Bólyi Óvoda és Bölcsőde

Bóly Mikrokörzeti Óvodai Intézményi Társulás

Pedagógiai Programja

 

 

„A GYERMEK FEJLŐDÉSE SZEMPONTJÁBÓL DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ, HOGY ÉREZZE NEMCSAK SZERETIK, HANEM OLYANNAK SZERETIK AMILYEN.”

 

                                                      DR HERMANN ALICE

 

1. BEVEZETŐ

 

2007. szeptember 1-én Bóly gesztorságával létrejött a Bóly Mikrokörzeti Óvodai Intézményi Társulás. Működési területe, Bóly, illetőleg a Bóly Mikrokörzeti Óvodai Intézményi Társulásban résztvevő önkormányzatok közigazgatási területe. A társulással, az eddig önállóan működő, vagy iskola által működtetett óvodák a Bólyi Óvoda és Bölcsőde koordinálása alá kerültek.

A tagóvodák telephelyei:

·        Tagóvoda Lippó

·        Tagóvoda Versend

·        Tagóvoda Szajk

·        Tagóvoda Töttös

·        Tagóvoda Nagynyárád

·        Tagóvoda Borjád

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés irányelve, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve pontosan meghatározzák az óvodák funkcióját, alaptevékenységeit.

Az egyes tagintézmények Helyi Nevelési Programja más és más adaptáció alapján, illetőleg saját óvodájuk és településük igényeihez mérten készültek el.

A Nagy Jenőné: „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című adaptált program alapján dolgozó óvodák: Bólyi Óvoda és Bölcsőde, Tagóvoda Lippó, Tagóvoda Nagynyárád.

Önállóan készített nevelési program alapján dolgozik:

• Tagóvoda Töttös „Helyi program az egyéni képességeket figyelembevevő személyiségfejlesztés és a szociális segítségnyújtás előtérbe helyezésével”

·        Tagóvoda Versend „Szivárványhídon át a naphoz” óvodai nevelési program

·        Tagóvoda Szajk: az óvoda saját programját az „Óvodai nevelés Országos Alapprogramja” és a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelés irányelve” alapján készítette el.  

·        Tagóvoda Borjád: Fábián Katalin: „Tevékenységközpontú” óvodai nevelési programot adaptálta.

 Valamennyi intézmény olyan helyi nevelési programot készített el, mely maximálisan biztosítja az óvónők módszertani szabadságát.

Az óvodai nevelés értékeit tisztelve és ápolva, nem kerülhető el a fejlődés, a megújulás. A sokféle értéket toleráló szemlélettel ma már természetes, hogy ugyanazt a célt más úton is el lehet érni. Ezek az utak egymásnak nem mondanak ellent, mert vannak közös gyökereik. Egyetlen óvodai program sem hagyhatja figyelmen kívül az óvodai nevelés országos alapprogramját, amely tartalmazza azokat a rendező elveket, amelyek alapján létrejönnek az azonosságok, míg a másik oldalon kialakul a sokszínűség sokféleség. Mind a hét intézmény szemléletének alakulásában szerepet játszik a korszerűsödési pedagógiai törekvés. Nevelőmunkánkban kezdettől fogva jelentős szerepet játszik a helyi hagyományokra való támaszkodás.

Több település nemzetiségi jellegéből adódóan, továbbá a szülők kérésére az alábbi óvodákban folyik kétnyelvű nevelés: Bóly, Töttös, Lippó, Nagynyárád, Szajk, Borjád. A nyelvi nevelés feladatai a gyermekek érdeklődésének felkeltésével a még élő szokások és hagyományok iránt, az identitástudat erősítésére szolgálnak.

Versendi óvodában a település adottságaiból kifolyólag kizárólag magyar nyelven roma kisebbségi nevelés folyik.

 Óvodai nevelésünk minden gyermek számára esélyegyenlőséget biztosít a sikeres iskolakezdéshez.

