valós módú eszközmeghajtók
- Eszközvezérlők – hogy egyes hardverelemek együtt tudjanak működni az operációs rendszerrel, szükség van olyan önálló kis programokra, amelyek képesek közvetlen kommunikációra az adott hardver és a rendszer között.
- VxD – virtuális eszközmeghajtó – bizonyos hardverlemezekhez rendelnek hozzá, az x a meghajtó típusára utal (printer vezérlőprogram .VPD, videokártya vezérlőprogram .VDD, a Windows 98 egységesen a .VXD kiterjesztést használja)
- Konfiguráció Kezelő – felelős a Plug and Play eszközökért és azok funkcionalitásáért. Az IRQ-k, DMA portok, és I/O memóriacímek koordinálása és minden egyéb rendszererőforrás féken tartása. Továbbá felelős azért, hogy semelyik eszköz se használhasson olyan rendszer erőforrást, amelyet másik eszköz használna, ennek érdekében lehetősége van arra, hogy megváltoztasson bizonyos beállításokat, hogy elkerülje a hardver-összeütközéseket.
- Virtuális Gép Kezelő – virtuális kapcsolatot alakít ki a számítógép valamennyi eszköze között.
- A Win32 architektrájú alkalmazások mindegyikének külön üzenetsora van.
- Az MS-DOS hasonlóképpen cselekszik, mint a Win3.1
- A Win16 alapú alkalmazások egyetlen közös üzenetsoron osztoznak.
Installálható Fájlrendszer Kezelő (Installable File System Manager)– a rendszer fájlműveleteiért felel; a 0-s gyűrűn fut, a minél gyorsabb sebesség elérése érdekében, valamint teljes 32 bites útvonalakat használ az adatmozgatásra az operációs rendszer és a fájlrendszer között.
- Felhasználói (User) komponens – kezeli az összes olyan beviteli tevékenységet, amely a felhasználó felől a rendszerhez érkezik és továbbítja az üzeneteket a rendszeren található felhasználói interfészek felé. Felügyeli a hangkártya vezérlőket és a kommunikációs kapukat.
- Kernel alkomponens – hajtja végre a legalapvetőbb rendszerfunkciókat, mint az egyes programok betöltése és kiemelése a memóriából, a kivitelek kezelése és a virtuális memória kezelése.
- GDI alkomponens – a Grafikus Eszköz Interfész, ez a komponens felel a rendszer valamennyi grafikus outputjáért, bitmap-ek és egyéb grafikus primitívek megjelenéséért és a rendszerben található video-vezérlők zökkenőmentes együttműködéséért; a nyomtatási alrendszer támogatásáért.
A héjprogram (shell) az a 32 bites alkalmazás, amit mindennap látunk magunk előtt, amikor bekapcsoljuk a Windows-t. Ez kezeli a Windows 98 Asztalát és az Intézőt. A héj a saját szálában fut, amelyet hiba esetén az azonnal újra is indít. A héjprogram szolgáltatásokat is nyújt más programok számára. Pl. a felhasználói felület más programok által is használt komponenseit úgy, mint a nyomógombokat, legördülő menüket, sőt a fájlmegnyitási párbeszédablakokat is a héjprogram biztosítja.
Hyper Text Markup Language
A böngésző jeleníti meg a világ különböző részein található szervereken elhelyezett honlapokat (weblapokat), és teszi lehetővé a közöttük való navigálást, az ún. linkek segítségével.
Link : általában egy aláhúzott szó, v. ábra a szövegben, melyre kattintva egy másik weblapra váltunk, fájlt tölthetünk le stb. A honlapok nézegetését magyarul szörfözésnek is nevezik.
- Microsoft FrontPage 98/2000
- Netscape Composer (a Netscape Communicator része)
- Macromedia Dreamweaver
- Microsoft Word 97/2000 („Mentés HTML formátumban”)
- Microsoft Fronpage Express (Fronpage-nél kisebb tudású, az 98 Explorer része)
A HTML csak ASCII karakterekből áll, és két dolgot tartalmaz: a dokumentum szövegét és HTML elemeket, ún. tag-okat (címke, utasítás).
Tag formátuma: <tag paraméterek> szöveg, amire vonatkozik </tag>
Ékezetes karakterek: az „o” betűn keresztül megmutatva: ó=ó, ö=ö, õ=Õ (hullámvonalas), ô=Ô (kalapos).
Az on-line Internet kapcsolatunk sebességét a DOS ablakból indítható ping.exe programmal mérhetjük le. Egy honlaphoz vivő útvonalat a tracert.exe program listázza ki.
