Orosz Attila
06 70/272-4130
Étkezési rendszer 2.43
VERZIÓ
1.
Bevezetés
A "CENTFOOD 2.43 program
az intézményi étkeztetés mindennapi feladatainak számítógépes
feldolgozására és végzésére szolgál. Segítségével nyilvántarthatjuk
raktári kartonjainkat, lekönyvelhetjük rá a mozgásokat, s összesíthetjük
azokat, így mindig naprakész információkkal rendelkezhetünk azokról.
Könnyedén összeállíthatjuk az étkeztetés során használt ételek
receptjeit, majd azokból a heti étlapokat. Mindezek segítségével
pillanatok alatt tudunk kiadási anyagkiszabatot szerkeszteni, élelmezési
normák eltérését kiszámolni, stb
2. Általános
kezelési ismeretek
2.1 A program építő elemei 2.1.1 Menürendszer A program 5 menüből épül
fel. Ha bármely menüpontot választjuk, különböző tevékenységet
tudunk elvégezni, mely vagy egy "Beolvasó ablak"-ban lévő
mezőkbe történő adatbeírás ("Karbantartás", "Napi
tevékenységek") vagy pedig a bevitt adatok alapján listák készítése
választható szempontok szerint ("Lekérdezés", "Keresés").
Az "Egyéb" menüben segédtevékenységek végezhetők el
("Alapbeállítás","Adatmentés", "Adatvisszatöltés","Program
karbantartás"). A menük között a jobbra és
balra mutató nyíllal, míg egy menün belül a tevékenységek között
a fel- és lemutató nyíllal mozoghatunk a legegyszerűbben, az egyes
tevékenységeket (melyeket a menüpontok jelképeznek) pedig az "ENTER"
billentyű lenyomásával indíthatjuk el. Miután némi jártasságot
szereztünk a menüben történő mozgásokban, a különböző menüpontok
kiválasztására egy még gyorsabb módszert is könnyen elsajátíthatunk:
a menüpontok nevében a kiemelt (más színnel jelölt) betűnek
megfelelő billentyűt lenyomva az egyes pontok rögtön kiválasztódnak.
2.1.2. Ablakrendszer
"Beolvasó ablak" - ahová állandó törzsadatokat
vagy az aktuális adatokat (pld. dátum, létszám, stb.) írhatjuk be. A program párbeszédes üzemmódban
dolgozik, vagyis a képernyőn megjelenő mezőkbe gépeljük be a kért
adatokat. A mezők között a fel-,
lemutató nyíllal, a mezőn belül pedig a jobb, bal irányú nyíllal
mozoghatunk. Valamennyi mező érvényes
adatokkal kötelezőszerűen kitöltendő, a következő mezőbe csak így
léphetünk az "ENTER" billentyű lenyomásával. Ha adott mezőben általános
válaszok közül választhatunk, a mező mellett lefelé mutató nyíl
jelzi, hogy ezen billentyű megnyomásával kínálati listát nyitunk
ki. Ha az utolsó mezőt is kitöltöttük,
az "ENTER" billentyű lenyomása előtt (mely itt már tárolja
az adatokat), győződjünk meg az adatok helyességéről, mert
bizonyos adatok a későbbiekben már nem módosíthatók (részletesen
ld. megfelelő fejezetben). Esetleges téves karakter javítására mezőn
belül hátulról - előre a "BACKSPACE", elölről - hátra
pedig a "DEL" billentyűvel kitörölhetjük a téves adatot,
majd beírhatjuk a helyeset. Kitöltött mezőből a fel-nyíllal léphetünk
vissza az előző mezőbe javítás céljából mindaddig, míg az
ablakot be nem zártuk.
"Lenyíló lista" - előre megadott értékek közül
teszi lehetővé a választást oly módon, hogy a választási lehetőségekről
a lefele nyíl lenyomása után felkínál egy listát. A választás után
a beolvasási helyre a kiválasztott elem kerül, melyet az "ENTER"
gombbal érvényesíthetünk. Gombok a listában:
"Fel-le nyíl"-lal
soronkénti haladás
"PageUp"(fel),
"PageDown"(le) oldalanként haladás"Ctrl" + "PageUp",
"Ctrl" + "PageDown" a lista első illetve utolsó
sorához visz (a két billentyű közötti "+" jel azt
jelenti, hogy az első nyomva tartása mellett a másodikat kell
megnyomni)kezdőbetű: a megadott betűvel kezdődő sorra ugrik.
"ENTER": választás
elfogadása "Listázó
ablak" - már
beírt adatokból a program felkérésre megadott szempontok szerint készít
listákat. A listán belüli mozgáslehetőségek:
"Fel-le nyíl"-lal
soronkénti haladás
"PageUp"(fel),
"PageDown"(le) oldalanként haladás
"Ctrl" + "PageUp",
"Ctrl" + "PageDown" a lista első illetve utolsó
sorához visz (a két billentyű közötti "+" jel azt
jelenti, hogy az első nyomva tartása mellett a másodikat kell
megnyomni)
"Home" sor elejére
"End" sor végére
"Figyelmeztető
ablak" Vagy
érvénytelen adat begépelése esetén jelenik meg, vagy döntés előtt
figyelmeztet, vajon valóban azt a lépést akarjuk-e megtenni (pl.
adatok bevitele esetén a rögzítés, vagy mentés, törlés parancs végrehajtása
előtt megerősítést kér tőlünk a művelet elvégzésére). Bár
adott lépésben időrablónak tűnik, de mégis időt spórol meg nekünk
azzal, hogy esetleges hiba esetén a visszatöltés, stornózás időigényes
lépéseitől megkímél.
"Képernyővédő" Ha
a munka szünetel és nincs nyitott menünk, mely adatok megadására vár,
vagy a programból még nem léptünk ki, egy képernyővédő lép be
mely az éppen aktuális ablak mozgó puzzle-szerű megjelenése. Bármely
billentyű lenyomásával az eredeti képernyő válik láthatóvá.
3.