 

1.1. Helyzetkép

Bólyi Óvoda

Bóly város óvodáskorú gyermekei ugyanabban a műemlék jellegű épületben örülnek és játszanak, amit 1882-ben Montenuovó Júlia hercegnő alapított, s amelyben annakidején a Pauli Szt. Vince irgalmas rend nővérei nevelték a kisdedeket német nyelven.

Az óvodai ellátás azóta is folyamatos, az intézmény fogadja a település minden óvodáskorú gyermekét, sőt igény esetén a város vonzáskörzetéből érkezőket is. A város történelmi hagyományai, a település lakosságának összetétele meghatározza óvodai nevelésünket. A kétnyelvűség természetes állapot, a német kisebbségi önkormányzat az alapító okiratban meghatározta az óvodai nevelés helyi speciális feladatát, a német nemzetiségi nevelést.

Intézményünk öt csoporttal látja el az Óvodai nevelés országos alapprogramjában és a Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelvekben meghatározott óvó-védő, szociális, személyiségfejlesztő, kétnyelvű nevelő funkcióit.

Elveink: az együttgondolkodás, pedagógiai optimizmus, gyermekszeretet. Óvodapedagógusaink szakmailag jól felkészült, tenni akaró, lelkes, vidám óvónők közössége.

 Büszkeségünk az óvodához tartozó udvar, amit az évek során folyamatosan gondoztunk és bővítettünk, a gyermekek mozgásigényének, edzettségének kielégítésére. Az udvaron elhelyezett medence a nyári élet kedvenc színtere. A környező világ megismerésében és megszerettetésében nagy szerepet kap programunkban a város belterületén lévő kastélypark.

 

Tagóvoda Lippó

Az óvoda alapítása 1976-ben történt, kettő csoportosnak indult, de a demográfiai hullámvölgy miatt a jövőben egy csoporttal működik tovább az óvoda.

A gyermeklétszám több település óváskorú gyermekéből adódik.               

Bezedek községből, Ivándárda községből, Sárok községből és Kislippó községből érkeznek gyermekek, iskolabusszal, ill. falubusszal az óvodába. A kíséretet a szülők, falugondnok, és a dajkák oldják meg.

A négy község lakosságának a 40 %-a német nemzetiségűnek vallja magát. Kettő községben (Bezedek, Lippó) megalakult a kisebbségi önkormányzat. Anyagilag is támogatják az óvodát. Az óvoda 1974 óta működik két csoportos óvodaként, melyből egy csoportban német nemzetiségi nevelés valósult meg, a jövőben az egy működő csoportban továbbra is német nemzetiségi nevelés folyik.

 

Tagóvoda Versend

Az óvoda épületét 1948-ban egy parasztházból alakították át. Versend lakosságának összetételét nagy százalékban a roma kisebbség határozza meg. Ennek megfelelően őrizte meg a falu a hagyományait, identitását.

Az óvodába járó gyermek száma 60-65 fő melynek 90 %-a a cigány etnikumot képviseli 10 %-a pedig a sokác etnikumot.

A községben felmért szociológiai adatok szerint az óvodás gyermekek 60 %-a hátrányos helyzetű.

 A mindennapi kultúra alacsony szintű, a tárgyi és személyi környezet, elsősorban a család, nehezen tudja biztosítani az óvodai ellátás feltételeit.

Folyamatosan nő az étkezési és nevelési támogatást igénylő családok száma. A munkanélküliség az óvodás gyermekek családjainak körében 60-70%-os.

A szülők iskolai végzettségét és ehhez kapcsolódó szakképzettségüket tekintve elmondhatjuk, hogy az országos átlaghoz képest jóval kedvezőtlenebb a versendi óvodába járó gyermekek kulturális háttere.

A gyermekek 70%-a teljes nagycsaládban él, ahol 2-3 generáció él együtt, többnyire 2-3 szobás lakásban. A családok nagy része megélhetési gondokkal küzd, segélyekből idénymunkák vállalásából igyekszik létfeltételei egyensúlyát megtartani, de a munkanélküliség, a nagycsalád és a rossz szociális ellátottság miatt erre alig van remény. Ezért megnő az óvoda óvó-védő és szociális funkciója.

