TARTALOMJEGYZÉK

1. Általános rendelkezések        .................................................................................................. 3

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja               ........................................................ 3

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya:………………… ................................... 4

1.3. Az intézmény:     ........................................................................................................... 3

1.4. Az intézmény alapító és fenntartó szerve.             ........................................................... 3

1.5. Az alapító okirat                                  .......................................................................... 3

1.6. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogkör szerinti besorolása:              ....................... 4

1.7. Az intézmény tevékenysége:           ................................................................................ 4

2. Szervezeti felépítés       ........................................................................................................... 6

2.1. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás      6

2.1.1. Az óvodavezető     .................................................................................................. 6

2.1.2. Az óvodavezető helyettes......................................................................................... 8

2.1.3.A helyettesítés rendje    ............................................................................................ 8

2.1.4.A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás       ..................................................... 9

2.2. A nevelőtestület     …………………………………………………………………….10

2.3. A szakmai munkaközösségek      ................................................................................... 11

2.4. A minőségfejlesztési csoport       ................................................................................... 11

2.5. A vezetők és szülői szervezet közti kapcsolattartás formája:         ................................... 12

2.5.1. Bölcsődei Érdekvédelmi Fórum……………………………………………………12

3. Külső kapcsolatok:      ........................................................................................................... 13

4. Működési Szabályok   ........................................................................................................... 13

4.1. Az intézmény nyitvatartási rendje.      13

4.2. A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabálya................................................... 14

4.3.Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban…………..15

4.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzése     15

4.5. Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása    15

4.6. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje         ............................................ 16

4.7. Intézményi védő, óvó előírások   16

4.8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők     17

4.9. A dokumentumok nyilvánossága       ............................................................................. 17

4.10. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés        ............................................... 18

5. Záró rendelkezések 18

5.1. Záradék                                                                                                                         19

5.2. Nyilatkozatok 19

6. Mellékletek

1. sz. Az intézmény alapító okirata

2. sz. Munkaköri leírások

3. sz. Továbbképzési szabályzat

4. sz. Munkavédelmi szabályzat

5. sz. Tűzvédelmi szabályzat

6. sz. Adatvédelmi szabályzat

7. sz. Iratkezelési szabályzat

1.     Általános rendelkezések

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

A szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya:

Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény közalkalmazottaira és az intézménnyel szerződéses jogviszonyba állókra egyaránt.

Az SZMSZ-t az intézményvezető terjeszti elő és a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet választmánya egyetértési jogának gyakorlása mellett.

A szabályzat s fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

1.3.Az intézmény:

OM azonosító száma:  027050

Neve:                           Bólyi Óvoda és Bölcsőde

Székhelye:                   7754 Bóly, Hősök tere 3.

Intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású intézmény - óvoda, bölcsőde

Telephelyei:

·         Tagóvoda Lippó, 7781 Ifjúság utca 2.

·         Tagóvoda Versend, 7752, Arany János utca 1.

·         Tagóvoda Szajk, 7753, Kossuth Lajos utca 16.

·         Tagóvoda Töttös, 7755, Hunyadi utca 2.

·         Tgóvoda Nagynyárád, 7784, Kossuth Lajos utca 54.

·         Tgóvoda Borjád, 7756, Kossuth Lajos utca 13.

1.4. Az intézmény alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Bóly gesztorságával létrejött Bóly Mikrokörzeti Óvodai Intézményi Társulásban résztvevő önkormányzatok

1.5. Alapító okirat:

Az intézmény működését Bóly város Önkormányzatának Képviselőtestülete, valamint a Bóly Mikrokörzeti Intézményi Társulásban résztvevő önkormányzatok testületei az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 88. § (3) bekezdés valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 37.§-a szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően a Bólyi Óvoda és Bölcsőde alapító okiratában foglaltak szerint biztosítja.

