Bólyi Óvoda és Bölcsőde

Közoktatási Intézményi

Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

2009.

Tartalom

Bevezető

Alapelvek, sikerkritériumok, sikerfeltételek

I. Helyzetelemzés

1. Az érintett települések bemutatása

2. Demográfiai adatok

3. Óvodáztatás

II. A program célja

III. Kötelezettségek, felelősség

IV. Akció terv

V. Megvalósítás

VI. Monitoring és nyilvánosság

VII. Konzultáció és visszacsatolás, dokumentáció

VIII. Szankcionálások

IX. Legitimáció- A program elfogadásának módja, dátuma

X. Alapszabályok, jogszabályi hivatkozások, fontosabb fogalmak

Bevezető

A helyzetértékelés célja, hogy feltérképezze a kedvezményezett intézmény ellátási területét esélyegyenlőségi szempontból. A tanulmány, az elvárásoknak és célkitűzéseknek megfelelően elsősorban az alábbi kérdésekre keresi a választ:

· van-e szegregáció az ellátási területen;

· mindenki egyenlően hozzáfér-e az oktatási szolgáltatásokhoz, különprogramokhoz;

· elegendő-e az óvodai férőhely, ha minden óvodáskorút óvodába járatnak;

· szegregáltan nevelik-e a sajátos nevelési igényűeket, van-e lemorzsolódás;

· milyen állapotban vannak az intézmények?

E kérdések nemcsak a mai magyar és páneurópai jogállamiság alapvető kritériumai, de egyúttal a demokratikus, egyenlőségelvű társadalom alapkövei is: a bölcsődék, óvodák, a második legfontosabb szocializációs közeget jelentik a gyermekek számára, személyiségük fejlődése ebben az időszakban formálható, irányítható leginkább.

A helyzetértékelés első része tehát alapjaiban a feltérképezést, adatismertetést jelenti.

A program készítése során világossá vált, hogy a szakmai program kidolgozása igen körültekintő helyzetelemzést igényel. A hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetűek megsegítése az eddigi (válságkezelő jellegű) mennyiségi szemléletű megközelítéseit időszerű, hogy átalakítsa egy, a hátrányos helyzetű célcsoportok problémáira, esélyteremtésére jobban koncentrálni képes, intézményesen is megalapozott, minőségi szemléletű rendszerré.

A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a településein működő közoktatási intézmények közreműködésével került megtervezésre. A program kidolgozása során, az elfogadását megelőzően biztosított volt a szükséges a konzultáció és véleményformálás lehetősége a megvalósításban érintett szakmai és társadalmi partnereknek.

A törvényi háttér szellemében az Intézményi Társulás a következőkben dolgozza ki Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzatok intézkedési terveivel, az önkormányzati minőségirányítási programokkal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal.

Általános elvek

Az intézményfenntartó társulást létrehozó önkormányzatok olyan társadalmi környezet támogatását célozzák meg, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját (esélyteremtő lépések). Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi csoportok közoktatási esélyegyenlőségének biztosítására:

• halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

• sajátos nevelési igényű tanulók

• hátrányos helyzetű tanulók

• roma kisebbséghez tartozó tanulók.

Alapelvek

A térség településein élők számára az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások biztosítottak.
A 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása megoldott.
Az intézmények nem folytatnak szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot.
A térség intézményeiben folyó pedagógiai munka sikeres a szociális hátrányok kompenzálásában, az esélyegyelőség előmozdításában.
A HH-s és HHH-s gyerekek eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei rendelkezésre állnak.

· Az egyes intézmények működéséhez szükséges források egyenlő arányban biztosítottak.

· Minden gyermek sikeressége legyen biztosított

· A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga

· A partnerközpontú működés továbberősítése

· A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása

Sikerkritériumok

Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek (1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról és a 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról) nem megfelelő, azonnali megszűntetésre kerül.
Az oktatási szolgáltatásokhoz, feltételekhez való egyenlő hozzáférés biztosított, vagy nem jár aránytalan hátránnyal.

· A térség intézményeiben a sajátos nevelési igényű és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók együttes aránya alacsonyabb, mint az országos átlag (7 %).

· A gyermekek szeretnek óvodába járni

· A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beiskolázási aránya javul, óvodai hiányzásuk csökken

· Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkenését

· A gyermeki és szülői sikeresség fokozódik, a kapcsolattartás formái javulnak

· A gyermekek továbbhaladása a következő fokra biztosítottá válik

· Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel

· Innovatív nevelőtestület

Sikerfeltételek

· Középtávon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban elkezdődő óvodáztatásának feltételei biztosítottak.

· A partneri kapcsolattartás erősítése

· A családok és az óvoda értékrendjének közeledése

· Az óvoda-iskola közötti szakmai párbeszéd megvalósulása

· A fenntartóval való jó együttműködés megvalósulása

· Az összes érintett partner közötti kapcsolattartás megfelelő színvonalon tartása

I. Helyzetelemzés

A Mohácsi Kistérségen belül található a hét község által 2007/2008-as tanévben alapított Közoktatási Intézményi Társulás.

1. Az érintett települések bemutatása

Bóly, a mikrotérség központja Mohácstól mintegy 16 km-re, nyugati irányban fekszik. A település 1997-ben nyert városi rangot, ami tovább erősítette nemcsak a mikrotérségben, de – Mohács mellett - a mohácsi kistérségben is betöltött vezető szerepét. Lakosainak száma 3878 fő, etnikai összetételét tekintve a városban jelentős számú német kisebbség él: a 2001. évi népszámlálás adatai alapján arányuk eléri a 24 %-ot. A település (Mohács után) a kistérség második legnagyobb társadalmi - gazdasági-oktatási központja. Városi rangjának köszönhetően többletfunkciókkal is bír, ez erősíti a település népességmegtartó erejét. Összességében elmondható, hogy Bóly folyamatosan fejlődő, a helyi közösségi akaratra reagáló település, melynek fejlődését a városi rang elnyerése jelentős mértékben segítette. Bóly, mint a mikro körzet központi óvodája kistérségi szerepet lát el a közoktatási célok és feladatok tekintetében. Mint a térség legnagyobb német nemzetiségi óvodája eddig is meghatározó intézményként működtünk. Az óvodai csoportok száma: 5 csoport, melyekben 153 gyermek nevelésével, oktatásával foglalkoznak a szakképzett óvónők. Óvodánkban nehézséget jelent a Családok Átmeneti Otthonából érkező gyermekek és családok miatt kialakult állapot. Folyamatos a vándorlás, év közben cserélődnek a gyermekek, családok, ahol legtöbbször roma származású családok alacsony műveltségi szintje és halmozódó egyéb hátrányok miatt különleges bánásmódban kell részesítenünk

2002 óta, mint közös igazgatású intézmény működtetünk bölcsődei csoportot. A demográfiai hullám miatt szükség volt a fejlesztést megtenni. Az igény magasabb lenne, mint amit helyileg biztosítani tudunk. A jelenlegi férőhelyek száma 10, max. 12.