A Win98-tól kezdve egy installáláskor kiválasztható komponens a Windows Scripting Host, használatával a rendszer objektumai különböző nyelvű scriptekből elérhetők. Alapértelmezésben Visual Basic Script és Java Script értelmező települ, de elvileg más nyelvek is használhatók. A .VBS és .JS a Windows által azonnal értelmezhető, futtatható fájlokat takar. (de nem azonos a Visual Basic és a Java nyelvekkel!)
Az I love you egy e-mail féreg, ami a LOVE-LETTER-FOR-YOU.TXT.vbs néven érkezik csatolt fájlként, ami első látásra .TXT kiterjesztésű, de valójában az utolsó fájlkiterjesztés érvényesül és ez .vbs.
Eltűnik a logó, és láthatóvá válik a szöveges képernyős háttér, megfigyelhetjük hogy a Windows éppen mit tölt be.
- IBM: International Busniess Machines, számítógép vállalat
- DEC: Digital Equipmnet Corporation számítógép vállalat
- BASIC: a világ egyik legismertebb programozási nyelvévé vált az 1980-as évekre, modern változatát ma is használjuk, pl. Visual Basic
- PDP-10: a DEC cég által kifejlesztett miniszámítógép
- Altair: számítógép, az Intel 8080 CPU-ra épült, lényegében egy dobozba szerelt tápegység és két kártya, billentyűzet, monitor és háttértár nélkül, kapcsolókkal programozható
- Apple: egy számítógép az 1980-as években
- CP/M: Control Program for Microcomputer (Gray Kildall a Monterrey Tengerészeti Iskola informatikatanára által az Intel 8080-ra kifejlesztett, majd az általa alapított Digital Research méltán híres operációs rendszere)
- XENIX: 16 bites processzorokra készített interaktív, több-felhasználós, többfeladatos operációs rendszer
- Big Blue: IBM – a kék öltönyöseiről elnevezve Big Blue – Nagy Kék
- Multiplan: táblázatkezelő Apple2-n és IBM PC-n
- Lotus: táblázatkezelő, grafikonkészítő és dokumentumkezelő program, a VisiCalc és a Multiplan konkurens programja, de ez volt a nyerő
- Bravo: 1983-ban megjelent a Microsoft Word for MS-DOS 1.0, melynek kidolgozásában Charles Simonyi felhasználta az általa még régebben a Xerox-nál elkészített Bravo programot.
- Compaq: számítógépgyártó cég, 1983-ban ők adták ki az első hordozható szg.-et (Portable), 14kg-os volt, az IBM-mel kompatibilis.
- Klón: az IBM PC-vel kompatibilis szg.-ek
- Macintosh: Apple cég számítógépe, (grafikus felhasználói felület, egér, ikonok használata
- GEM: ablakos, több program futtatására alkalmas rendszer, hasonlít a Macintosh interfészére
- PARC: Palo ALto Research Center
- OS/2: a Microsoft és az IBM közös fejlesztésű operációs rendszere (Operating System/2)
- PS/2: az IBM új szg. típusa volt Intel 286-os VPU-val és mell új OS/2-vel 1987-ben
- Presentation Manager: az MS/IBM OS/2 1.1-es verzióba lépett egy megújult grafikus felhasználói felülettel, a PM-rel
1981. augusztus 12-én, 1.565 dolláros áron.
- Microsoft Mouse – 1983. (kétgombos egér)
- Word – 1983. (Microsoft Word for MS-DOS)
- Excel – 1985.
A PC Word magazin címlapjába belefűztek egy-egy demo lemezt (a nyomtatás és a mentés kivételével mindent tudott), a teljes változat 375 dollárba került.
- 1983. november 10-én jelentették be és 1985. november 20-án jelent meg
- A késés oka: lassú, sok memóriát foglal, megbízhatatlan.
1983-ban a Compaq cég adta ki az első hordozható számítógépet, amely a 14kg tömegű Portable, és az IBM-mel kompatíbilis.
1984.
1985: bemutatták a Microsoft Excel táblázatkezelőt, amelyet a Machintosra írtak. A program fejlesztése hosszú hónapokat csúszott személyi okok miatt: a fejlesztés fő programozója ellentétek következtében kilépett a Microsofttól, majd visszatért.
1987: Megjelent az Excel Windows alá írt változata.
1991. Piacra került az Excel 3.0.
1986-ban A Compaq kifejlesztette a Deskpro 386-ost, az első Intel 80386-osra épülő gépet.
1991-ben.