Működési körzete: Bóly, illetőleg a Bóly Mikrokörzeti Óvodai Intézményi Társulásban résztvevő önkormányzatok közigazgatási területe.

Óvodai csoportok száma:

·         Bóly székhelyintézményben:     5

·         bölcsődei csoport:                      1

·         Lippó telephelyen:                     2

·         Versend telephelyen                  2

·         Szajk telephelyen                       2

·         Töttös telephelyen                     1

·         Nagynyárád telephelyen            1

·         Borjád telephelyen                      2

Felvehető maximális gyermeklétszám:

·         Bóly székhelyintézményben:     165

·         bölcsődei csoport:                        10

·         Lippó telephelyen:                       50

·         Versend telephelyen                    66

·         Szajk telephelyen                        50

·         Töttös telephelyen                       30

·         Nagynyárád telephelyen              25

·         Borjád telephelyen                      50

1.6. Az óvoda jogállása, gazdálkodási jogkör szerinti besorolása

Az óvoda a gyermekek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv.

Az intézmény nem alanya az áfá-nak. Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

1.7. Az intézmény tevékenysége

Alaptevékenység:

801115  Óvodai nevelés

801126  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

a)      olyan gyermekek integrált nevelése, akik érzékszervi (enyhén hallássérült), enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós rendellenességével küzdenek.

b)      olyan gyermekek integrált nevelése, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

853211  Bölcsődei ellátás

              férőhelyek száma: 20, ellátottak száma: 20

Kiegészítő tevékenység:

552312   Óvodai intézményi közétkeztetés

552411   Munkahelyi vendéglátás

Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat.

Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő- a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartók által jóváhagyott- helyi óvodai nevelési program alapján folyik. Egyéb közoktatási szakmai feladatok:

·         nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában. Óvodai nevelés nyelve – német.(Bóly, Borjád, Lippó, Nagynyárád, Szajk, Töttös)

·         kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés, (Versend)

·         szociális jellegű feladatok: minden tagóvodában

§         szervezett intézményi étkeztetés biztosítása minden tagóvodában.

§         gyermekek bölcsődei ellátása (Bóly)

§         halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelése. (Versend, Borjád)

·         bejáró óvodások ellátása, (Borjád, Lippó, Bóly)

A Bólyi Mikrotérségi társult települési önkormányzatok képviselő-testületei a kötelező óvodai nevelés közszolgáltatási alapfeladataikat közösen, mikrotérségi keretek között a közoktatási intézményrendszer integrálása útján látják el, a szakmai munka magasabb szinten történő végzése érdekében.

Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok:

·   A közoktatásról szóló, többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. Törvény

·   Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996.(VIII. 28.) kormányrendelet

·   A gyermeke védelméről szóló 1997. évi XXXI. Törvény

·   A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994.(VI. 8.) MKM –rendelet

A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen:

·         A közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet

·         A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény

·         Az 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet

·         A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM –rendelet

      A bölcsőde működését az alábbi szabályok határozzák meg:

·         Szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény

·         A személyes gondoskodást nyújtó intézmény szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 2/1996(I.30) NB rendelet

·         A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről 161/1996 (XI.7) Korm. Rendelet

·         A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. Törvény

·         A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyes szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (VI.30) Nm.

2.     Szervezeti felépítés

2.1. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése

Vezetői beosztások:

Magasabb vezető beosztású: óvodavezető

Vezető beosztásúak:

a) A székhelyen működő óvodavezető-helyettes, aki ellátja az általános

                helyettesi feladatokat

b) Tagintézmény-vezetők

- Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és a telephelyein foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a tagóvodákban foglalkoztatott közalkalmazottak.

- Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén és a telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyen, valamint a tagóvodákban működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak.

- Szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre az óvodapedagógusok.

- Az óvoda minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége egységesen fogja át a székhely és a tagóvodák tevékenységét.

- Az óvoda székhelyén és a tagóvodákban a dajkák önálló csoportot alkotnak.