Ezért kiemelt jelentőségű szerepet kapnak óvodánkban a gyermekvédelmi feladatok, mely az összes nevelési területre hatással van.

 Az óvoda épülete a község szívében helyezkedik el és tágas udvara, melyet a templomkert gyönyörű gesztenyefái, és házak sora ölel körül. Az óvoda két részben osztott csoporttal működik, egyre növekvő létszámmal.

 

Tagóvoda Szajk

Az óvoda alapításáról pontos dokumentumok nem lelhetőek fel, de az első óvónő megemlékezései szerint 1957-ben, mint nyári óvoda működött. Az óvoda a falu központjában, jól megközelíthető helyen, egy régi épületben található, melyet egy jól felszerelt nagy füves udvar vesz körül.

A folyamatosan emelkedő létszám miatt két csoport indult 2008-ban.

A falu lakossága nagy számban német nemzetiségű és anyanyelvű ember, így az óvoda a kezdetek óta nemzetiségi nevelést is végez.

Fő cél, mint valamennyi nemzetiségi óvodában, hogy a gyermekek ismerjék meg a nyelvet, a tájnyelvet, a nemzetiség kultúráját és a település hagyományait.

 

Tagóvoda Töttös

Az óvoda 1952 óta működik, egycsoportos 25 férőhelyes intézmény. Töttös 663 lakosú község. Az itt élők jelentős része a társadalom elesett, szegény rétegéhez tartozik. Lakói zömében a Bóly Rt.-nél dolgoznak, helyben a mezőgazdasági szövetkezet és a virágkertészet ad munkalehetőséget. Általában munkanélküliek, volt gazdasági munkások, szakképzettségeiket hasznosítani nem tudó fiatalok és a létminimum szintjén élő idős emberek élnek a faluban. Ilyen környezetben az intézmény az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön.

Az óvoda 1952 óta működik, egycsoportos 25 férőhelyes intézmény. 97-es évektől foglalkoztatta az ott dolgozókat az óvodai nevelés lehetséges megreformálása, a mindenkori igényekhez való igazodás. Ennek alapja a gyermekek egyéni képességeinek figyelembevétele volt.

 

Tagóvoda Nagynyárád

Az óvodát 1950-ben alapították. Nagynyárád egy kis község, a lakosság kb. 60 %-a német nemzetiségi, így speciális igényként jelentkezik a német kisebbségi nevelés. A gyermekek általában jó szociális és rendezett családi háttérrel rendelkeznek.

A szülői munkaközösség részt vállal az óvoda egész életét érintő események, ünnepek, rendezvények megszervezésében. A község kulturális élete, a kultúrotthon által szervezett ünnepélyekből és a hagyományőrző programokból áll.

Az óvónők ismerik a német kisebbség kultúráját, szokásait, hagyományait, fontosnak tartják a kultúrkincs továbbörökítését. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az óvoda “együtt lélegzik” kisebbségi környezetével.

 

Tagóvoda Borjád

Az óvoda 1976-ban épült a falu közepén az iskolával szomszédos területen helyezkedik el nagy játszóudvarral, virágoskerttel.

Az óvoda négy falu gyermekeinek nevelési intézménye: Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Pócsa.

1976-ban az óvodának egy csoportszobája volt, bővítésére 1984- ben került sor, belső falak bontásával alakult ki a második csoportszoba, így a férőhelyek száma is növekedett. Sajnos a demográfiai hullámvölgy csökkenő gyermeklétszámot eredményez a jövőben.

Az óvodában kettő részben osztott csoport működik. A gyermeklétszám többsége vidékről utazik be iskolabusszal. Négy falu: Borjád, Nagybudmér, Kisbudmér, Pócsa óvodáskorú gyermekeinek biztosít az óvoda harmonikus, családias, derűs légkört.

 

 

 

 1.2. Alapelveink

 

·        Olyan óvodai légkör megteremtése, melyben a gyermekek jól érzik magukat, biztonságot nyújtó szeretet övezi őket.