Intézményünk rendelkezik saját főzőkonyhával, melynek felújítása 2007-ben megtörtént, és a mikro körzet intézményei számára a Támogató Szolgálat szállítja az ételt.

Borjád 5,2 km-re délnyugatra fekszik Bólytól. Lakosainak száma 463 fő, így közigazgatási szempontból a kisközségek közé tartozik. A település Kisbudmér, Nagybudmér és Pócsa községekkel tart fenn körjegyzőséget. A település hátrányának minősül, hogy a munkanélküliség viszonylag magas arányú, és kevés a működő vállalkozások száma, ami csökkenti a község népességmegtartó erejét.

Lippó Bólytól 14 km-re, délkeleti irányba, a magyar-horvát határhoz közel helyezkedik el. Lakosainak száma 584 fő. A település körjegyzőségi központ, ide tartoznak még Bezedek, Ivándárda és Sárok községek. Lippó a körzeti orvosi szolgáltatás centruma, emellett gondozási központ és idősek klubja is működik. A településen német (10 %) és - ma már - elenyésző számú szerb (4-6 %) kisebbség él. A mikrotérség kisközségeihez hasonlóan itt is a munkavállalók ingázása jellemző, elsősorban Bólyba és Mohácsra.

Nagynyárád Bólytól 6 km-re keletre található. Lakosainak száma 797 fő. A község körjegyzőségi központ. Főbb intézményeit a közművelődési központ és közösségi ház, teleház, a körzeti orvosi szolgáltatás, a postahivatal, valamint a római katolikus plébánia jelentik – utóbbi kapcsán érdemel említést, hogy itt épült az ország egyik legszebb barokk temploma. A település lakosságának közel fele német származású, emiatt is kiemelten fontos már az óvodai nevelés során a kétnyelvűség ápolása. A településen aktív közösségi élet folyik, ami elsősorban a turisztikai ágazatra és hagyományőrzésre, kultúrára szerveződött.

Szajk lakosainak száma 831 fő, távolsága Bólytól 4 km. Versend és Mohács között, az 57-es főútvonal mentén helyezkedik el. A község lakosainak mintegy harmada németajkú, ami jelentős hatással van a helyi kultúrára és közösségi életre. Nagynyárádhoz hasonlóan itt is jelentős a falusi turizmus. A település körjegyzőségi központ.

Töttös 620 lakosú kisközség Bólytól délkeletre, Lippó és Bóly között félúton. Távolsága a mikrotérség központjától 6,7 km. Közösségi élete rendkívül aktív, testvértelepülési kapcsolatokkal is rendelkezik Németországból. A községben jegyzőség működik. A lakosság közel egyötöde német származású.

A 968 lakosú Versend Szederkény és Szajk között, az 57-es út északi oldalán terül el. Pécstől 30 km, Mohácstól 15 km, míg Bólytól 5,7 km távolságra fekszik. Különbözik a mikrotérség településeitől abban a tekintetben, hogy itt a német nemzetiségűek (8 %) mellett jelentősebb cigány (32 %) kisebbség él. Mindkettő minoritásnak van helyi kisebbségi önkormányzata. A községben a szociális ellátásokat az Idősek Klubja biztosítja. A közösségi élet aktív, a lakosság tevékeny részese a falufejlesztési feladatoknak.

A települések mindegyike ahhoz a mohácsi kistérséghez tartozik, amelynek gazdasági mutatói a régiós átlaggal egyezőek. A belső különbségek azonban árnyalják a képet, hiszen míg egy-egy település fekvése, kapcsolatrendszere, funkciói az életminőség folyamatos javulását idézik elő, addig más településekre elsősorban a stagnálás jellemző.

2. Demográfiai adatok

A társulásra fogyó népesség jellemző a fiatalok aránya csökken, a várható élettartam hosszabbodik, az idősek aránya nő, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken, Szajk és Bóly kivételével. A népességcsökkenés okait vizsgálni kell. A be-és elvándorlás a településekről elhanyagolható nagyságú. A népesség számának, összetételének változásai szorosan összefüggenek a térség megélhetési lehetőségeivel.

Bóly helyzetképe

A lakosság demográfiai szempontból enyhén öregedő, ami pozitívabb adat a Baranya megyei és regionális átlaghoz képest. Ennek oka elsősorban a mikrotérség kedvezőbb munkaerő-elszívó helyzete, továbbá a betelepülő vállalkozások magasabb rátája.

Lakónépesség: 3878 fő	Tényadat	Arányszám
Korcsoport
0-2 évesek	114	3%
3-18 évesek	596	15%
Belső migrációs index	+ 131	3%
A településen elérhető (nevelési-közoktatási szempontból preferált) közszolgáltatások:	Helyben	15 km-es körzetben
Családok átmeneti otthona	X
Gyógypedagógiai tanácsadás	X
Korai fejlesztés és gondozás	X
Fejlesztő felkészítés	X
Nevelési tanácsadás		x
Logopédiai ellátás	X
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás	X
Gyógytestnevelés	X
Gyermekjóléti szolgáltatás	X
Bölcsőde	X
Családi napközi
Iskolai napközi	x
Házi gyermekfelügyelet
Óvodai nevelés	X
Általános iskolai oktatás 1-4.	X
Általános iskolai oktatás 5-8.	X
Alapfokú művészetoktatás	X
*További infrastrukturális szolgáltatások*	Igen	Nem
Vezetékes ivóvíz a településen	X
Mindenhol szilárdburkolatú utak	X
Telepszerű lakókörnyezet a telep. Közig.határán belül		X
Áramellátás	X

Borjád helyzetképe

Lakosságszám: 463 fő	Tényadat	Arányszám
*Korcsoport*
0-2 évesek	13	3 %
3-18 évesek	76	16 %
Belső migrációs index	- 10	2 %

Mint látható, a település demográfiai szempontból enyhén öregedő tendenciát mutat. Az intézményfenntartó társulási forma eredményeként a Borjádi tagiskola és óvoda csak az alapszolgáltatásokat biztosítja helyben, a szakszolgáltatások, az alap- és szakellátások egy része Bólyban, valamint a nevelési tanácsadás Mohácson érhető el.