- Műszaki alkalmazott, megbízási szerződéssel a fűtő, karbantartó.

2.1.1. Az óvodavezető

            Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője.

Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg.

a)      Az óvodavezető felelős

·         Az óvoda szakszerű és törvényes működéséért,

·         A takarékos gazdálkodásért,

·         A pedagógiai munkáért,

·         Az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért,

·         A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért,

·         A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

·         A gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

·         A középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

·         A közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért,

·         A munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért,

·         Az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett,

·         A nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért,

·         A jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért.

b)      Gyakorolja a munkáltatói jogkört;

c)      Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe;

d)      Képviseli az intézményt;

e)      Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja;

f)       Feladatkörébe tartozik különösen:

·         A nevelőtestület vezetése,

·         A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,

·         A nevelőtestület jogkörébe tatozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése,

·         A minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése,

·         Az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés

·         A munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, közalkalmazotti tanáccsal, szülői szervezetekkel való együttműködés,

·         A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,

·         A gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg,

·         A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,

·         A gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése,

·         A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amely az óvodai neveléssel, az óvodát érintő változásokkal kapcsolatos,

·         Az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartók által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal,

·         Az igazgatási feladatok ellátása, így különösen:

-          az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte,

-          a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele,

-          a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli napokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja.

g)      kizárólagos jogkörébe tartozik:

·         a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tagóvodákban foglalkoztatottak tekintetében a tagóvoda-vezetők véleményének kikérésével,

·         a kötelezettségvállalás,

·         a kiadmányozás (aláírás)

·         a fenntartók előtti képviselet

h)      közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, a tagóvoda-vezetőket, a műszaki kisegítő alkalmazottakat.

2.1.2. Az általános óvodavezető- helyettes

a) Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével- ellátja az óvodavezető helyettesítését.

Az óvodavezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét.

b) Közreműködik:

·        a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében,

·        a tagóvodákkal való együttműködésben,

·        az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) Közvetlenül végzi:

·        a dajkák munkájának irányítását a székhelyen,

·        a helyettesítés-kijelölést a székhelyen

·        Az élelmezésvezetőre

- élelmezési feladatok felügyeletét, elvégzését, ellenőrzését,

Az élelmezésvezető feladatait a munkaköri leírása alapján végzi.

·        A bölcsőde szakmai vezetője

-         A bölcsődébe járó gyermekek törzslapjának vezetése,

-         A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentumok vezetése,

-         Szülőkkel való kapcsolattartás

-         A bölcsődét látogató orvossal, védőnővel való konzultációk

A tagóvoda-vezetők

a) az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját.

b) ellátja mindazon tevékenységeket a tagóvoda tekintetében, amelyek a székhely óvodában az általános helyettes feladatai

c) szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában.

2.1.3. A helyettesítés rendje

- Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén az általános helyettese helyettesíti.

- Az óvodavezető és az általános helyettese kivételes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés; az óvodavezető a székhelyóvodában szükségessé váló vezetői helyettesítési feladatokra a székhelyóvodában működő óvodapedagógusnak is adhat megbízást.

- A tagóvoda-vezetőt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti.

   - A reggel 6 órától 8 óráig, illetve a 15³⁰-16³⁰ óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködőknek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

2.1.4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

Az óvoda, nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken valósul meg.

Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:

·   a nevelési program és módosítása elfogadására,

·   a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására,

·   a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására,

·   az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására,

·   a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására,

·   a házirend elfogadására,

·   az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására,

·    az óvodavezetői pályázatokhoz készített vezetési programokkal összefüggő szakmai vélemény kialakítására,

·         a nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt,

·         nevelési tanácsadó vagy szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására,

·         jogszabályban meghatározott esetekben.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha:

·         az óvodavezető összehívja

·         a nevelőtestület egyharmada kéri,

·         szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta.