A rendszer hardware és software környezete
A
program használatához szükséges számítógép alapparamétereit az
alábbiak szerint határozhatjuk meg:
640 Kbyte RAM memória
floppy egység
elegendő hely a merevlemezen
(háttértároló)
EPSON FX-... v. kompatibilis mátrix
nyomtató (A4 méretű)
DOS 3.1 vagy magasabb operációs
rendszer
A CONFIG.SYS állományban
files = 250
buffers = 20 sorokat feltételezünk
4.
A CENTFOOD 2.43 rendszer telepítése
Helyezzük be a telepítő
lemezt a megfelelő floppy egységbe, majd írjuk be a következő
parancsot: "A:TELEPIT", ezután nyomjuk le az "ENTER"
billentyűt.
A megjelenő legördülő
ablakban válasszuk ki, hogy melyik egységre kívánjuk telepíteni a
programot (=célmeghajtó).
Válasszuk ki az egységen található
könyvtárak közül azt, amelyikbe a telepítést szeretnénk elvégezni
(=célútvonal). A lista első elemeként mindig a "CENTFOOD"
könyvtár látható, célszerű ezt a könyvtárat választani.
Ha mindent megfelelően kiválasztottunk,
lépjünk rá a "Telepítés" tevékenységre, egyébként a
"Módosítás" paranccsal változtathatunk a beállításokon.
Az "ENTER" billentyűvel érvényesítsük a választásunkat.
Ezután megtörténik a
CENTFOOD 2.43 rendszer telepítése. A program minden elindításkor
ellenőrzi a szükséges állományok meglétét, s ha valamelyik hiányzik,
azt újból létrehozza.
A telepítés befejeződése
után a célkönyvtárba lépve (pl. CD C:\CENTFOOD paranccsal) a "CENTFOOD"
parancs + "ENTER" lenyomásával tudjuk a programot elindítani.
5.
A program indítása
A
program a következő parancsok begépelésével indítható el (a
parancsok után mindig nyomjunk "ENTER"-t):
"C:" (feltételezve,
hogy a "C:" egységre telepítettük a programot)
"CD \"
"CD CENTFOOD" (vagy
a megfelelő könyvtárnév) "CENTFOOD"Jelszó: mely meghatározza a használó jogosultságát – teljes körű vagy csak lekérdező
6. A rendszer üzemeltetése
Mivel
a rendszer olyan személyek számára készült, akik nap mint nap az
intézményük élelmezési rendszerével foglalkoznak, feltételezzük,
hogy a leírásban szereplő esetleges szakkifejezések mindenki számára
érthetőek lesznek, ezért azok magyarázatára nem térünk ki. Az üzemeltetés
leírását az egyes elvégzendő tevékenységek, illetve a program
használatához szükséges előkészületek sorrendjében részletezzük
(a program telepítése, indítása a 4., 5. pontban leírtak szerint történik).
6.1
Alapbeállítások
Első
lépésként meg kell határozni az aktuálisan érvényben lévő étkezési
normák összegét. A program több normát is kezel, 1-6-ig lehet választani.
Erre szolgál az "Egyéb/Alapbeállítás" menüpont. Itt nyílik
lehetőség az aktuális dátum és a pontos idő, valamint a képernyővédő
késleltetési idejének beállítására. Először adjuk meg a
reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora összegét.
Az egyes értékek beírása után rögtön megjelenik a normák
értékének a százalékos elosztása is. Az aktuális normák értékét
a kiszabatokkal együtt mindig elmenti a gép, így a normák eltérésének
kiszámítása visszamenőleg is a helyes értékekkel történik. A dátumot
év.hó.nap, a pontos időt pedig óra:perc:másodperc formátumban kell
megadni. A képernyőkímélő késleltetési idejét a legördülő
listában felajánlott értékek közül választhatjuk ki.
6.2
Felhasználók meghatározása
A
program elindításakor az első megjelenő ablakban a program által
ellenőrzött vagy létrehozott adatállományokat illetve indexállományokat
kísérhetjük figyelemmel. A következő ablak szolgál a jelszó megadására,
valótlan, vagy rosszul gépelt jelszóval a programot elindítani nem
lehet, adatainkhoz azok közötti összefüggésekkel együtt így külső
személy nem férhet hozzá. Az új felhasználókat a "Karbantartás/Felhasználók"
menüpontban tudjuk felvenni. Itt a személyi azonosító megadása után
a jelszó begépelése következik. A jelszóban a betűk helyett
"*" jelenik meg, ezért vigyázzunk a nagy és kisbetűk írásával,
azok különböző betűnek számítanak. Az egyes felhasználókhoz
tartozik egy úgynevezett jogosultsági kör is, amely lehet teljes,
vagy lekérdezési. Ez azt jelenti, hogy egy lekérdezési jogosultsággal
rendelkező felhasználó bizonyos menüpontokat nem tud használni
(pld. nem tudja a törzsadatokat megváltoztatni), így az esetleges véletlen
módosításokat ki tudjuk védeni, miközben a lekérdezések során
megszerezheti a kívánt információkat.
6.3
Törzsadatok felvitele
A
"Karbantartás" főmenü többi menüpontja szolgál a
mindennapi munkánk során nélkülözhetetlen alapadatok felvitelére.