Lippó helyzetképe

Lakosságszám: 584 fő	Tényadat	Arányszám
*Korcsoport*
0-2 évesek	6	1 %
3-18 évesek	87	15%
Belső migrációs index	- 62	11%

Bóllyal és Borjáddal ellentétben Lippó már közepesen öregedő településnek számít, különösen amiatt, hogy a 0-2 éves korosztályba tartozó gyermekek száma rendkívül alacsony.

Lippó ellátottsága a közszolgáltatások tekintetében alapértékűnek mondható, probléma azonban, hogy a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a bölcsődei ellátás, valamint a fejlesztő felkészítés a 22 km-re fekvő Mohácson, míg a nevelési tanácsadás Pécsett érhető el. Ez a település ilyen irányú elzártságát fokozza, így különösen fontos lenne az egyenlő hozzáférési esélyek biztosítása a gyógypedagógiai, a bölcsődei és a fejlesztő felkészítés területén is.

Nagynyárád helyzetképe

Lakosságszám: 797 fő	Tényadat	Arányszám
*Korcsoport*
0-2 évesek	14	2%
3-18 évesek	123	15%
Belső migrációs index	-215 fő	27 %

A település demográfiai helyzete azonosnak tekinthető a korábbiakban jelzettekkel. A településen a közoktatási intézményi feladatok közül helyben biztosított az óvodai nevelés és az alsó tagozatos általános iskolai oktatás.

Szajk helyzetképe

Lakónépesség: 831 fő	Tényadat	Arányszám
*Korcsoport*
0-2 évesek	36	4%
3-18 évesek	125	15%
Belső migrációs index	+ 19	+ 2 %

A község gyengén öregedő jellege annak köszönhető, hogy a mikrotérség más településeivel ellentétben itt enyhén magasabb a 0-2 éves korúak aránya. A közoktatási intézményi feladatok közül az óvodai nevelés és alsó tagozatos oktatás helyben is biztosított.

Töttös helyzetképe

Lakónépesség: 620 fő	Tényadat	Arányszám
*Korcsoport*
0-2 évesek	16	3 %
3-18 évesek	115	19%
Belső migrációs index	Nem változott	0 %

Töttös - Szajkhoz és Bólyhoz hasonlóan - a mikrotérség többi településéhez képest kedvezőbb demográfiai helyzetben van. Bár a tendencia enyhén öregedő jelleget mutat. A közoktatási intézményi feladatok közül egyedül az óvodai nevelés biztosított helyben.

Versend helyzetképe

Lakónépesség: 968 fő	Tényadat	Arányszám
*Korcsoport*
0-2 évesek	56	6%
3-18 évesek	217	22%
Belső migrációs index	+100	10%

Az intézményfenntartó tárulás és a mikrotérség települései közül Versend a leginkább fiatalodó település. Ennek a folyamatnak (a vizsgált időszakban) az elsődleges okozója a szegénység településbeni térnyerése. Különösen veszélyes probléma ez, mert a településen a HH-s/HHH-s gyermekek aránya meghaladja a 40 %-ot. A településre érkezők jövedelmi helyzete eltérő, ugyanakkor többségben vannak a szegényebb családok.

A községben az óvodai nevelés, alsó és felső tagozatos általános iskolai oktatás biztosított.

3. Óvodáztatás

ÓVODA

Óvodai intézmények száma 7

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 7

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 436

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 341

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 140

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 48

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 16

Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 16

Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 15

Az óvodai férőhely kihasználtság társulási szinten 91,5 %-os,

A be nem íratott halmozottan hátrányos helyzetű 3 évesnél idősebb gyermekek közül 16 található.

A fenntartók számára elsődleges feladat az ő óvodába járásukat megoldani , különösen azért mert mind halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek. Ehhez alapvetően szükséges egy új csoportszoba kialakítása.

Feladatellátási hely (megnevezése és címe)	Funkció	Főállású pedagógusok létszáma	Gyermekek, tanulók száma	HH / HHH gyermekek, tanulók száma	SNI gyermekek, tanulók száma
Tagóvoda Lippó,7781 Ifjúság u. 2.	Óvoda	2	29	8/0	0
Tagóvoda Versend, 7752 Arany J. u. 1.	Óvoda	4	62	55/36	0
Tagóvoda Szajk, 7753 Kossuth u. 16	Óvoda	2	44	0/0	0
Tagóvoda Töttös, 7755 Hunyadi u.2.	Óvoda	2	22	12/9	0
Tagóvoda Nagynyárád, 7784 Kossuth u. 54.	Óvoda	2	22	12/0	1
Tagóvoda Borjád 7756 Kossuth u. 13.	Óvoda	3	33	14/0	0
Központi Óvoda Bólyi Óvoda és Bölcsőde 7754 Hősök tere 3.	Óvoda	11	140	24/4	0

Az egy csoportra jutó létszám 23, ami megfelel az előírásoknak. Óvodáskorú SNI gyermek összesen 2 fő, aki a nagynyárádi tagóvodában integrált nevelésben részesül, és 3 fő Bólyban részesül integrált nevelésben.

A HH és a HHH arányok az óvodákban településenként:

*Település*	*HH %*	*HHH %*
Lippó	27,6	0,0
Versend	88,7	58,0
Szajk	0,0	0,0
Töttös	54,6	40,9
Nagynyárád	54,6	0,0
Borjád	42,4	0,0
Bóly	17,1	2,8

A fenti táblázatból kitűnik Versend ( 58,0 %) és Töttös (40,9 %) rendkívül magas HHH óvodásainak aránya.