A székhely óvoda és a tagóvodák nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik.

Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az ügyintéző és a műszaki dolgozók együttműködését.

Alkalmazotti értekezletet kell tartani:

·        a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének megállapításával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá

·        az óvoda minőségirányítási program elfogadására.

Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely, vagy csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet.

A dajkák munkaértekezleteit az általános-vezetőhelyettes hívja össze az éves munkaterv szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze.

A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével.

A tagóvoda-vezető a tagóvoda értekezleteit az óvodavezető előzetes értesítése mellett hívhatja össze.

A tagóvoda-vezetők részt vesznek a vezetői értekezleteken, ez alkalommal beszámolnak a tagintézményekben folyó munkáról, illetve átveszik a szükséges információkat.

Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményekbe folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja.

A tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon.

Az óvodavezetőt meg kell hívni a tagóvodákban tartott értekezletekre, ezen kívül ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint esetenként a vezető meglátogatja a tagóvodákat.

Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához, és azokat az érintettek megismerjék.

Az óvodavezető és a tagóvoda vezetők a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon- és (ha lesz rá lehetőség) e-mail kapcsolatban állnak egymással.

2.2. A nevelőtestület

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény 56-57. §-ai, valamint a rendelet 29. §-a határozza meg.

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.

A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze.

Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:

            A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. Az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi ülés előtt legalább három nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.

            Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt.

Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz:

·         a munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez,

·         a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést, az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét.

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető-helyettes, akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.

Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők:

·              A jegyzőkönyvet az óvodatitkár vezeti, ha nincs, akkor a jegyzőkönyv írásával megbízott óvodapedagógus.

·              Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni.

·              Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá.

·              Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.

A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg.

Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.

Az óvodavezetőnek lehetősége van szükség szerint a tagintézmények közötti egyik intézményből a másik intézménybe való áthelyezésre, ha azt a létszámgazdálkodás megkívánja.

2.3. A szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkört gyakorolnak. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli.

A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az óvoda munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását.

A szakmai munkaközösség-vezető:

·              Képviseli a munkaközösséget szakmai megbeszéléseken, értekezleteken.

·              Összeállítja- és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra, a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést.

·              Folyamatosan segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak a pedagógiai dokumentáció elkészítésében, ellenőrzi azokat.

·              Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az óvodán belüli bemutató foglalkozásokhoz.

·              Az óvodavezető-helyettessel együtt ellenőrzi a nevelés-oktatás folyamatának eredményességét azonos fejlődési lapok, felmérések segítségével.

2.4. Az óvoda minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége

Egységesen fogja át a székhely és a tagóvodák tevékenységét.

Az intézményi minőségbiztosítási csoport az elkészített és elfogadott IMIP, valamint a nevelési program alapján végzi munkáját. A munkacsoport vezetője Intézkedési tervük és éves munkatervük alapján koordinálja a csoport munkáját, melyben a prezentáló és a folyamatgazda tevékenyen részt vesz.

Feladataik között szerepel:

• A partnerazonosítás frissítése, új partnerek felvétele
• Mérések gyakorisága: Szülők esetén: évente

          Fenntartó, bölcsőde, iskola: kétévenként

           Többi partner: 4 évente

• Mintavétel nagysága: csoportonként 10 szülő

          Partnerek teljes köre

             Partneri táblázat, elégedettségi vizsgálat tervének elkészítése

• Kérdőívek elemzése, feldolgozása, partneri igények összehasonlítása
• SWOT analízis teljes munkatársi körrel
• Összefoglaló jelentés a partneri elégedettség vizsgálatról
• Intézkedési terv készítése a feltárt hiányosságok megszüntetésére, amely kiterjed az adott évben elvégzendő feladatokra.
• A következő tanévre áthúzódó teendők a Korrekciós tervben kitűzött feladatok szerint történik.