Kezdjük a munkát a raktári nyilvántartó kartonokkal. A következő
adatokat tárolja a gép az egyes kartonokról:
nyilvántartási
szám - azonosításra szolgál, 4 számjegyű megnevezés
- azonosításra szolgál, 12 karakter hosszú lehet mennyiségi
egység - 2 karakter legkisebb kiadható mennyiség - 4 egész számjeggyel és 3 tizedes törttel adhatjuk meg a kartonról felhasználás során kiadható legkisebb mennyiséget, tehát pld. egy felvágottnál, amelynek kg a mennyiségi egysége,
itt beállíthatjuk, hogy kiadások során kerekítsen
mondjuk 10 dekára kalóriaérték
(mennyiségi egységre vonatkoztatva, kCal) - 4 számjegy összfehérje
mennyisége - 4 egész számjegy és 3 tizedes jegy, grammban fehérje
mennyisége - 4 egész számjegy és 3 tizedes törttel, grammban zsír
mennyisége - 4 egész számjegy és 3 tizedes törttel, grammban szénhidrát
mennyisége - 4 egész számjegy és 3 tizedes törttel, grammban raktárkészlet
- 5 egész számjegy és 3 tizedes tört, mennyiségi egységben raktárérték
- 6 egész számjegy és 2 tizedes törttel, forintban
Módosításhoz
amennyiben már van felvitt kartonunk, álljunk rá a módosítani kívánt
karton sorára, majd nyomjuk meg az "ENTER"-t. Új karton
felviteléhez az "INS" gomb lenyomásával jutunk. A beolvasó
ablakban töltsük ki a megfelelő adatokkal az egyes mezőket, majd a rákérdezés
után mentsük el azokat. A karton létrejöttekor a raktárkészlet és
a raktárérték automatikusan 0 értékű lesz, az egyes kartonmozgások
után pedig automatikusan aktualizálódnak, közvetlenül nem is tudjuk
módosítani az értéküket.
A
következő nagy munka a felvitt kartonok alapján az egyes ételek összeállítása
(receptek). A megjelenő ablak három fő részre van osztva: a bal
oldali részen láthatók a már felvitt ételek nevei. A jobb oldalon
az étel összetevői sorakoznak, az egyes összetevők 10 adagra
vonatkoznak, hogy a túlságosan kis számok megadását elkerüljük.
Az ablak alsó részén az aktuális (a listában kiemelt színnel
jelzett) ételre vonatkozó szárazanyag illetve kalória értékek találhatók.
Az ételnevek és az összetevők listája között a "TAB"
billentyű megnyomásával kapcsolhatunk, a listákban pedig a listákra
vonatkozó általános mozgási billentyűk vonatkoznak. Az összetevőkre
ugorva az aktuális ételnév villogni kezd. További
billentyűk leírása a következő:
"INS" - új étel vagy összetevő felvitelének elindítása
(attól függően, hogy a bal vagy a jobb oldali listában vagyunk)
"ENTER" - aktuális étel vagy összetevő módosítása
"F5" - ételnév vagy összetevő keresésének elindítása,
amennyiben a keresésből "ENTER" billentyűvel térünk
vissza, a listánkban a kiválasztottnak megfelelő ételnév vagy összetevő
válik aktuálissá
Ételnév
módosításakor vagy új étel felvitelekor nincs más dolgunk, mint a
megjelenő ablakban töltsük ki az ételnév mezőjét, 20 karakter szélességben,
és mentsük el. Összetevő esetén a megfelelő összetevőt a
kartonok közül tudjuk kiválasztani, mégpedig egy igen gyors módszerrel.
Egyszerűen kezdjük el begépelni a karton nevét, a program pedig a létező
kartonok közül kikeresi az első olyat, amelynek azonosítója
(illetve annak bal oldalról vett részlete) egyezik a begépelt
karaktersorral. A begépelés során a "DEL" és a "BACKSPACE"
billentyű is használható, a keresés érzékenyen követi a változásokat.
Amennyiben a kartonok között nem található a megadott karaktersorral
kezdődő, csak az általunk beírt karaktersor jelenik meg, ellenkező
esetben a kikeresett név automatikusan megjelenik a mezőben. Az "ENTER"
lenyomásával tudjuk a kiválasztást érvényesíteni, feltéve, hogy
megtaláltuk a megfelelő kartont, ellenkező esetben figyelmeztető
ablak jelenik meg. Összetevők esetében a 10 adagra vonatkoztatott
mennyiség megadása után következhet a mentés.
A
következő lépés a felvitt ételekből az étlapok összeállítása.
Amennyiben az összes általunk használt ételféleséget felvittük a
gépbe, itt az ideje, hogy az általunk nap mint nap használt étlapok
is bekerüljenek a rendszerünkbe.
Az
étlap egy igen fontos alappillére a rendszernek, ugyanis a kiadási élelmezési
anyagkiszabatokat az étlapban megadott ételek, és a kiszabat fejlécében
rögzített létszámadatok ismeretében tudja a gép "helyettünk"
összeállítani. Az étlapszerkesztés során a megfelelő sorokba be
kell emelni egy-egy ételnevet, a keresésről az előbbiekben leírtak
szerint. A képernyőn az oszlopokban az egyes napok étrendjei találhatók,
az első képernyőn a "hétfő-kedd-szerda-csütörtök", a másodikon
pedig a "péntek-szombat-vasárnap" napoké. A két képernyő
között a "TAB" billentyűvel lehet váltani. A képernyő
alsó részén a kiválasztott ételek alapján számolt kalóriaérték
látható, ami segítséget nyújt a megfelelő minőségű ételsor összeállításához.
Új étlap esetében az "INS" gomb lenyomása után adjuk meg
az étlap sorszámát. Ezután a kurzormozgató billentyűk segítségével
álljunk rá a kívánt nap megfelelő étkezésének fogásaira, és a
keresési módszerünkkel töltsük ki azokat. Az "F5"
billentyűvel közvetlenül az étellistából is választhatunk
megfelelő ételt. Feltöltés közben a kalóriaértékek automatikusan
aktualizálódnak. A
kész étlapokat az "F1" billentyű lenyomásával lehet
elmenteni (rákérdezés után). Az aktuális étlap az "F7"
billentyű segítségével nyomtatható ki, az étlapok között az
"F3"-"F4" billentyűkkel lehet lépegetni. 6.4
"Napi tevékenységek"
6.4.1
Étrend szerkesztése A
gép számára meg kell határozni, hogy a rendelkezésre álló,
megszerkesztett étlapokból mikor melyiket akarjuk használni. Ezt a
"Napi munkák/Étrendszerkesztés" menüpontban tudjuk elvégezni.