- William Bill Henry Gates 1955.10.28-án született Seattle-ben. Apja ügyvéd, anyja tanárnő. 1968-ban kerül középiskolába (Lakeside magániskola). A 60-as években az IBM s a DEC uralja a piacot. 1968 nyarán úgy döntenek a gimiben, hogy a tanulókat bevezetik az informatikába, ezért a General Electric-nél bérelnek gépidőt. A BASIC és az ASSEMBLY nyelvet elsajátítja. A négyes (Bill Gates, Kent Evans, Paul Allen, Rick Veilant) megállapodást köt a Computer Center Corporation-nal. Így szabadon használhatják a PDP-10-est (szobaméretű szg.). cserében átadják a szoftverben felfedezett hibák listáját; a CCC csődbe megy a sok hiba miatt. Később megbízzák őket a bérprogram fejlesztésével, majd Bill és Paul órarend programot készít a giminek. Ezután ketten egy Traf – O – Data nevű céget alapítanak. 1973-ban jelentkezik a Hardvard-ra, itt találkozik Steve Palmerrel.
- Charles Simonyi: 1983-ban megjelent a Microsoft Word for MS-DOS 1.0, melynek kidolgozásában ő felhasználta az általa még régebben a Xerox-nál elkészített Bravo programot.
Az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Iparűzési Bizottság már 1990-ben titokban vizsgálatot folytatott a MS és az IBM összejátszása ügyében. A további vádfeltételezések a következők voltak:
1.) Vapor = fecseg, dumál, ware = áru. Vaporware: a Microsoft egyes termékeket előre beharangoz, emiatt a vásárlók inkább kivárnak, és a konkurenciának emiatt gondjai keletkeznek.
2.) Külső cégek a Windows alapú programok fejlesztéséhez nem kapnak meg minden „finomságot”, míg a Microsoft saját programjait a legnagyobb támogatásban részesíti.
3.) A MS más vállalatok ötletét ellopta
4.) A MS olyan pénzügyi konstrukciót kínál a szg.-árusító cégeknek, hogy azoknak előnyösebb MS-DOS-szal árulni gépeiket, mint DR-DOS-szal.
Ezután lényegében nem történik semmi, bár különböző megállapodások születnek a MS és az amerikai kormányszervezetek között. A trösztellenes per 1988-ban történt, az Amerikai Igazságügyi Minisztérium és 20 szövetségi állam indította a MS ellen. (Pl. Internet Explorer ingyenes lett, ezért ez hátrányt okozott a Netscape-nek. Utána a Netscape is ingyenes lett, majd a MS beépítette az Explorer-t a Windows-ba.)
Hátrányos tulajdonságait emelik ki a megjelent viccek százai.
- %windir%: ez egy környezeti változó, értéke DOS ablakban az echo %windir% parancsra látható, a % mutatja, hogy nem erre a szóra van szükség, hanem e változó értékére, azaz bármi is legyen a Windows rendszerkönyvtára, ez a batch-fájl az összes gépen fut, mert nem rögzítve szerepel benne, hanem lekérdezzük az operációs rendszertől
- set: ezzel a paranccsal listázhatók ki a környezeti változók, és ezzel is változtathatók meg
- Gyorsbillentyű: hotkey
- Képernyőkímélő: screensaver
- Parancsikon: shortcut
A Windows 95 újdonságai csak a Microsoft operációs rendszereiben újdonságok. Az Apple Macintosh számítógépek System Software Z1-7.1 (1983-1992.) operációs rendszere (1992-es!) már tartalmazta az alábbi lehetőségeket:
- Tálca, rajta „Start” jellegű gomb, pontos idő és nyelvváltás;
- Asztal, fájlok és mappák az Asztalon, egérműveletek és Trash (azaz Lomtár);
- Ékezetes betűket és szóközöket tartalmazó fájlnevek (max. 31 karakter);
- Kikapcsoláskor az „It is now safe to switch off your Macintosh.” üzenet jelenik meg, a gép utána kapcsolható le.
- ANI – animált („mozgó”) egérkurzor, pl. forgó földgömb; lásd még .CUR
- CDA – CD-DA audio track. Zenei CD-t behelyezve számítógépünkbe, néhány tíz bájtos .CDA fájlokat látunk, melyet a megfelelő program értelmez és lejátssza az adott zeneszámot.
- CUR – egérkurzor. A \WINDOWS\CURSORS könyvtár tartalmazza az .ANI és a .CUR fájlokat. A Vezérlőpult - Egér menüben módosíthatjuk az egérmutató megjelenését. A .CUR fájl átrajzolható a Resource Workshoppal.