2.5. A vezetők és a szülői szervezet közti kapcsolattartás formája:

Az óvodai szint szülői munkaközösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezető-helyettes tart kapcsolatot.

A tagóvoda-vezető a tagóvoda szülői szervezetével közvetlen kapcsolatot tart.

Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata a szülői közösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább három nappal korábbi átadásával történhet.

A szülői szervezet véleményét ki kell kérni:

·         A nevelési év rendjének, munkatervének elfogadásakor

·         A szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében,

·         A szülői értekezlet napirendjének meghatározásához,

·         Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.

Ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg.

Ha a tájékozódás a tagóvodába járó gyermekek összességére vagy nagyobb csoportjára vonatkozik, a szülők tájékoztatásába a tagóvoda-vezetőt be kell vonni.

Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.

2.5.1. Bölcsődei Érdekvédelmi Fórum

1)      A bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmére 4 tagú „Érdekképviseleti Fórumot” kell létrehozni.

2)      A fórum tagjai:      

a)      Az ellátásban részesülő gyermekek szülei vagy más törvényes képviselői közül 2 fő

b)      Az intézmény dolgozói közül 1 fő

c)      A fenntartó képviseletében 1 fő

3)      A fórum testületként működik. A megválasztott, illetve megbízott tagok maguk közül választják meg a vezetőjét.

4)      A fórum alkalomszerűen működik, összehívásáról a vezető gondoskodik.

5)      A fórum döntéseit a tagok többségének egyetértésével hozza meg, melyhez a tagok többségének jelenléte szükséges.

6)      A fórum feladatai:

a)      megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat,

b)      dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,

c)      intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény szakmai ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél,

d)      véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a gyermekeket érintő ügyekben,

e)      javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról,

f)       egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyása tekintetében.

7)      A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek a fórumnál:

a)      az intézményi ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,

b)      gyermeki jogok sérelme, valamint,

c)      az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén.

8)      A fórum a hozzá benyújtott panaszt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről 15 napon belül tájékoztatást ad.

9)      Ha a panaszt tevő a vizsgálat eredményével, illetve a megtett intézkedéssel nem ért egyet, vagy a vizsgálat eredményéről 15 napon belül nem kap értesítést, a panasz orvoslása érdekében Bóly Város Önkormányzatához fordulhat.

3.                  Külső kapcsolatok

Az intézményt a külső kapcsolatokban az óvodavezető képviseli. Az általánosvezető-helyettes és a tagintézmény-vezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel.

A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére.

A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés kialakításában és folyamatában.

Az óvodához legközelebb lévő bölcsőde és általános iskolák képviselőjével együttműködik az intézmény a bölcsödéből átkerülő, illetőleg az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítve.

Az óvodavezető-helyettes és a tagintézmények vezetői és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős folyamatos kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámolnak. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza.

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata.

Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli.

Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot.

4.                  Működési Szabályok

4.1.  Az intézmény nyitvatartási rendje

Az óvoda székhelyén és telephelyein hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik.

Üzemeltetése a fenntartó önkormányzatok által meghatározott nyári zárvatartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.

A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyerekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a zárást megelőzően tájékoztatni kell.

A nyitvatartási idő:

• Bóly székhelyintézmény:       

-          napi 11 óra: reggel 6.00 órától 17.00 óráig

-          az ügyelet reggel 6.30 órától 7.30 óráig, délután 16.30 órától 17.00 óráig tart, ekkor a gyerekek nem a saját csoportjukban, hanem egy gyülekezőhelyen, összevontan más pedagógus felügyelete alatt vannak.

-          Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajka nyitja.

-          A hivatalos ügyek intézése az irodában történik.

-           Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.

-          Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 7.00 és délután 15.00  óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A vezetők benntartózkodásának időbeosztását a nevelési év elején kell megállapítani.

·         Lippó:

-          Napi 10 óra, reggel 6.30 órától 16.30 óráig.