Kiválasztása esetén a képernyőn megjelenik egy lista. A lista
baloldala tartalmazza egy évre előre a naptári heteket, mellettük a
héthez tartozó pontos dátumot. A jobb oldalon pedig az adott héthez
rendelt étlap száma látható. Módosításhoz álljunk rá a kívánt
hétre, és nyomjunk "ENTER"-t. A megjelenő ablakban megadható
az étlap sorszáma. A könnyebbség kedvéért az "F5"
billentyűvel ebből az ablakból közvetlenül meghívható az étlapkereső
menüpont, s a megfelelő étlapszámot így könnyebben adhatjuk meg.
Ne feledjük, hogy a kiadási anyagkiszabatot csak akkor tudja a gép
megszerkeszteni, ha a megfelelő héthez hozzárendeltünk egy létező
étlapszámot! 6.4.2
Kartonmozgások könyvelése
Ugyan
a gép a kiadási anyagkiszabat segítségével a felhasználásokat
automatikusan könyveli és leemeli a kartonokról, azért például a
beszerzéseket nekünk kell a gépbe bevinni. Erre szolgál a "Napi
munkák/Kartonmozgások" menüpont. Kiválasztása után az első
karton jelenik meg a képernyőn. A képernyő beosztása a következő:
Fejléc:
az aktuális karton nyilvántartási száma, megnevezése Lista
felett: mennyiségi egység, kalóriaérték Lista
alatt: aktuális készlet, aktuális érték
Lista:
az eddigi kartonmozgások dátum szerint rendezve. A lista egy-egy sora
a következő adatokat tartalmazza: a mozgás dátuma, bizonylata, mozgástípusa,
mennyisége és értéke.
A
mozgás könyveléséhez először álljunk rá a megfelelő kartonra.
Ebben segítenek a következő billentyűk:
"F3"
- ugrás az előző kartonra "F4"
- ugrás a következő kartonra "F5"
- keresés a kartonok között
Kartonkeresés
közben az "F5" billentyű lenyomása után nyilvántartási
szám megadásával, "F6" után pedig a karton megnevezésével
gyorskereséssel választhatjuk ki a kívánt kartont. A karton kiválasztása
után így látható az összes információ az aktuális kartonról,
valamint az összes korábbi mozgás is. Az új mozgás felvitelét az
"INS" gomb megnyomásával indíthatjuk el. A megjelenő
ablakban értelemszerűen ki kell tölteni a megfelelő rovatokat, megkötések
egyedül a típusra és a mennyiségre ill. értékre vonatkoznak. Ezek
a megkötések tulajdonképpen semmiféle korlátozást nem jelentenek,
csak a számítógépes feldolgozás miatt van rájuk szükség. Először
is a mozgástípust a megjelenő listából tudjuk kiválasztani, ami előre
meghatározott, azt módosítani nem tudjuk, de olyan széles körű a
skála, hogy erre nincs is szükség. A mozgástípusok a következők: 1)
Nyitókészlet: első mozgásként minden kartonra egy ilyen típust
lehet csak felvinni, ez szolgál arra, hogy a korábbi, papíron végzett
adatfeldolgozásról az aktuális készletek átvitelével térjünk át.
Több alkalommal erre a típusra nem is lesz szükség. Mivel a rendszer
negatív készletet nem engedélyez, negatív számokat mennyiségnek és
értéknek nem adhatunk meg. Mind a mennyiséget, mind az értéket kötelező
kitölteni. 2)
Árubeszerzés: az értékkel is rendelkező (tehát pénzért) vásárlások
könyvelésére szolgál. Mivel a készletértéket és mennyiséget növeli,
csak pozitív számokat adhatunk meg. A program nem szigorú könyvelési
szempontból, tehát a különböző dátumra végzett feladásokat bármilyen
sorrendben elvégezhetjük (kérésre természetesen a SZOFTKER elvégzi
a "szigorúsítást" is), de célszerű arra figyelni, hogy
lehetőség szerint a beszerzések könyvelése megelőzze a kiadási
anyagkiszabat véglegesítését, hiszen csak létező készletből
tudunk kiadni. 3)
Felhasználás: elegendő a mennyiséget megadni, mely negatív formában
fog megjelenni, az értéket az aktuális (napi) egységárból
automatikusan határozza meg a program. 4)
Stornó: vigyázni kell arra, hogy az eredeti mozgás értékének és
mennyiségének valóban az ellenkezőjét írjuk be! 5)
Helyesbítés: a kerekítések miatt a leggondosabb könyvelés mellett
is előfordulhat egy pár forintos eltérés a könyvelési részlegen végzett
összesítések, és a program összesítései között. Ezen eltérések
kiegyenlítésére szolgál ez a típus. Csak értéket lehet megadni,
az a készletértékből levonásra vagy hozzáadásra kerül, a hozzá
tartozó mozgásmennyiség pedig 0 lesz. 6)
Egyéb: ez a típus elsősorban az ajándékba kapott, érték nélküli,
de a mennyiséget változtató mozgások felvitelére szolgál. 7)
Visszavétel: a kiszabatok visszavételezési sorait ilyen típusként
menti el a program, hogy meg lehessen különböztetni a valódi árubeszerzést
a raktárkészletet szintén növelő visszavételezéstől. 8)
Átfeldolgozás ki: ha az intézményben átfeldolgozás is folyik (pl.
kolbászt készítenek húsból, paprikából,…), az elhasznált összetevőket
nem felhasználásként, hanem átfeldolgozásként kell könyvelni. 9)
Átfeldolgozás be: ha az intézményben átfeldolgozás is folyik (pl.
kolbászt készítenek húsból, paprikából,…), az elkészült végterméket
ilyen típusként lehet könyvelni a megfelelő kartonra. A
beolvasó ablak teljes kitöltése és a rákérdezés után a gép rögzíti
a feladást, és a mozgáslista megfelelő helyén megjelenik az újonnan
felvitt sor is. FIGYELEM! A
mozgás rögzítése után azt csak egy stornó sor rögzítésével
tudjuk "javítani", közvetlen módosításra nincs lehetőség!