·        A gyermekek életében a játék minden területen prioritást élvez.

·        A differenciált, egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő nevelési módszerek alkalmazása.

·        A másság elfogadása, tiszteletben tartása.

·        A családdal való kapcsolat erősítése, a szülők gyermekükkel kapcsolatos döntéseikben elsődleges jogának tiszteletben tartása.

·        Partnerközpontú működésnek a partnerek igényeinek megismerése és figyelembe vétele

·         A másság elfogadása, tiszteletben tartása.

• Óvodai nevelésünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is érvényesíti programunk általános célkitűzéseit.
• A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés, az egyéni differenciált szükségletnek megfelelő foglalkoztatás a csoportos nevelési keretek között.
• Az egyénre szabott személyiségfejlesztő tevékenységrendszer kidolgozása,

·        A nemzetiségi nevelés terén a kisebbségi identitástudat erősítése.

• A német nemzetiségi kétnyelvű neveléssel az iskolai nyelvtanulás megalapozása. (Bóly, Töttös, Lippó, Borjád, Nagynyárád, Szajk)

 

1.2.1.Gyermekképünk

Olyan gyermekek nevelése, akik érzelmekben gazdagok, szeretnek óvodába járni, kötődnek a közösséghez. Nyitottak egymás iránt, szeretik és tisztelik társaikat és a környezetükben élő felnőtteket.

Az elfogadás, a megértés, a tisztelet az óvodapedagógus mintájában nyernek értékközvetítést, ugyanúgy, mint a derű, az őszinteség, az egymásra való odafigyelés, az udvariasság. Ezt a mintát a gyermekek követik és átveszik. Elfogadja a másságot, tiszteletben tartja a sajátos nevelési igényű gyermekeket, segíti őket, tudnak együttműködni (Bóly, Nagynyárád).

A kisebbséghez tartozók kötődnek a kisebbség kultúrájához, értékeihez.

 

1.2.2. Óvodakép

 

Az óvodában a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítják a gyermekek változatos tevékenységét, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A kisebbség nyelvi-, tárgyi értékei a mindennapos pedagógiai folyamatok meghatározó része A kisebbséghez tartozók kötődnek a kisebbség kultúrájához, értékeihez.

A nevelőmunkában jelentős szerepet játszik a helyi hagyományokra való támaszkodás, azok megjelennek nemcsak az ünnepélyeken, de a napi gyakorlatban is. A nemzeti és etnikai kisebbség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolásával járó feladatok elvégzése (Bóly, Lippó, Szajk, Töttös, Nagyyárád, Borjád, kizárólag magyar nyelven roma kisebbség Versend). A gyermekek óvodai környezetében megjelennek a kisebbségi kultúra tárgyi emlékei, a hagyományokat, szokásokat türköző eszközök. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az óvoda “együtt lélegzik” kisebbségi környezetével.

A sajátos nevelési igényű gyermekek számára is biztonságot nyújtanak, lehetőséget  biztosítanak speciális fejlődésükhöz.

Az óvodában figyelembe veszik a gyermekek változó, eltérő szükségleteit és igényeit. A családi nevelés hiányait pótolják, kialakítanak egy szokásrendszert a 3-7 éves gyermekek számára. Tolerálják az eltérő családi nevelés értékeit és életmódbeli eltéréseit.  Az óvó-védő családias nevelést megalapozzák az óvodában. (Versend, Borjád).

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok számára fokozottabb érzelmi és szociális támogatást nyújtanak. (Versend, Borjád).

1.2.3. Pedagógusképünk

Olyan pedagógus, akire jellemző a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, segítőkész gyermekszeretet.

Nevelési módszerek alkalmazásában az egyéni sajátosságok figyelembe vételével a gyermek komplex személyiségfejlesztésére törekszik.

Nagy figyelmet fordít szakmai kultúrájának permanens fejlesztésére.

Fejleszti önértékelő, önkontroláló képességét.

Kapcsolatot teremt, és kapcsolatot tart a családokkal és a gyermekekkel.