Örvendetes tény, hogy sem Versenden, sem Töttösön nincs egyeten halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves kort betöltött gyermek, aki nem jár óvodába.

4. Szociális helyzet

	Lakónépesség száma	Munkanélküliek száma	%	Ebből tartós munkanélküliek száma	%	Rendszeres szociális segélyben részesülő háztartás	Rendszeres szociális segélyben részesülő személy	Gyermekek után igényelt rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény	Ebből
	Lakónépesség száma	Munkanélküliek száma	%	Ebből tartós munkanélküliek száma	%	Rendszeres szociális segélyben részesülő háztartás	Rendszeres szociális segélyben részesülő személy		Akiknek szülei nyilatkoztak HHH helyzetükről	Akiknek szülei nem nyilatkoztak HHH helyzetükről
Bóly	3878	116	3	19	16	17	68	107	2	93
Borjád	463	35	7	35	100	15	60	53	24	0
Nagynyárád	797	35	4	15	42	8	32	42	n.a	n.a
Szajk	*831*	16	2	14	87	12	48	29	1	0
Lippó	*584*	42	7	28	66	11	44	31	16	15
Töttös	*620*	50	8	40	80	13	52	89	n.a	n.a
Versend	*968*	*170*	17	*110*	65	67	388	196	68	n.a

A 2006 szeptemberében megjelent statisztikai adatok alapján a Mohácsi Kistérségben 2639, volt a munkanélküliek száma, munkanélküliek aránya a kistérségben 11 %.

5. A helyzetelemzés összegzése

Bóly Mikrokörzeti Közoktatási Intézményi Társulás közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben rögzített megállapítások összefoglalása.

§ A központ biztosítja, és elérhetővé teszi az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatásokat (óvodai nevelés, általános iskolai oktatás 1-8.) intézményfenntartó társulási formákban.

§ A megkötött megállapodások szerint a szakszolgálati ellátás csaknem minden formája elérhető a szerződést kötöttek számára, egyéb esetben a hiányokat pótolni kell. Megengedhetetlen, hogy az igen magas HH-HHH aránnyal rendelkező Versenden ellátatlan a korai fejlesztés, valamint az, hogy a nevelési tanácsadásért 17 km-t kell utazni Mohácsra.

§ Versendi (42,3 %) és töttösi (40,9 %) óvodák kiemelten magas HHH aránya indokolttá teszi az óvodai IPR bevezetését.

§ Hiányzó szolgáltatás a bölcsődei ellátás is, csak Bólyban érhető el. Igény és forrás esetén meg kell szervezni, különösen a HH- HHH gyermekek számára.

§ A gyermekjóléti szakellátások közül a családok átmeneti otthona is biztosított, igény szerint megyei feladatokat is ellát.

§ Felvétel tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és feltételei.

§ Intézkedéseket kell hozni a 3 életévüket betöltött (16 fő) óvodába be nem íratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodázására.

§ A térségben az országos átlagot nem haladja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Az SNI gyermekek integráltan megoldott

§ Az oktatás feltételeiben az intézményi telephelyek vonatkozásában van különbség az épületek állagát, felújítottságát tekintve. Alapvető hiány a tornaterem, amihez a források megteremtése elsőrendű feladat.

§ A település intézményei számára biztosított források feladatarányosak.

§ Indokolt továbbra is a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások megszervezése, a pályázati lehetőségek folyamatos nyomon követése.

§ Versenden, felmérések alapján óvodáskorú létszám növekvő, szükséges a be nem íratott kisgyermekek beóvodázása érdekében az új csoportszoba kialakítása.

§ A törvényi előírásoknak megfelelően minden tagintézményben szükséges az akadálymentesítés.

§ Fontos az önkéntes szülői HHH nyilatkozatok szorgalmazása, szülők tájékoztatása az előnyökről. Integrációs követelmények figyelembevéte, szemléletváltás, hatékony együttnevelési, és korszerű pedagógia módszerek alkalmazása, pedagógus továbbképzéseken való részvétel (IPR) szükséges a hátrányos helyzetű illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók/gyermekek sikeresebb és eredményesebb oktatása-nevelése érdekében.

II. Az intézkedési terv célja

Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az óvodának is hosszú távú érdeke, hozzájárul a pedagógiai célkitűzései teljesítéséhez és növeli az óvoda versenyképességét.

Az esélyegyenlőség biztosítása nem feltétlenül jár többletköltséggel: szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel az intézmény vezetőjétől, a tagóvoda vezetőtől és valamennyi óvodai dolgozótól.

Felek kötelezettséget vállalnak, hogy hátrányos helyzetű, ill. a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak, különösen a szociális hátrányok leküzdése terén, a gyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiségű és minőségi neveléshez való hozzáférésben és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények terén.

A fenntartó és az közoktatási intézmény vezetője a foglalkozások során megelőzi és megakadályozza a gyermekek hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a beiskolázásra, az értékelésre, a foglalkozásokhoz való hozzáférhetőségre és egyéb ösztönzések meghatározására. Kiterjed továbbá a gyermekek bárminemű, különösen koruk, nemük, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük stb. miatti diszkriminációra.

Az esélyegyenlőségi intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa:

· Az óvodán belül a szegregációmentességet.

· Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése

· Az óvoda szolgáltatásaihoz való hozzáférési esélyegyenlőségét

· A minőségi neveléshez való egyenlő hozzáférhetőség biztosítása

Célul tűztük ki az esélyteremtést támogató lépések megvalósítására, a HH és HHH gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében, az esélyegyenlőség előmozdítása az óvoda minden tevékenysége során:

· A beiratkozásnál

· A gyermekek egyéni fejlesztésénél

· Az ismeretközvetítés gyakorlatában

· Az óvodai programok kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

· Az iskolai továbbhaladás előkészítésében

· A humán erőforrás fejlesztésében, a pedagógiai, szakmai tovább képzésben

· A partnerség építésében és a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítségnyújtás a szakmai és társadalmi környezettel

III. Kötelezettségek és felelősség

Az intézmény és a tagóvoda mindenkori vezetője felelős azért, hogy a Közoktatási Intézményi esélyegyenlőségi Intézkedési Terv az óvoda minden dolgozója, óvodása, a szülők, és a társadalmi partnerszervezetek számára elérhető legyen.