6.4.3
Kiadási anyagkiszabat szerkesztése
Menüpont:
"Napi munkák/Kiadási anyagkiszabat" Amennyiben
az összes alapadat a gép rendelkezésére áll, a kiadási
anyagkiszabatnak csak a fejlécét kell megadnunk, s a szerkesztést a gép
elvégzi helyettünk. Ebben az esetben csak a kiszabat fejlécét kell
kitöltenünk, mégpedig az alábbiak szerint: 1)
Adjuk meg a kiszabat dátumát. Ha olyan dátumot adunk meg, amely már
létezik, a gép figyelmeztetés után betölti ugyan a kiszabatot, de
abban semmilyen módosítást
nem tudunk végezni (kivéve, ha előkiszabat volt; magyarázat később),
csak pótsort vagy visszavételezési sort fűzhetünk hozzá.
Amennyiben az adott napra még csak előkiszabat létezik, betöltés után
abban szabadon változtathatunk, mintha éppen ebben a pillanatban generáltattuk
volna. Egy naphoz 10 kiszabat is tartozhat, a megfelelő dátum kiválasztása
után a megjelenő legördülő listából még ki kell választani,
hogy az előre megadott étlapok közül éppen melyik kiszabatát
akarjuk szerkeszteni (az étlapokat az étrendszerkesztésnél rendeljük
hozzá a dátumhoz) 2) A
létszámadatok kitöltése következik: reggelizők, tízóraizók, ebédelők,
uzsonnázók, vacsorázók száma. A különböző normákhoz
(amennyiben többel dolgozunk) a nekik megfelelő létszámot írjuk! Az
egyes ételekhez szükséges összetevőket a megadott létszámok
ismeretében (felszorozva) számolja ki a program. 3) Új
dátum megadása esetén a program az étrendszerkesztés során meghatározott
étlapból kikeresi a megfelelő napra vonatkozó menüt. Ez megjelenik
az ablak felső részében az étkezések szerinti bontásban. Ezután
az ételek leírásában (receptjében) kikeresi a megfelelő összetevőket,
s azok mennyiségét felszorozza a létszámokkal. 4) A
képernyő közepén megjelenő lista sorai lesznek a kiszabat sorai, az
alábbi bontásban:
"P"
betű (ha kell) - jelentése: az adott sor pótsor, tehát a kiszabat
lezárása után utólag lett felvéve.
"V"
betű (ha kell) - jelentése: az adott sor visszavételezési sor, tehát
a kiszabat lezárása után lett felvéve, az összetevőből valamilyen
oknál fogva visszamaradt mennyiség visszavételezését jelezve. Közvetlenül
az összetevő kiadási sora alatt található.
"!"
jel (ha kell; csak előkiszabat vagy szerkesztés alatt álló kiszabat
esetén) - jelentése: a szükséges mennyiségnél kevesebb van készleten
az adott összetevőből, tehát vagy csökkenteni kell a kiadást vagy
az összetevő kartonára árubeszerzést kell felvezetni. Az
"F5" billentyű lenyomásával az adott összetevő kartonját
tudjuk ellenőrizni, tehát például megnézhetjük a rendelkezésre álló
mennyiséget.
Az
összetevő neve.
Az
összetevő mennyiségi egysége.
Az
összetevőből szükséges mennyiségek reggelihez, tízóraihoz, ebédhez,
uzsonnához, vacsorához.
Az
összetevőből kiadásra kerülő mennyiség. Ez sokszor nem egyezik
meg az előző 5 oszlop összegével, itt ugyanis a legkisebb kiadható
mennyiségre kerekítve jelenik meg az érték.
5)
A képernyő alsó részén a felsorolt összetevőkből készült ételekre
felhasznált összeg (az aktuális egységárral számolt) és a kalóriaértékük
látható 1 főre lebontva.
6)
Természetesen szerkesztés közben lehetőség van a módosításokra
is: a)
létező sor módosítása: álljunk rá a megfelelő sorra, és
nyomjunk "ENTER"-t. A megjelenő beolvasó ablakban javítsuk
ki az adatokat. b)
létező sor törlése: álljunk rá a megfelelő sorra, és nyomjuk le
a "DEL" gombot. A rákérdezés után "igen"-t választva
a sor eltűnik a listából. c)
új sor létrehozása: nyomjuk meg az "INS" gombot. Válasszuk
ki gyorskereséssel a kívánt kartont (összetevőt), s adjuk meg az
egyes mennyiségeket. Rákérdezés után elmentve az új sor a megfelelő
helyre kerül. Egyszer már lezárt kiszabat esetén csak pótsor vagy
visszavételezési sor vihető fel, a típust a rákérdező ablakban választhatjuk
ki.
A
sorok névsor szerint rendezve, az esetleges pót ill. visszavételezési
sor az eredeti sor alatt elhelyezkedve látható. A listában a szokásos
mozgató billentyűk használhatók ("PgUp", "PgDn",
...)
7)
Amennyiben már nem kívánunk változtatni a kiszabaton, az
"F1" gomb lenyomásával menthetjük el azt. A program azonban
először ellenőrzi, hogy mindenből elegendő mennyiség van-e raktáron.
Ha nem, akkor figyelmeztet bennünket erre ( ! ), s felajánlja, hogy az
anyagkiszabatot csak előkiszabatként mentsük el. Az előkiszabat lényege
a következő. Olyan esetekben (például: hétvége), amikor főznek
ugyan, de az a személy (élelmezésvezető), aki az anyagkiszabatokat
elkészíti, illetve a beérkezett áruk gépre történő felvitelét végzi,
nem dolgozik, lehetőség van a kiszabatokat előre elkészíteni. Mivel
egyes összetevőket (kartonokat, például: tejtermékeket) naponta szállítanak,
ezekből nem áll azonban rendelkezésre a megfelelő mennyiség, csak a
szállítás után. Ezt a speciális előkiszabattal azonban át lehet
hidalni, mert egy előkiszabaton is szerepel minden, amit a raktárból
ki kell adni, csak "!" jellel meg van jelölve minden olyan
sor, amiből majd a megfelelő időben lesz csak elég mennyiség. A
raktáros így a szállítás után elővéve az előkiszabatot, mindent
kiadhat, miközben a gépben még nem kerülnek levonásra az egyes mozgások.