-          A tagóvoda-vezető benntartózkodása, munkarendjéhez igazodik. Távozásakor a megbízott közalkalmazott felel a tagóvoda működési rendjéért.

·         Versend:

-          Napi 10és fél óra,

-          6.00 órakor dajka nyitja az óvodát,

-          7.00 órától óvónő fogadja az első érkező gyerekeket.

-          16.30 órakor dajka zárja az óvodát.

-          A tagóvoda-vezető benntartózkodása, munkarendjéhez igazodik. Távozásakor a megbízott közalkalmazott felel a tagóvoda működési rendjéért.

·         Szajk:

-          napi 11 óra: reggel 6.00 órától 17.00 óráig

-          6.30 órától, óvónő fogadja a gyerekeket,

-          A tagóvoda-vezető benntartózkodása, munkarendjéhez igazodik. Távozásakor a megbízott közalkalmazott felel a tagóvoda működési rendjéért.

• Nagynyárád:

-          Napi 10 óra, reggel 6.30 órától 16.30 óráig.

-          A tagóvoda-vezető benntartózkodása, munkarendjéhez igazodik. Távozásakor a megbízott közalkalmazott felel a tagóvoda működési rendjéért.

·         Töttös:

-          napi 10 óra, reggel 6.30 órától 16.30 óráig

-          A tagóvoda-vezető benntartózkodása, munkarendjéhez igazodik. Távozásakor a megbízott közalkalmazott felel a tagóvoda működési rendjéért.

·         Borjád:

-          napi 10 és fél óra: reggel 6.30 órától 17.00 óráig

-          A tagóvoda-vezető benntartózkodása, munkarendjéhez igazodik. Távozásakor a megbízott közalkalmazott felel a tagóvoda működési rendjéért.

4.2. A munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai:

            Az intézmény munkarendje szerint hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel a közalkalmazott munkavállalóknak a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén heti 40 órát kell teljesíteni

            A munkahely munkarendjéhez kapcsolódóan meg kell állapítani az egyes személyeknek a napi munkaidő beosztását. A pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelőmunkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Közölni kell mindenkivel, hogy mikor kell elvégeznie a munkakörébe tartozó feladatokat és a teljes rendes munkaidő neveléssel le nem kötött részében munkaköri feladatként végzett munkákat, melyeket óvodában és melyeket óvodán kívül.

            A munkáltatónak pontos kimutatást kell készítenie a munkahelyen történő megjelenésről, jelenlétről, a megtartott foglalkozásokról, a munkahelyről történő távolmaradásról és azok indokáról, a szabadság kiadásáról, az egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokról. Csak ezek birtokában lehetséges az egyértelmű elszámolás minden második hónap végén a pedagógussal.

A feladat ellátást minden esetben, a rendes munkaidőben kell elhelyezni.

4.3. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

A gyermekeket kísérő szülők, családtagok kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek, az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.

Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi indokolt esetben

A tagóvodákban a tagóvoda-vezető fogadja a jogviszonyban nem álló külső látogatókat.

4.4.A pedagógiai munka belső ellenőrzése

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése.

Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el az éves munkatervbe építve. A vezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az óvodavezető-helyettes és a tagóvoda-vezetők munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.

A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre, és az intézményekhez újonnan érkező pedagógusokra.

Az általános vezető-helyettes és a tagintézmény-vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik.

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés

-          területeit,

-          módszerét,

-          ütemezését.

Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

·         az általános óvodavezető-helyettes

·         a tagóvoda-vezető

·         a szakmai munkaközösség

Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:

·         az általános vezető-helyettest,

·         a tagóvoda-vezetőt a tagóvodában,

·         a szakmai munkaközösségek vezetőit.

Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet.

A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

4.5.              Az ünnepek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az ünnepségek megrendezésének alapelvei:

·         Feleljen meg az életkori sajátosságoknak,

·         Magas érzelmi tartalma legyen,

·         Gondosan megtervezett és megvalósított formai jegyeket tartalmazzon.