Az intézmény és a tagóvoda vezetőjének felelőssége, hogy az óvoda dolgozói megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv bevezetéséhez és végrehajtásához.

Amennyiben olyan jelenségről szerez tudomást, amely sérti az egyenlő bánásmód elvét, meg kell tennie a szükséges lépéseket.

Az intézmény és a tagóvoda vezetője felelős a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának koordinálásáért, nyomon követéséért

Valamennyi óvodapedagógus és dajka, felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra, esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkrimináció mentes nevelést, a befogadó, toleráns légkört.

Az óvoda minden dolgozójának felelőssége, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában, illetve amennyiben az esélyegyenlőség sérült, azt

jelezze felettesének.

Minden, az óvodával kapcsolatban, szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

Felelősség

Ki?	Miért?
Az intézmény vezetője, valamint a tagóvoda vezető	Az esélyegyenlőségi terv elkészítéséért Az erről történő: · Tájékoztatás · Elérhetőség · Ismertetés · A dolgozók felkészítése Segítség nyújtásért a végrehajtáshoz, panaszkezeléshez
A tagóvoda vezető és a gyermekvédelmi felelős	A terv megvalósításának koordinálásáért A terv végrehajtásának nyomon követéséért Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó panaszok kivizsgálásáért
A nevelőtestület minden tagja	Jogi előírások ismerete (melléklet) Diszkrimináció mentes oktatás-nevelés A toleráns légkör biztosítása A témával kapcsolatos képzési programokon való közreműködés Az esélyegyenlőség sérülése estén a jelzés megtétele az illetékes kollégánál
Minden érintett fél, az óvodával kapcsolatban álló partnerek	Az óvoda esélyegyenlőségi tervének ismeretéért Kötelezőként történő elfogadásáért

Kötelezettségek

A partneri környezet ismeretszerzése

Ki?	Kit?	Miről?	Milyen módon?	Visszacsatolás Ellenőrzés
Az intézmény vezetője, és a tagóvoda vezető	-Az óvoda dolgozóit -A gyerekeket -A szülőket -A társadalmi partnereket	-Elérhető legyen az esélyegyenlőségi program -Ismerjék és kövessék a benne foglaltakat -Biztosítsa, hogy a dolgozók megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához -A szükséges lépések megtétele az egyenlő bánásmód elvét sértő cselekvésekben	-A kész dokumentum ismertetése a partnerek felé -Az elkészített dokumentum elhelyezése a megfelelő helyeken (könyvtár, óvoda, stb.) -Nevelőtestületi értekezlet tájékoztatás céljából -Továbbképzési terv célirányos elkészítése -Panaszkezelési szabályzat, eljárás működtetése -PR tevékenység alkalmazása a helyzettől, körülményektől, lehetőségektől függően	-Kérdőíves módszer -Kétévenkénti elégedettség mérés erre a területre vonatkozó kérdései -Partneri visszajelzések
Tagóvoda vezető Gyermekvédelmi felelős	-A közvetlen partnereket -Az új dolgozókat	-Az alapelvekről -A program betartásáról -A továbbképzési lehetőségekről	-Tájékoztató fórumok szervezése az érintett feleknek -Az elérhetőségek biztosítása szóbeli, írásbeli formában	-Emlékezető
A nevelőtestület tagjai	-A mindennapi munkavégzésük során, a napi gyakorlatba történő bevezetése	-Az alapelvekről	-Gyakorlati munkájuk során:, -Szóban -Írásban Tevékenységgel	-Foglalkozások tervezése
Minden az óvodával kapcsolatban álló partner	-A napi gyakorlatba történő bevezetés	-Az alapelvekről	-A gyakorlati munka során: -Szóban -Írásban Tevékenységgel	-Visszajelzés szóban, írásban

V. Megvalósítás

Az óvoda vállalja, hogy:

· Biztosítja a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását

· Közreműködik a települési szintű intézkedési terv eredményes megvalósításában, a településen élő HHH gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében

· Az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;

· Befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben;

· Biztosítja és vizsgálja, hogy minden a működésére, nevelő munkájára vonatkozó, iránymutatásban, stratégiai dokumentumban (kiemelten a HNP-be és az IMIP-be) beépüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések

· Értékeli, visszacsatolja és beépíti az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információkat

· Biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken

VI. Monitoring és nyilvánosság

Az intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése

Esélyegyenlőségi Programban fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:

§ az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik

§ az évente történő ellenőrzés időpontját az intézményvezető, tagóvoda-vezető az éves munkatervben határozza meg.

§ az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok.

Mód	Gyakoriság	Értékelés	Ellenőrzés	Felelősök
Monitoring vizsgálat	Évente	Intézményvezető Tagóvoda vezető	Év végi beszámoló	Intézményvezető Tagóvoda vezető
Önellenőrzés	Évente	Nevelőtestület	Év végi beszámoló	Nevelőtestület
Éves elégedettség- mérés erre irányuló kérdései	Évente	Minőségügyi vezető	Év végi beszámoló	Tagóvoda vezető
Az adatok átvizsgálása	Évente októberben	Gyermekvédelmi felelős	Októberi statisztika	Tagóvoda vezető

Az eredményesség értékelése, ellenőrzése

Nyilvánossá tétel	Személyes adatvédelem	Gyakoriság	Résztvevők	Felelős
Szülői értekezlet	Elért eredmények	Évente kétszer	Óvodába járó gyermekek szülei	Óvoda- pedagógusok
SZSZ értekezlet	Elért eredmények	Évente kétszer	Szülői érdekképviselet tagjai	Tagóvoda vezető
Testületi ülés	Elért eredmények	Évente egyszer	Képviselő testületi tagok	Tagóvoda vezető
CKÖ testületi ülés (Versend)	Elért eredmények	Évente egyszer	CKÖ testületi tagok	Tagóvoda vezető

VII. Konzultáció és visszacsatolás

Az intézkedési terv kidolgozása során, az elfogadását megelőzően, a konzultáció és véleményformálás lehetőségének biztosítása:

· A fenntartó

· A szülő

· A gyerekek

· A Kisebbségi Önkormányzat képviselői

· A megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselőinek bevonásával

Konzultáció

Kit?	Ki?	Milyen módon?	Milyen gyakran?
Fenntartó	Intézményvezető, Tagóvoda vezető	Előzetes egyeztetés	Évente egyszer
Szülők	Tagóvoda vezető	Tanév során szülői értekezletek	Évente kétszer
Gyerekek	Óvodapedagógusok	Rövid, életkornak megfelelő, szóbeli	Eseti
KÖ képviselők	Intézményvezető, Tagóvoda vezető	Előzetes egyeztetés	Évente egyszer
Szakmai partnerek	Intézményvezető, Tagóvoda vezető	Előzetes egyeztetés	Eseti

Visszacsatolás

Begyűjtés	Feldolgozás	Visszacsatolás	Dokumentálás	Korrekció
Panaszkezelés	Eseti egyéni megbeszélés	Szükséges kiegészítés visszajelzés	Írásos emlékeztető	Az intézkedési terv módosítása
Éves elégedettség mérés	Adatok elemzése	Összefoglaló készítése	Írásosos tájékoztató	Az elégedettség mérés problémásnak jelzett tevékenységének, a szükséges változtatásának elvégzése
Évenkénti önértékelés	Adatok elemzése	A vállalt célok teljesülésének kritériumai megvalósultak-e	Írásos emlékeztető	A vállalt célok, módosítása, vagy a végrehajtás átütemezése

VIII. Szankcionálás

Milyen esetben?	Milyen módon?	Ki?	Kit?	Szankció
Panaszkezelés	Írásos emlékeztető a panasz kivizsgálásáról	Gyermekvédelmi felelős	Intézményvezető, Tagóvoda vezető Panaszt jelző	Jogos panasz esetén a kiváltó ok megszüntetésére hozott vezetői intézkedés
Éves elégedettség mérés	Írásos tájékoztató	Minőségügyi megbízott	Alkalmazotti közösség Szülői közösség Fenntartó	A szükséges változtatások elvégzése az érintettek írásbeli figyelmeztetése
Évenkénti önértékelés	Írásos tájékoztató	Minőségügyi megbízott	Alkalmazotti közösség Szülői közösség Fenntartó	A vállalt célok, módszerek, vagy a végrehajtás átütemezése, érintettek írásbeli figyelmeztetése

IX. Legitimáció - A program elfogadásának módja, ideje

Az esélyegyenlőségi terv érvényességi ideje:

· Az óvoda első ízben 2009.09.01. napjától szervezi meg nevelő munkáját az esélyegyenlőségi terv szerint.

· Ezen esélyegyenlőségi terv érvényességi ideje hat nevelési évre, 2015. augusztus 31. napjáig szól. A 2014/2015-ös nevelési év során a nevelőtestületnek az esélyegyenlőségi terv teljes, minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését el kell végeznie és szükség esetén, ezen esélyegyenlőségi tervet módosítania kell, vagy teljesen újat kell készítenie.

Az esélyegyenlőségi terv módosítása

Az esélyegyenlőségi terv módosítására:

· Az intézmény vezetője

· A tagóvoda vezetője

· Az óvoda fenntartója

· Az alkalmazotti közösség bármely tagja

· A szülői érdekképviselet bármely

· Az intézmény közvetlen partnerei tehetnek javaslatot

· Az esélyegyenlőségi terv módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé

· A módosított esélyegyenlőségi tervet, a jóváhagyást követő nevelési év szeptember 1. napjától kell bevezetni

Az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságra hozatala

Az óvoda esélyegyenlőségi terve nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

Az esélyegyenlőségi terv egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyszíneken

tekinthető meg:

· Az óvoda fenntartójánál

· Az irattárban

· Az intézmény vezetőjénél

· A tagóvoda vezetőjénél

· A könyvtárban

IV. Akcióterv

Helyzetelemzésből adódó fejlesztendő területek	Cél	Szükséges intézkedés	Felelősök	Határidők	Az óvoda eredményességét mérő indikátorok rövidtávon (1 év)	Az óvoda eredményességét mérő indikátorok középtávon (3év)	Az óvoda eredményességét mérő indikátorok hosszútávon (6 év)
IV/1 A HH és HHH gyermekek azonosítása
IV/1.1 A gyermekek bevonása az intézményes ellátásba, a HHH gyermekek érintettsége nem ismert	-Teljes körű óvodáztatás	-A HHH óvodás korú gyermekek teljes körű felderítése, beóvodáztatása	Óvodavezető Gyermekvédelmi felelős Érintett szakemberek (védőnő, családsegítő, CKÖ képviselő)	Folyamatos	Az óvodás korú HHH gyermekek ismerete, intézkedések megtétele a bevonásukra.	Teljes körű óvodáztatás módjának terve	Teljes körű óvodáztatás
IV/1.2 Az óvodának meg kell teremteni a HHH gyermekek pontos, napra kész nyilvántartását	-A HHH gyermekek napra kész nyilvántartása -A nyilvántartás számadatainak ismeretében az intézkedések meghozatala, a hátrány kompenzáció érdekében	-Tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel (érintett szakemberek összefogása)	Óvodavezető Gyermekvédelmi felelős Érintett szakemberek (védőnő, családsegítő, CKÖ képviselő)	Folyamatos	A nyilvántartott HHH gyermekek számának növekedése	A nyilvántartások folyamatos karbantartása, folyamatos napra kész információk alapján a támogatások igényelhetősége	A nyilvántartások folyamatos karbantartása, folyamatos napra kész információk alapján a támogatások igényelhetősége