Amint a szállítás a gépre is felkerül, a kiszabat véglegesíthető,
s a mozgásokat is levonhatja a program a kartonokról. Ha pedig véletlenül
valamiből nem jött meg a várt mennyiség, az előkiszabat módosítva
véglegesíthető. Az előkiszabatot a képernyőn a bal felső részen
látható "Előkisz" felirat, nyomtatásban pedig a dátum utáni
"előkiszabat" jelzi. Véglegesítés után a program a
kiszabatban szereplő összes összetevő kartonját módosítja a
mennyiségeknek megfelelően, s a mozgások közé "kiszabat"
bizonylatmegnevezéssel, felhasználási típusként elkönyveli a
kiszabatsort.
7. Lekérdezések
7.1
Kartonmozgások lekérdezése
Menüpont:
"Lekérdezés/Kartonmozgás" Az
egyes kartonokat az összes eddigi mozgásukkal együtt e menüpont segítségével
tekinthetjük meg. A képernyő megfelel a "Napi munkák/Kartonmozgás"
menüpont tárgyalásánál leírtaknak. Természetesen új mozgásokat
nem lehet felvinni, de például keresni az "F5" gombbal ugyanúgy
lehet. A lekérdezési joggal rendelkező felhasználók ebben a menüpontban
tekinthetnek bele az adatokba, de módosítani még véletlenül sem
tudják azokat.
7.2
Kartonmozgások összesítése
Menüpont:
"Lekérdezés/Kartonmozgások összesítése" A
program lehetőséget ad a sok kartonmozgás különböző szempontok
szerinti összesítésére is. Az első szempont az időpont lehet. Az
"F6" billentyű lenyomásával a fejlécben látható dátumot
(legelőször az aktuális hónapot adja automatikusan a program) írhatjuk
át a megfelelőre. Amint
megadtuk az új dátumot, a mozgások közül csak azokat látjuk továbbra
is (és mozoghatunk bennük), amelyek dátuma a megadott időhatárok közé
esik. Az egyes kartonok között az "F3", "F4" ill.
"F5" billentyűvel barangolva mindegyik kartonon csak az időhatárok
közé eső mozgást fogjuk látni. A lista alatt az adott időhatárra
vonatkoztatott nyitó- és zárókészletek, nyitó- és záró értékek
láthatók. Ezeken kívül itt található az adott időszakban elvégzett
összesítéssel kiszámolt összes mozgás és mozgásérték is. A
mozgás és a mozgásérték előtt mindig látható egy jelző is (például:
"Összesen minden típus"), amely az éppen összegzett mozgástípusra
vonatkozik. Az "F8" gomb lenyomásával lehetőség nyílik az
összegzés mozgástípusonkénti összegzésére is. A megjelenő
ablakban válasszuk ki a listából a kívánt szempontot, s az összegzések
máris a megfelelő mozgások összesítését mutatják. A különböző
szűrési szempontok a kinyomtatott listára is hatással vannak, a képernyőn
így tekinthető meg a legegyszerűbben egyszerre az összes karton összegzése.
Összegzési szempontként az egyszerű mozgástípusokon kívül választható
még: a)
minden típus - teljes összesítés, minden mozgást figyelembe
vesz.(pl. havi zárás) b)
bevételi típus - az "árubeszerzés"-eken kívül összegzi
a készletet növelő egyéb mozgásokat is (például: egy "egyéb"
típusú mozgást, ami pozitív mennyiséggel lett rögzítve). c)
kiadási típus - az "felhasználás"-okon kívül összegzi a
készletet csökkentő egyéb mozgásokat is. Nyomtatás
esetén a fejléc tartalmazza az időhatárokra és az összegzésre
vonatkozó információkat is.
7.3.
Kiadási anyagkiszabatok lekérdezése
Menüpont:
"Lekérdezés/Kiadási anyagkiszabat" A
módosítások kivételével a menüpont megfelel a "Napi munkák/Kiadási
anyagkiszabat"-nál leírtaknak. Az anyagkiszabatokat a lekérdezési
joggal rendelkezők csak itt tekinthetik meg. A kiszabatok nyomtatása
szintén csak itt lehetséges. Ennek az az oka, hogy így elkerülhető
az, hogy egy olyan kiszabatot is ki lehessen nyomtatni, amit azután nem
is mentettünk el, vagy éppen jó alaposan megváltoztattunk utána, és
csak azután mentettünk el. Nyomtatásnál amennyiben egy napra több
kiszabat is készült már, lehetőség van az összevont kiszabat elkészítésére
is amely az egyes menük elkészítéséhez szükséges anyagokat a raktáros
munkájának megkönnyítése érdekében összesítve tartalmazza. Az
egyes kiszabatokról szükség esetén információs lap is nyomtatható.
Amely részletes kalória, fehérje, stb. adatokat tartalmaz a kiszabatról.
7.4.
Élelmezési normák összegzése
Menüpont:
"Lekérdezés/Élelmezési normák összegzése" A
kartonokon szereplő felhasználásokat nem csak önmagukban, hanem a
felhasználható összegekkel összehasonlítva is összegezni kell.
Ehhez először adjuk meg a kívánt időhatárokat (az "F6"
gomb lenyomásával ezt bármikor megváltoztathatjuk). A program ezután
az étkezési normák, és a kiszabatokon szereplő létszámadatok
ismeretében kiszámítja az adott időszakban felhasználható összeget.