Az anyák napja, valamint a ballagás nyilvános. Éves munkatervünk szerint a Márton-nap, a gyermeknap, a farsang valamint a nagycsoportos táncos kétnyelvű program is nyitott. Ezekre a szülők meghívást kapnak, akik más vendéget is hozhatnak.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:

·         Márton-nap

·         Farsang

·         Húsvét

·         Gyermeknap

·         Mikulás

·         Karácsony

Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.

A csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név-és születésnapjáról.

A népi hagyományok ápolása körében történik:

·         A jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése

·         Népi kézműves technikákkal való ismerkedés.

·         A különböző Világnapokról (madarak és fák napja, Víz-világnapja, Földnapja, stb.) való megemlékezés,

Kirándulások, séták, mozi-színház, bábszínház látogatások, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik.

Nemzeti ünnepeinkről életkoruknak megfelelően megemlékezünk és bekapcsolódunk a községi rendezvényekbe.

4.6.      A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az óvodába-bölcsődébe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védőnő látja el.

Az orvos, valamint a védőnő hetenként egyszer egy órában látogatja az óvodát, minden kedden 10-11 óráig. A tagintézményekben az orvossal kötött megállapodás szerint.

Az óvodavezető feladata az egészségügyi ellátás keretén belül:

·         Biztosítja az egészségügyi munka feltételeit,

·         Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről,

·         Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik.

Ha egy gyerek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni:

·         Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.

·         A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni.

·         Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni.

·         Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

4.7.              Intézményi védő, óvó előírások

Az óvodában folyó baleset megelőző tevékenységekhez kapcsolódó feladatokat a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza, amelyet minden dolgozónak ismernie kell és be is kell tartania.

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy:

·         A rábízott gyermekek részére egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és

·         Ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá

·         Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban- a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartást. Erről feljegyzések történjenek a csoportnaplókba.

A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoportok szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják. Kirándulások alkalmával 10 gyerekre 1 kísérő felnőtt jelenléte és felügyelete szükséges.

Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat.

Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell az óvodavezetőt a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni.

4.8.      Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt (villámcsapás, árvíz, földrengés, tűz) közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartók értesítéséről.

Bombariadó esetén az óvodavetető intézkedhet. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

Székhelyen és telephelyen az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Tagóvodákban az azonnali intézkedéseket a tagóvoda-vezető teszi meg, amelyekről haladéktalanul értesíti az óvodavezetőt.

A gyermekek elhelyezése az épülethez legközelebb eső iskolában történik.

A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

Az óvoda egész területén tilos a dohányzás!

A dohányzás rendje

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása szabályozza az intézményen belüli dohányzást.

A módosítások érintik:

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 36. §. 37. §. 38. § 39.§. 40. §.

A 36. §. értelmében nem lehet dohányzóhelyet kijelölni abban az intézményben, ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelnek.

A 2 §. (2) bekezdése kimondja, hogy óvodában nem jelölhető ki dohányzó hely.

A 40 §. értelmében a tilalmak és a korlátozások megszegése pénzbírságot von maga után.

A dohányzási korlátozások betartását a felelős személyek kötelesek rendszeresen ellenőrizni.

A szabályok megszegése esetén az ellenőrzést végző által tett intézkedések:

1.      a szabályt megszegő felszólítása a tevékenység abbahagyására,

2.      a szabályt megszegő felszólítása az intézmény elhagyására,

3.      jegyzőkönyv felvétele a szabályszegésről.

Az intézményben a hatóságokon kívüli intézkedésre, ellenőrzésre jogosult személyek a következők:

·        óvoda vezetője

·        tagóvoda vezetők

Az előzők akadályoztatása, hiányzása esetén a Közalkalmazotti Tanács vezetője, a helyettesítési rend szerint meghatározott megbízottak.

