A
Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai Athénban. Balról a második Pierre de
Coubertin, az ötödik dr. Kemény FerencÚjkori olimpiák
Pierre de Coubertin 1863. január 1-jén született Párizsban. 1883-tól gyakran tartózkodott Angliában, ahol alkalma nyílt megismerkedni az angol intenátusok életével, és átélni, hogy a diákok milyen lelkesen atletizálnak, rögbiznek, eveznek.
Coubertin arra a következtetésre jutott, hogy a sport a legalkalmasabb eszköz ahhoz, hogy a világ összes népét egybe fogja, és közöttük barátságot alakítson ki. Így fogant meg az olimpiai játékok gondolata. Az antik olimpia modern formában való újjáélesztését egy világraszóló felfedezés is ösztönözte. Ernst Curtis német régész 1875-től 1881-ig tartó ásatásai során rábukkant az antik Olümpiára. Most már csak a sportágakra vonatkozó nemzetközi szabályokat kellett megalkotni. Megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és az első olimpia megrendezésének jogát Athénnak adták.
A
Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai Athénban. Balról a második Pierre de
Coubertin, az ötödik dr. Kemény Ferenc
Jim
Thorpe az "atléták királya" 1912-ben fölényesen győzött.
Paavo
Nurmi, amint az 1924-es párizsi olimpián az 1500 méteres távon célba ér. A finn
futó már életében legendává vált.
Sonja
Henie korcsolyabajnoknő tizenkétévesen vett részt az első Téli Olimpiai
Játékokon Chamonix-ban 1924-ben.
Mi történt a két világháború alatt?
A két világháború alatt Európában alig került sor versenyre- a nemzetközi találkozókat sorban lemondták. Csupán Amerikában, a hadszíntértől távol nagy népszerűségnek a sport. 1916-ban az első világháború miatt elmaradt a berlini olimpia. 1920-ban Antwerpenbe hazánkat nem hívták meg, 1924-ben Párizsba sem Magyarországot, sem Németországot nem hívták meg az olimpiára. Az 1940-es olimpiai játékok megrendezési jogát Sapporo, a nyári olimpiai játékokét Tokió kapta meg. De 1937-ben kitört a japán-kínai háború, és így Japán lemondott megrendezési jogáról. Helyette a finn főváros, Helsinki pályázta meg a nyári olimpiát, a télit pedig St. Moritz (Svájc). Ám a svájci szervezők összekülönböztek a Nemzetközi Olimpiai Szövetséggel, s így a téli olimpiát újra Garmisch- Partenkirchennek ítélték, de ezt már a háború miatt nem tudták megtartani.
Érdekesség a modern kor olimpiájáról: Az újkori olimpiák összesített éremtáblázatán Magyarország a 7. helyen áll. Helsinkiben 1952-ben 3. helyen végeztünk.