A kiszámolt összeg, a tényleges felhasználás és az eltérés a
lista alatt látható. Amennyiben több kiszabat is létezik, több sor
is ugyanazzal a dátummal rendelkezik. A
kartonokon szereplő mozgásokból ezután összegzi a tényleges
felhasználásokat. A képernyő közepén a napokat egyenként
tartalmazó lista jelenik meg a számítások elvégzése után. A lista
egy sora tartalmazza a következőket: a)
dátum - mely napra vonatkozik a számítás e)
az adott napon felhasználható összeg f)
az adott napon ténylegesen felhasznált összeg
A
lista alatt pedig a teljes időszakra összegzett felhasználható érték,
tényleges felhasználás, valamint a megspórolt vagy túlköltött pénz
látható. A lista az "F7" billentyűvel ki is nyomtatható.
7.5
Kalóriafelhasználások lekérdezése
(menü:
„Lekérdezések/Kalóriafelhasználás”)
A kartonokon szereplő felhasználások kalória és szárazanyagtartalmát összegzi a megjelenő lista. Először adjuk meg a kívánt időhatárokat, majd a program kiszámítja az adott időszakra vonatkozó felhasználások mennyiségét, s a mennyiség ismeretében a felhasznált kalória, összfehérje, fehérje, zsír és szénhidrát értékét.
8. Keresések
Menüpont:
"Keresés/..." Ezeket
a menüpontokat önállóan ritkán használjuk, legtöbbször beolvasó
ablakból hívjuk meg őket az "F5" gombbal. A listában a
megfelelő sorra ráállva, majd az "ENTER" billentyűt lenyomva
visszajutunk a beolvasó ablakba, miközben a kiválasztott adat bekerül
a megfelelő helyre. A kartonkeresés és az ételkeresés közben a listában
használatos szokásos billentyűk működnek, étlapkereséskor pedig az
étlapszerkesztésnél leírtak az irányadók.
9. Egyéb karbantartások 9.1
Programkarbantartás
Menüpont:
"Egyéb/Programkarbantartás" Bizonyos
helyzetekben, például adatok visszatöltése után, szükség lehet a
programhoz tartozó segédállományok (ún. indexállományok) frissítésére,
újra létr hozására. A menüpont kiválasztásával a programkarbantartás
azonnal végre is hajtódik. 9.2
Adatmentés, adatok visszatöltése
Menüpont:
"Egyéb/Adatmentés, Adatok visszatöltése" Sajnos
a legjobb minőségű számítógéppel is előfordulhat, hogy meghibásodik.
Ez a legtöbbször nem okoz semmiféle bajt az adataink szempontjából,
de ha a merevlemez-egységével fordul elő, akkor bizony rágondolni is
rossz, mennyi munkánk mehet kárba egy pillanat alatt. Ezért célszerű,
sőt ajánlott bizonyos időközönként (például: hetente egyszer) az
adatokat floppy lemezre is lementeni. Semmi különösebb igényt nem támaszt
a program a floppy lemezek felé, kivéve hogy formatált legyen. A mentés
egyébként alig 1-2 perc időt vesz igénybe, s cserébe az összes
adatunkat biztonságban tudhatjuk. A mentés végrehajtásához válasszuk
ki, hogy hova szeretnénk az adatainkat elmenteni (például:
"A:" vagy "B:" egységre), s ha a gép esetleg több
lemezt kér, azokat sorba betenni a meghajtóba. A lemezeket érdemes
megszámozni, hogy könnyebb legyen az esetleges visszatöltés. Két
megszívlelendő tanács: a "mentős" lemezeinket elzárva
tartsuk (nehogy egy kollégánk véletlenül letörölje), és ne sajnáljunk
erre a célra jó minőségű (például: "3M") lemezt használni.
Visszatöltéskor (amire reméljük soha nem lesz szükség) szintén csak
a lemezegységet kell kiválasztanunk, s ha több lemez van, a gép kérésének
megfelelően a többi lemezt is egyesével betenni a meghajtóba. A
visszatöltés előtt mindenképpen ajánlatos az aktuális adatokat
lementeni, nehogy később jöjjünk rá, hogy az aktuális adatokra is szükség
van!
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS
2. ÁLTALÁNOS KEZELÉSI ISMERETEK
2.1. A program építő elemei 2.1.1. Menürendszer
2.1.2.
Ablakrendszer
3. A RENDSZER HARDWARE ÉS SOFTWARE
KÖRNYEZETE
4. A CENTFOOD 2.43 RENDSZER TELEPÍTÉSE
5. A PROGRAM INDÍTÁSA
6. A RENDSZER ÜZEMELTETÉSE
6.1. Alapbeállítások
6.2. Felhasználók
meghatározása
6.3. Törzsadatok felvitele
6.4. Napi tevékenységek
6.4.1.
Étrend szerkesztése
6.4.2.
Kartonmozgások könyvelése
6.4.3.
Kiadási anyagkiszabat szerkesztése
7.
LEKÉRDEZÉSEK
7.1. Kartonmozgások lekérdezése
7.2. Kartonmozgások összesítése
7.3. Kiadási anyagkiszabatok lekérdezése
7.4. Élelmezési normák összegzése
7.5. Kalóriafelhasználások lekérdezése
7.6. Könyvelések
8.
KERESÉSEK
9.
EGYÉB KARBANTARTÁSOK
9.1. Programkarbantartás
9.2. Adatmentés, adatok visszatöltése
9.3. Hibakeresés
9.4. Évzárás
Évzárás után a
program indítása
Amennyiben van már lezárt évünk,
a hozzá tartozó adatok külön könyvtárban találhatók. A program indításakor
megkeresi ezeket a könyvtárakat, s a megjelenő listából kiválaszthatjuk,
hogy melyik év adatait kívánjuk használni. Lezárt év esetén az
adatokat csak lekérdezni tudjuk, bármilyen jelszóval is jelentkezünk
be. (Bővebb magyarázat az évzárás menüpont leírásánál!)
Az ételekhez 3 új információ
is tartozik. Egyrészt megadható, hogy az adott étel milyen típusú
(desszert, feltét, főzelék, kalács, köret, leves, saláta, tészta,
egyéb), s így a keresések során könnyebben tudunk megfelelő ételt választani.
Másrészt a kiszabatok elmentésekor az ételhez hozzárendelésre kerül
a legutolsó előfordulásának dátuma, valamint a gyakorisági mutatója.