4.9.       A dokumentumok nyilvánossága

Az óvoda nevelési programját, az SZMSZ-t, házirendjét, minőségirányítási programját egy-egy példányban el kell helyezni az irodában és a könyvtárszobában, telephelyen a tagóvoda-vezetőknél. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik. A tagóvodában erre időpont egyeztetést kell, kérni. A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető minden hónap első hétfőjén 13 órától az óvodavetetőtől a székhelyen, a tagóvoda-vezetőktől a tagóvodákban. Előzetes megbeszélés és időpont egyeztetés esetén tájékoztatás kérhető más időpontban is, Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is.

A gyermek felvételekor az óvodai házirendet a szülővel ismertetni kell, a nevelési év elején a családok egy-egy példányát kézhez kapják.

4.10. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának szempontjai:

A Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja a mindenkori Költségvetési törvényben megatározottak. A kereset-kiegészítés mindazoknak a személyeknek jár, akik kiemelkedő munkateljesítményt, pedagógiai fejlesztő tevékenységet, illetve átmeneti többletfeladatok ellátását vállalták. Megállapítható az intézmény bármely alkalmazottja részére. Azok részére állapítható meg, aki:

·         Igényes, precíz a napi munkájában, adminisztrációjában, eszközkészítésében és környezetének kialakításában.

·         Kreatív, alkotó, meri kipróbálni önmagát, gyermekcsoportját, ötleteket, tanácsokat ad másoknak.

·         Egyéni arculatot alakít ki a hozzá közel álló tevékenységekben, melyeket önkéntes alapon bemutat.

·         Nevelőpartneri kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, tájékozódva a gyermekek otthoni életéről, erősíti a szülők felelősségét, segíti a család nevelési problémáinak megoldását.

·         Az iskolai életre tervszerű, három évre lebontott felkészítés során észreveszi a tehetséget és továbbfejleszti azt.

·         Az óvodai és a települések ünnepein igényes műsorokkal vesz részt, aktívan közreműködik az óvoda jótékony célú rendezvényeinek szervezésében.

·         Aktívan bekapcsolódik a különböző pályázatok készítésében.

·         A kötelező továbbképzéseken túl, részt vesz egyéb tanfolyamokon.

A teljesítményértékelés kritériumai:

·         Szakmai felkészültség, innovativitás, kreativitás

·         Elkötelezettség, azonosulás az intézményi célokkal, az intézményi feladatokban való aktív részvétel

·         Gyermekekkel való megfelelő bánásmód – eredményesség a nevelőmunkában

·         Kapcsolattartás

·         Munkafegyelem

5.       Záró rendelkezések

A szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely a fenntartók jóváhagyásával válik érvényessé.

Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja.

A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 2006. Szervezeti és Működési Szabályzata.

A hatályba léptetett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni:

·         Az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint

·         Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

Az SZMSZ -ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

Az SZMSZ –ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

5.1. Záradék

A fenti –módosításokkal egybeszerkesztett és mellékleteket is tartalmazó – Szervezeti és Működési Szabályzatot a Bólyi Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete a 2009.          -én megtartott határozatképes rendkívüli nevelőtestületi értekezletén …… %-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyvvezetők aláírásukkal tanúsítják.

Bóly, 2009.                                                                                   ...............................................

                                                                                                                  óvodavezető

   ...............................................                                                 ...............................................

           jegyzőkönyv-hitelesítő.......                                                         jegyzőkönyv-hitelesítő

5.2. Nyilatkozatok

1. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és az intézmény alapdokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló ponthoz, valamint az SZMSZ mellékletét képező adatkezelési szabályzatnak a gyermekek adataira vonatkozó részéhez egyetértésünket adtuk.

Bóly, 2009.                                                                                   ...............................................

                                                                                                       szülői szervezet képviselője

2. Az óvoda Közalkalmazotti Tanácsa nevében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a közalkalmazotti törvényben biztosított véleményezési jogkörünket gyakorolhattuk.

Bóly, 2009.                                                                                                         KT-elnök