Jellemző rá, a tiszteletadás, a tolerancia a családokkal szemben.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz.

A gyermeki tevékenység során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján, melyet a fejlődés folyamatában nyomon követ, és az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja.

Egy-egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres és talál.

Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, az eltérő pedagógiai kihívásokhoz.

Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Megismerkedik a hazai és külföldi alternatív pedagógiai programokkal, módszerekkel. Ismeri és tiszteli a nemzetiségi helyi hagyományokat, értékeket és nyelvjárást, törekszik azok átörökítésére.

Pedagógiai gyakorlatában a nevelési szituációktól függően érvényesíti verbális kommunikációjában az „egynyelvűség”-et.

A különböző képességek fejlesztésében következetesen alkalmazza az oda vonatkozó nyelvi kifejezéseket.

 

1.2.4. Gyógypedagógus

Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, nyomon követi a gyermekek fejlődését.

Javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására

Segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában, javaslatot tesz a beszerzésre.

Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi egyéni szükségleteiket.

Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

 

 

 

 

 

1.3. Az óvodai programunk erőforrásai

 

1.3.1. Az óvodai intézményi társulás személyi feltételei

 

Az Óvodai intézményi társulás dolgozói	Bóly	Lippó	Versend	Szajk	Töttös	Nagynyárád	Borjád	Összesen
Óvodapeda-gógusok	11	2	4	4	2	2	3	28
Középfokú óvoda- pedagógus	1	0	0	0	0	0	0	1
Főiskolai végzettségű óvodapedagógus	10	2	4	4	2	2	3	27
Prémiuméves óvodapedagógus	1	0	0	0	0	0	0	1
Pedagógiai munkát segítő dajka	5	1	2	2	1	1	2	14
Prémiuméves dajka	0	0	0	0	1	1	0	2
Főiskolát végzett élelmezésvezető	1	0	0	0	0	0	0	1
Szakképzett szakács	1	0	0	0	0	0	0	1
Konyhai kisegítő személyzet	4+1 prémiuméves	0	0	0	0	0	0	5
Összes dolgozó	25	3	6	6	4	4	5	53

 

 

A bölcsőde dolgozói
Szakmai vezető	1
Gondozónő	1

 

Óvodapedagógusok további képesítése	Bóly	Lippó	Versend	Szajk	Töttös	Nagynyárád	Borjád
Közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga	1	0	0	0	0	0	0
Német nemzetiségi végzettség	5	1	0	2	1	2	2
Fejlesztőpedagógus, Pedagógus szakvizsga	2	0	0	1	0	0	0

 

Valamennyi óvodában logopédus foglalkozik a gyermekekkel heti két alkalommal a számára biztosított speciális eszközökkel felszerelt külön helységben. A Bólyi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa és gyógypedagógusa foglalkozik a bólyi, töttösi, szajki, versendi gyerekekkel. Majsról jár egy logopédus logopédiai és gyógypedagógiai foglalkozásokat tartani a nagynyárádi és lippói gyermekeknek, míg a borjádi óvodásokkal egy helyi szakember foglalkozik. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel logopédus, gyógypedagógus foglalkozik Nagynyárádon és Bólyban. A Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona, valamint A Bólyi Óvoda és Bölcsőde részéről együttműködési megállapodás jött létre pedagógiai szakszolgálati tevékenység ellátására. Van olyan sajátos nevelési igényű gyermek, akinél pedagógiai célú habilitációs, rehbilitációs foglalkozáshoz szükséges szakember: logopédus, pszichopedagógus.

A társulás zavartalan működéséhez szükséges ügyviteli és gazdasági teendőket, valamint az ellenőrzést a Bóly Városi Polgármesteri hivatal látja el.