A gyakorisági mutató értelmezése: százalékos formában azt fejezi
ki, hogy a lehetséges alkalmak közül az adott étel hányszor lett
használva, azaz például 10% esetében gyakorlatilag 10 naponként
fordul elő a napi étrendben.
Kéréstől függően az ételek
összetevőinek magadása történhet 10 vagy 100 adagra.
Lehetőség van az ételkarbantartás
menüpontban az "F7" gombbal az ételek receptjeit kinyomtatni.
Ehhez álljunk rá a kívánt ételre, az "F7" lenyomása után
pedig adjuk meg, hogy az aktuális utáni ételek közül még hányat
szeretnénk kinyomtatni. Természetesen az első ételre állva az összes
receptet kinyomtathatjuk egyszerre.
Étlapkarbantartás során az étlap
automatikus sorszáma mellett megadható egy 15 karakteres azonosító,
mellyel az étlap kiválasztását segíthetjük az étrend megszerkesztése
során. Naponta több étlap használata esetén itt adjuk meg az étlapok
típusát (cukros, normál, ...), s így ellenőrizhető, hogy egy adott
napra milyen étlapokat használtunk már fel.
Az étlapok között az
"F3" és "F4" gombokkal is lépegethetünk.
Az "F8" billentyűvel
egy elmentett étlapról kaphatunk részletes információkat. A megjelenő
táblázat tartalmazza az egyes napokon felhasznált ételek részletes
kalória és szárazanyag adatait, melyek fontos segítséget adhatnak az
étlap megfelelő minőségű összeállításához.
6.4.2 Kartonmozgások könyvelése
Az "F7" billentyű
lenyomásával lehetőség nyílik az aktuális és a következő maximum
9 karton kinyomtatására. (A korlátozás oka az, hogy ha egy-egy
kartonon sok mozgás van, akkor túl sokáig tartana az összes kartont
egyszerre kinyomtatni.) A mozgások könyvelése közben
az új mozgássorhoz a program automatikusan rendel egy hivatkozási számot,
melynek formája: kartonszám/mozgássorzsám. E szám segítségével könnyebb
a könyvelés nyomonkövetése, ellenőrzése. Ráírva a szállítólevelekre
például jelezhetjük, hogy az adott sor már könyvelésre került.
A mozgássorok stornírozásához
csak rá kell állni a stornírozni kívánt sorra, majd az új mozgássor
típusának a "stornó"-t kell választani. A mennyiséget és
az értéket így természetesen nem kell megadni. A stornó sorhoz tárolásra
kerül az "eredete" is, tehát az, hogy például árubeszerzés
stornírozásáról van szó. Az összegzések így a stornó sorokat is
megfelelően veszik figyelembe.
A normák számától függően változik
a kiszabat fejlécében kitöltendő létszámok száma. Létszámként
9999-et adhatunk meg maximum.
Amíg a kiszabat csak előkiszabat,
a létszámok az esetleges változásnak megfelelően módosíthatók. A módosítás
történhet a kiszabatsorok változtatása nélkül, vagy ha a rákérdező
ablakban a felszorzást választjuk, akkor a kiszabatsorok régi és az új
létszámok arányában történő felszorzásával.
Előfordulhat olyan eset, hogy magát
az étlapot kell megváltoztatni az után, hogy előkiszabat készült belőle.
Ilyenkor is van még lehetőség a javításra, a "CTRL" és a
"T" billentyű egyidejű megnyomása után a kiszabat teljesen törölhető,
s az új étlap alapján újból létrehozható.
9.1. Programkarbantartás
Az indexállományok karbantartásán
kívül még egy hasznos dolgot tudunk elvégezni: a kerekítésből adódó
hibákat tudjuk kijavítani. A megjelenő lista megmutatja az egyes
kartonok fejlécében tárolt aktuális mennyiséget és értéket,
valamint a kartonmozgások összesítésével kiszámolt mennyiséget és
értéket. Amennyiben ezek páronként nem azonosak, az "F1"
gombbal összhangba hozhatjuk azokat, az "F5" gombbal pedig átnézhetjük
a kartont. 7.6 Könyvelések
Első lépésként adjuk meg a
vizsgálni kívánt időintervallumot (a lista mérete miatt ez maximum
egy hónap lehet). A program időrendbe téve kigyűjti az adott időszakra
eső könyveléseket, s összegzi azokat. Kinyomtatva (F7), vagy mozgástípus
szerint megszűrve (F8) könnyen egyeztethetünk egy-egy szállítólevéllel
vagy számlával.
9.4. Évzárás
Mivel legtöbbször az előző évi
adatokra csak ritkán van szükség, s az adatok mennyiségének csökkentésével
a legtöbb lekérdezés és napi tevékenység gyorsítható, érdemes
azokat az aktuális adatoktól elkülönítve tárolni. Természetesen ezt
a lezárást csak akkor lehet megtenni, ha az adatok teljesen rendben
vannak. Ezért a program először minden egyes kartonhoz kiszámítja az
év végi záró értékeket. Amennyiben javítani kell rajtuk, lépjünk
ki az évzárásból. Ha azonban minden rendben, az "F1"
billentyűvel folytathatjuk a zárást. A zárás során az előző évi
adatok átkerülnek egy megfelelő alkönyvtárba, az aktuális könyvtárban
lévő adatbázisainkból pedig törlésre kerülnek. Legkönnyebben a régi
adataink úgy érhetők el, hogy a programindításkor felkínált évszámok
(elmentett adataink alapján) közül válasszuk ki a megfelelőt. Ha nem
az aktuális évszámot választjuk, a program úgy fog működni, mintha
az adott évben dolgoznánk, de mivel a rákövetkező évek nyitókészletei
függnek a korábbi évektől, így semmiféle változtatást nem tudunk végrehajtani
az adatokon, csak lekérdezni tudunk.
Az év végi adatmentéseinket célszerű
elrakni, s a következő év mentéseit egy új lemezre végrehajtani.
|