IV/2. A nevelést, egyéni fejlesztést segítő és értékelő eszközrendszer elemei
IV/2.1 Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek	Az esélyegyenlőségi tervben megjelenített kulcs- kompetenciák és fejlesztő módszerek minél jobban beleépüljenek az óvoda pedagógiai kultúrájába	-A program elemei beépültek a nevelési programba, a teljes körű bevezetésük megtörtént -A pedagógusok alkalmazzák a differenciálást -A nevelési programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott	Óvoda- pedagógusok	Folyamatos	Az egyéni fejlődését segítő fejlesztési program alapján megtartott foglalkozásokon résztvevő HH/HHH gyermekek száma 5%-al nő	Az egyéni fejlődését segítő fejlesztési program alapján megtartott foglalkozásokon résztvevő HH/HHH gyermekek száma 10%-al nő	Az egyéni fejlődését segítő fejlesztési program alapján megtartott foglalkozásokon résztvevő HH/HHH gyermekek száma 15%-al nő
IV/2.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése		HNP szerinti alkalmazás	Óvoda- pedagógusok	Folyamatos	A megismert új módszerek, program alapján szervezet foglalkozások száma 5%-al nő	A megismert új módszerek, program alapján szervezet foglalkozások száma 10%-al nő	A megismert új módszerek, program alapján szervezet foglalkozások száma 15%-al nő
IV/2.3 A szociális kompetenciák fejlesztése		HNP szerinti alkalmazás	Óvoda- pedagógusok	Folyamatos
IV/2.4 Az esélyegyenlőséget segítő szabadidős tevékenységek		Éves szinten a munkatervben rögzülnek ezek a feladatok	Óvoda- pedagógusok	Folyamatos

IV/3. Óvoda-iskola átmenet
IV/3.1 Óvoda-iskola átmenet	-Az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése	-Szakmai párbeszéd (óvoda-pedagógus tanító) évi két alkalommal az oktatási problémák megbeszélése	Integrációért felelős megbízott	Minden évben ősszel és tavasszal	A szakmai megbeszélések megtörténtek	A megbeszélések szerinti működés	A megbeszélések szerinti működés
	-A beiskolázás előkészítésénél minél több HHH gyermek kerüljön normál tantervű osztályba	-A HHH gyermekek iskola- érettségének vizsgálata (DIFER mérés, óvodai kimeneti mérés)	Tagóvoda vezető Iskolaigazgató	Minden nevelési év végén	Az óvodában visszamaradt gyermekek aránya 5%-al csökken	Folyamatosan csökken	Folyamatosan csökken
	Az iskolával való együttműködés szervezeti kereteinek tovább fejlesztése	Célmeghatározás Kapcsolattartás módja Kapcsolattartás ütemezése Projekt team alakítása Helyzetelemzés	Óvodavezető, Tagóvoda vezető Iskolaigazgató	2009.09.01.	Elkészült az együttműködési formák eljárás rendje	Az eljárásrend szerinti működés	Az eljárásrend szerinti működés
IV/3.2 Szabadidős programokon való részvétel	A szabadidős programokhoz való egyenlő hozzá férhetőség biztosítása	A minimum eszköz- Jegyzékben előírt feltételek biztosítása	Tagóvoda vezető	Folyamatos	A programokon való részvétel biztosított 100%	A programokon való részvétel biztosított 100%	A programokon való részvétel biztosított 100%

IV/4. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv alkalmazásának szempontjai
IV/4.1 Az esélyegyenlőség alkalmazásának szempontjai, tárgyi feltételek számbavétele	-Az óvoda infrastruktúrájához való egyenlő hozzáférhetőség biztosítása	A minimum eszköz- jegyzékben előírt feltételek biztosítása	Tagóvoda vezető	Folyamatos	A programokon való részvétel biztosítása 100%-os	A programokon való részvétel biztosítása 100%-os	A programokon való részvétel biztosítása 100%-os
IV/4.2 Az esélyegyenlőség alkalmazásának szempontjai, személyi feltételek számbavétele	-Minél több pedagógus sajátítsa el az esélyegyenlőség sikeres alkalmazásához szükséges kompetenciákat	Képzések szervezése	Integrációért felelős megbízott	Folyamatos	100%-osan biztosított	100%-osan biztosított	100%-osan biztosított
	-Megfelelő szakemberek biztosítása az egyéni fejlődés szükség szerinti kielégítéséhez (logopédus, fejlesztőpedagógus)	Szakszolgálat, humán erőforrás igénybevételének biztosítása	Szakszolgálat Integrációért felelős megbízott	Folyamatos	Az ellátottság 50%-ban biztosított	Az ellátottság 100%-ban biztosított	Az ellátottság 100%-ban biztosított

IV/5. Az óvodai nevelést segítő kompetenciák, módszerek
IV/5.1 Az óvodai nevelést segítő módszertani elemek	-Folyamatos módszertani továbbképzés	Az óvoda- Pedagógusok alkalmazzák az új differenciáló innovatív módszereket A HNP-ben a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott	Integrációért felelős megbízott	Folyamatos	Az új módszertani elemeket tartalmazó differenciált fejlesztő foglalkozásokon a HH/HHH gyermekek részvétele 100%-os	Az új módszertani elemeket tartalmazó differenciált fejlesztő foglalkozásokon a HH/HHH gyermekek részvétele 100%-os	Az új módszertani elemeket tartalmazó differenciált fejlesztő foglalkozásokon a HH/HHH gyermekek részvétele 100%-os
IV/5.2 Műhelymunkák a pedagógiai együttműködés formái		Az értékelő eset megbeszélések dokumentáltan a rendszer részei és a konklúzióit a pedagógusok használják a nevelési tervek korrekciójánál	Integrációért felelős megbízott	Folyamatos	Nevelési év végén	Félévente	Igény szerint
IV/5.3 A kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei		A HNP-ben a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott	Óvoda- pedagógusok	Folyamatos	HNP szerinti alkalmazás	HNP szerinti alkalmazás	HNP szerinti alkalmazás
IV/6 A 6. életévében megkezdett iskolai továbbhaladás feltételének biztosítása a HH/HHH gyermekek számára
IV/6 A 6. életévben megkezdett iskolai továbbhaladás feltételének biztosítása a HH/HHH gyermekek számára	-Adatgyűjtemény az óvodából alapfokon továbbhaladó gyermekekről, nyomon követésük az első osztályban	Adatbázis létrehozása	Integrációért felelős megbízott	Minden nevelési év Október 15.-ig	Két év adatai állnak rendelkezésre	Három év adatai állnak rendelkezésre	Négy év adatai állnak rendelkezésre
	-Minél több HH/HHH gyermek kezdje meg 6 évesen az iskolát	Az óvoda-iskola közötti átmenet elősegítése a lemorzsolódás megelőzése a sikeres tovább haladásának és a gyermekek után követésének megvalósulása érdekében intézményi együttműködés támogatása és biztosítása	Integrációért felelős megbízott	Minden nevelési év Október 15.-ig	Adatbázis kiépülése két évre vissza- menőleg	Az adatbázis kiegészítése az aktuális adatokkal	Az adatbázis kiegészítése az aktuális adatokkal
VI/7. Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés
IV/7. Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés	-Az óvoda társadalmi és szakmai környezetének minél szélesebb körben történő bevonása a HH/HHH gyermekek sikeres iskola kezdésének érdekében	Kapcsolattartó rendszer működtetése átfogó, célokat megjelölő és egyedi eseteket megbeszélő, egyeztető fórum létrehozása és működtetése	Óvodavezető, Tagóvoda vezető Integrációért felelős megbízott	Évi egy-két alkalommal	Információ áramlás biztosítása, kapcsolatrendszer hatékonyabb működtetése

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.