A Bóly Óvoda 2007-ben felújított önálló konyhával rendelkezik. A konyha nem csak a helyi gyermekek, alkalmazottak étkeztetését látja el, hanem vendégétkezetést is vállalnak, valamint a borjádi óvoda, iskola, szajki óvoda, iskola, töttösi óvoda és idősek otthona számára is szállít ki tízórai, ebédet, uzsonnát. Közel 400 fős adagot főznek a konyhai dolgozók nap mint nap.  Nagynyárád és Versend egy vállalkozótól kapja az ételt, míg Lippón a helyi iskola konyhája által oldják meg az óvodai étkeztetést. A székhely intézményen kívül valamennyi óvodában melegítő, illetve tálaló konyha működik, de a HACCP rendszer kidolgozása mindenhol megtörtént.

Pedagógiai programunk eredményes megvalósításához a képesítési követelményeknek meg kell felelni, a nemzetiségi óvónőknek a nyelvi képesítés alkalmazási feltétel.

Az óvodai nevelőmunka hatékonyságát nagymértékben segítik az óvodák technikai dolgozói, a dajkák.

Segítséget nyújtanak a gondozási és gyermek felügyeleti tevékenységek ellátásában.

Besegítenek a kezdeményezések, foglalkozások előkészítésében és az egyszerű pedagógiai feladatok megoldásában. A technikai dolgozók biztosítják a tiszta, igényes, esztétikus óvodai környezetet, mely a gyermekek egészséges és harmonikus neveléséhez elengedhetetlenül szükséges.

Az óvodai nevelés ideje alatt biztosított a folyamatos óvodapedagógusi felügyelet a gyermekek számára.

A vezető fontos feladata a kapcsolattartás, kapcsolatépítés egyrészt a BPSZSZSZK-val, szaktanácsadókkal, másrészt a környékbeli óvodákkal, a német nemzetiségi feladatokat is ellátó szervezetek képviselőivel.

 1.3.2. Az óvodák tárgyi feltételei

 

Bólyi Óvoda és Bölcsőde

 

Óvodánk a város közepén, jól megközelíthető helyen, esztétikus, szép környezetben található. Az óvoda két épületszárnyból áll, a régi részhez 4 csoportszoba és ehhez tartozó kiszolgáló helyiség tartozik. Az új részben a mai követelményeknek megfelelően épült tágas, világos foglalkoztatókat és közvetlenül csatlakozó mellékhelyiségeket valamint egy logopédiai és egy irodahelyiséget alakítottak ki. 2003-tól az egyik foglalkoztatóban bölcsődei csoport működik. A termek tágasak, világosak, jó elrendezésűek.

Az egészséges életmód szokásainak kialakításához, a csoportszobákhoz csatlakozó helységek (WC, mosdó) 2003-ban felújításra került.

 Az óvoda épületéhez három többfunkciós udvarrész tartozik, amely lehetőséget biztosít az évszaknak megfelelő szabadban való tevékenységekre. (étkezés, szabad-játék, napfürdőzés, szabad-mozgás, vízhez szoktatás, közlekedés gyakorlása). A nyári élet hangulatát emeli, és a gyermekek számára vonzóvá teszi – óvodánk büszkesége – a medence. Az udvari játékok cseréje folyamatban van, a balesetveszély szempontjainak figyelembevételével.

Városunk parkjának közelsége biztosítja a friss levegőn való tartózkodást, a mozgást és a környezeti változatosságot.

 

Tagóvoda Lippó

Az óvoda épülete a község központjában helyezkedik el.

Épülete: 303 m². Két csoportszobából, tornaszobából, tágas folyosóból, korszerűsítést igénylő mosdóból, kiadó konyhából, irodahelységből és só-szobából áll. A gyermekek létszámához és a szükséges ellátásukhoz a gyermekmosdó és a WC kicsi. Csoporttermek több funkciót töltenek be. Felszereltsége jónak mondható, bútorzatát szükség szerint újítják fel.

Férőhely: 50 fő. Nagy zöld terület, árnyékot adó fák, és a betonos rész biztosítják a gyermekek szabadban való zavartalan játékát, mozgásigényük kielégítését.