- ICO – ikonfájl, pl. az Asztalon megjelenő parancsikonoknak adhatunk fájlból tetszőleges megjelentést. Egy ikonfájl általában 32x32x16 színű bitkép, de bármilyen méretű és típusú .BMP fájlt hozzárendelhetünk a parancsikonokhoz a jobb gomb + Tulajdonságok, Program fül, Ikoncsere gomb segítségével.
- JS: Java Script fájl, egyszerű szöveg, a Java Script forráskódját tartalmazza
- M3U: playlist-fájl, egyszerű szövegfájl, a hangfájlok lejátszási sorrendjét adhatjuk meg, vagy ismétlésüket stb.
- OLD: hasonló a .BAK-hoz és a .WBK-hoz, csak más program használja
- VBS: Visual Basic Script fájl
- WSH: Windows Scripting Host használatával a rendszer objektumai különböző nyelvű scriptekből elérhetők.
Az .MP3-as fájlokat tartalmazó CD-t lejátszó készülékre jó példa a 2000. augusztusában megjelent Philips Expanium. A készülék normál zenei CD-t is lejátszik, de fő erőssége az .MP3 fájlokat tartalmazó CR-R és CD-RW (írható ill. újraírható) lemezek lejátszása.
- billentyűzet, csak angol nyelven,
- merevlemezek fájljainak elérése (használata),
- hajlékonylemez fájljainak használata (csak 1.44 MB, több nem),
- nyomtató használata szöveges módban,
- monitor használata szöveges, vagy max. 640x480x16 (VGA) módban,
- alaplapi hangszóró, az ún. PC-Speaker használata (hangjelzés pl. bal Alt+7),
(- nincs egér CD meghajtó, magyar karakter, hangkártya)
Nem, nincs egér.
A megfelelően feltelepített és beállított gép fájlrendszerét CD-re írjuk, a CD-t sokszorosítjuk, a telepítés pedig úgy történik, hogy rendszerlemezről indítjuk a számítógépet. A rendszerlemez formattálja a winchester (gyors formattálással), létrehozza a kapcsolatot a CD meghajtóval, majd a CD-ROM-ról a DOS xcopy parancsával mindent átmásol, utána a hosszú fájlnevek és az attribútumok visszaállítása következik, végül a sys c: -tal bootolhatóvá tesszük a merevlemezt.
A Vezérlőpult- Képernyő menüben legalább 800x600-as felbontás és High Color (16 bit) vagy Ture Color (24 bit, 16.7 millió szín) színmennyiség beállítása, ha a kártya és a monitor alkalmas rá. Esetleg ehhez még telepítenünk kell a videokártyához mellékelt lemezt. Ha nincs lemezünk, próbáljuk meg a Windows által felkínált driverek használatát. Ha épp az a típus nem szerepel a felsorolásban, de egy régebbi változata igen, esetleg azzal is működik. Nagyon új eszköz esetén a gyártó cég Internet honlapján keressünk meghatjó-programot, és töltsük le. Ha erre a programra nem fordítunk figyelmet, rajzolóprogramjaink korlátozottan működhetnek.
Nyomtató telepítése: akár van, akár nincs, telepítsünk egyet, mert szövegszerkesztő használatánál probléma lehet abból, ha nincs. Pl. a Nyomtatási kép funkció nem használható.
Sajátgép – Nézet – Mappa beállításai – Webstílus
- ÿ+R a Start – Futtatás ablakot jeleníti meg
- ÿ+D az összes ablakot kis méretre állítja és vissza
- ÿ+E elindítja a Windows Intézőt
- ÿ+Pause/Break a Rendszer tulajdonságai párbeszédablakot jeleníti meg
F2 – ikon átnevezése (előtte kijelöljük, véglegesítés Enter, mégse Esc)
Egy fájl mérete maximum 2 GB lehet, Windows 9x és FAT32 használatával a pontos fájlméret valamivel kevesebb 2 GB-nál.
Nem baj, ha egy rendszer jól működik, bevált, nem feltétlenül szükséges mindig a legújabb változatot beszerezni.
- config.sys-nek az alábbi sorokat kell tartalmaznia:
device=c:\win98\command\display.sys con=(ega,,1)
country=036,852,c:\win98\command\coutry.sys
- autoexe.bat-nak pedig:
mode con codepage prepare=((852) c:\win98\
command\ega.cpi)
mode con codepage select=852
keyb hu,,c:\win98\command\keybrd2.sys
Igen – fenti sorokat elhelyezhetjük a cofig.sys-ben is „install=mode.com con…” formában.