(2) A sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról)

A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.

A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.§. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése:

(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.

83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.

(2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem;

b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem.

b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében.

(5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén

b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.

(6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság

c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

(7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással.

Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmány Bírósági határozatban szerepel, ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére! Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése és az 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jogot az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom - amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot - kiterjed az egész jogrendszerre. [ABH 1992. 280, 281.]. Az Alkotmánybíróság szerint az a megkülönböztetés sérti az emberi méltóságot, amely önkényes, vagyis „nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka” [35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994. 197, 200.].

Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania.

A 2003 évi CXXV. Törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat.

Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén! Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat.

Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak!

Az Alkotmánybíróság szerint „... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni”

[9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.

Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. §

a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

(2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy v. csoport

a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.

a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,

Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

A megbeszélés tárgya: Az alkalmazottak tájékoztatása az óvoda Helyi Nevelési Programjáról és az Esélyegyenlőségi tervről.

A megbeszélés tárgyára vonatkozó lényeges megállapítások: Ismertető hangzott el a jogszabályi követelményekről, majd Hidasiné Volk Andrea megbízott intézményvezető ismertette a Programot és az Esélyegyenlőségi tervet, és a jelenlévőknek kiosztotta. Értékelésre majd vitára bocsátotta a tervezetet. Ezt követően felkérte a megjelenteket, hogy egyetértésük esetén a jelenléti ívet írják alá. Az aláírások megtörténte után 31 fő azaz 100 % támogatta és mondta ki az óvoda Helyi Nevelési Programjának és az Esélyegyenlőségi tervének érvényességét. A megbeszélés a törvényes előírások betartásával zajlott le, azt semmilyen körülmény nem zavarta meg.

Az ülés helyszíne: Bólyi Óvoda és Bölcsőde, 7754 Bóly, Hősök tere 3.

………………………………… ………………………………….

A megbeszélés tárgya: A szülői szervezetek tájékoztatása az óvoda Helyi Nevelési Programjáról és az Esélyegyenlőségi tervről

A megbeszélés tárgyára vonatkozó lényeges megállapítások: Ismertető hangzott el a jogszabályi követelményekről, majd Hidasiné Volk Andrea megbízott intézményvezető ismertette az óvoda Programját és Esélyegyenlőségi tervét. A szülők véleményezési jogukkal élve úgy ítélték meg, hogy a Program, és az Esélyegyenlőségi terv, minden területén hatékony kapcsolat kialakítására törekszik, szülőkkel és gyermekekkel. Ezt követően aláírásukkal véleményezték a Helyi Nevelési Programot, és az Esélyegyenlőségi tervet.

Az ülés helyszíne: Bólyi Óvoda és Bölcsőde, 7754 Bóly, Hősök tere 3.

………………………………… ………………………………….

A Helyi Nevelési Programot és az Esélyegyenlőségi tervet a szülői szervezet megismerte, az abban foglaltakkal egyetért.

A Helyi Nevelési Programot és az Esélyegyenlőségi tervet az intézményünk nevelőtestülete elfogadta

1. Ambrus Lajosné…………………………………………………………………..

2. Bori Gáborné……………………………………………………………………..

3. Csókáné Szente Ágnes………………………………………………………….

4. Fehér Csilla…………………………………………………………………………

5. Fogl Péterné…………………………………………………………………………

6. Gálos Ilona……………………………………………………………………….

Gáspár Zoltánné………………………………………………………………………

7. Grisnik Katalin…………………………………………………………………..

8. Hendinger Jánosné………………………………………………………………..

9.Hidasiné Volk Andrea……………………………………………………………

10.Horváth Edit……………………………………………………………………..

11.Ivik Jánosné……………………………………………………………………..

12.Kerényi-Gáspár Mária…………………………………………………………..

13.Kúcs Eszter……………………………………………………………………..

14.Simon Csilla……………………………………………………………………

15. Kovács Mária…………………………………………………………………………

16. Neuheiser Andrásné………………………………………………………………….

17. Schneiderné Jakab Ildikó……………………………………………………………

18. Siposné Péter Erika……………………………………………………………..

19. Wenhardt Károlyné…………………………………………………………..

20. Sándor Istvánné………………………………………………………………

21. Sziebert Imréné………………………………………………………………

22. Bitterné Solymár Anna………………………………………………………………….

23. Brunner Judit……………………………………………………………………………

24. Klics Veronika………………………………………………………………………..

25. Pappné Sándor Csilla…………………………………………………………………

26. Pfeifer Józsefné……………………………………………………………………

27. Schmidt Zoltánné………………………………………………………………….

28. Ágh Attiláné……………………………………………………………………….

29. Benkő Szilvia……………………………………………………………………

30. Mariánné Sághy Gabriella……………………………………………………….

31. Pataki Timea……………………………………………………………………

Tartalom

Bevezető

Alapelvek, sikerkritériumok, sikerfeltételek

Bevezető

Általános elvek

I. Helyzetelemzés

II. Az intézkedési terv célja

III. Kötelezettségek és felelősség

Felelősség

A partneri környezet ismeretszerzése

V. Megvalósítás

VI. Monitoring és nyilvánosság

VII. Konzultáció és visszacsatolás

Konzultáció

Visszacsatolás

VIII. Szankcionálás

IX. Legitimáció - A program elfogadásának módja, ideje

Az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságra hozatala

IV. Akcióterv

IV/3. Óvoda-iskola átmenet

IV/4. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv alkalmazásának szempontjai

IV/5. Az óvodai nevelést segítő kompetenciák, módszerek