A rádiós kabaréműfaj a 60-as 70-es években élte aranykorát, Kaposy Miklós szerint ez egészen a nyolcvanas évek közepéig eltartott.
Különösen kiemelkedő mérföldkő volt az 1974-ben először megrendezett Humorfesztivál. 1963-tól az Összetett Műsorok Szerkesztőségén belül
létrejött a kabarérovat, amelynek élén Marton Frigyes, Szilágyi György, Kaposy Miklós álltak és a kádári konszolidációban egyre nagyobb szerepet
és teret kapott a rádiókabaré. A szilveszteri műsorokban mondták be először az áremeléseket, és ekkor valamennyivel szabadabban beszélhettek
azokról a dolgokról, amikől máskor nem. Mindez persze a politikai hatalom hallgatólagos egyetértésével történt, amely afféle biztonsági szelepként
engedélyezte ezeket a műsorokat. Marton Frigyes 1985-ben visszavonult, helyére Farkasházy Tivadar került. A rádiókabaré korábbi idillje azonban
ekkoriban már széthullóban volt az ország romló gazdasági helyzete és az egyre feszültebb közhangulat miatt. Ezzel párhuzamosan a kabaréban is
egyre élesebben ragadták meg a belpolitika és a hétköznapi élet fonákságait. Kádár halála és rendszerváltozás után a rádiókabaréban is jelentős változások
mentek végbe. Másfél évnyi zűrvazar után azonban Farkasházynak köszönhetően a rádiókabaré újra hozta az elvárt színvonalat, és a hallgatottságot is.
Az évek során jöttek-mentek az emberek a rádiókabaré szerkesztőségében: 1990-ben távozott Verebes, ekkor jött Fábry Sándor, Déri János és Selmeczi Tibor.
1992 januárjától heti háromórányi adással jelenkeztek a hallgatók kérései nyomán összeállított Kabarécsütörtök élő műsorai. A Petőfi Rádió 2007-ben
történt teljes arculatváltása óta a Rádiókabarét a Kossuthon hallgathatják tovább azok, akik kíváncsiak rá. A magyar rádiós kabaré évtizedeken keresztül
több millió embert szórakoztatott, és még ma is sokan kapcsolnak a Kossuthra arra a heti egy órára. (via divany.hu)