 

Tagóvoda Versend

Az óvoda 1948-ban, mint idényjellegű napközi otthonos óvoda jött létre, egy vályogból készült falusi parasztházban. Azóta jelentős változásokon ment keresztül, épületét bővítették, bevezették a gázt, a vizet és a telefont.

Az óvoda külső- és belső állaga jónak mondható, a foglalkoztató termek és kiszolgáló helységek szépek és tágasak. Az óvoda épülete folyamatos karbantartást igényel, mely az óvoda éves költségvetéséből nem finanszírozható, így pályázati források segítségével pótolják a hiányosságokat (bútorok, fejlesztő eszközök).

Tornateremmel nem rendelkezik az óvoda, a nagy testnevelés foglalkozásait az iskola tornatermében végezik.

A gyermekfoglalkoztatók száma 2, az öltözők száma 2, elhelyezése funkcionális, világításuk korszerű.

Szükséges lenne az óvodában létrehozni egy új foglalkoztató termet, mely a differenciált, fejlesztő-, gyógypedagógiai-foglalkozások megtartására lenne alkalmas.

Az udvar fás, ligetes, tágas, füves. Telepítése és elrendezése ideális a céljaink megvalósításához. Tágas tere biztosítja a gyermekek mozgásigényének kielégítését, lehetőséget biztosít a természeti környezet megismerésére és megszerettetésére

Cél, olyan természetes anyagból készült játék eszközök vásárlása, mely a gyermekek mozgásigényét kielégíti, mozgásfejlődésüket elősegíti, biztosítja.

Távlati tervek között szerepel új homokozó gödör és pancsolót létrehozása az óvoda udvarában, mely a gyermekek játék lehetőségének és mozgás igényének körét bővítené, kielégítené.

 

Tagóvoda Szajk

Az óvoda egy régi épületben kapott helyet, melyet gyönyörűen felújítottak.

Két csoportszobával rendelkeznek, az egyik csoportszoba terét egy galéria növeli. A bútorzatot szükség szerint újítják meg.

A közelmúltban épült egy hatalmas, világos és tágas előtér, mely öltözőként funkcionál, de akár mozgásos tevékenységek végzésére is kitűnően alkalmas. Sajnos tornaszoba nincs az óvodában, de a gyermekek a tágas, szép udvaron kielégíthetik mozgásigényüket.

 

Tagóvoda Töttös

Az óvodát 1952-ben alapították. Az óvoda épülete a község központjában helyezkedik el. Az épület 278 m², 1 csoportszoba, ebédlő, mosdó, öltöző, WC, tálaló konyha és a hozzátartozó helységek. Férőhelye 25 fő.

A csoportszobában mozgásra késztető eszközök kerültek elhelyezésre (pl. bordásfal, gyűrű, szivacsszőnyeg, zsámoly, pad).

A csoportszobák felszereltsége jónak mondható, bútoraink felújításra szorulnak.

Az óvoda udvara megfelelő helyet biztosít a szabadban végezhető mozgástevékenység számára. A füves terület megfelelő gondozása lehetővé tenné a mezítláb végezhető feladatok végzését. Emellett szükség van megfelelő nagyságú aszfaltozott területre is. Felfüggesztett mászókötél, gyűrű, nyújtó alatt a baleset elkerülése végett legalább 25 cm vastagságú, fellazított homokról kell gondoskodni.

Nyáron, nagy melegben pancsoló segíti a mozgásigény kielégítését (műanyag).

 

Tagóvoda Nagynyárád

Az óvoda szép természeti környezetben található. Az épület régi, 1950-ben hosszú parasztházból lett átalakítva óvodává.

Tágas, világos csoportszobák, zöld növényekkel díszített folyosó és gyermeköltöző biztosítják a gyermekek számára a gondtalan mindennapokat. A volt kiscsoportos csoportszoba teljesen fel lett újítva, ezen kívül, bordásfalakat szereltek fel, így alkalmas a testnevelés megtartására is. A 2003-as évben a mosdó teljes felújításra került, így teljes mértékben megfelel az előírásoknak.

 Az óvodában egy felnőtt öltöző, egy raktár, egy tálalókonyha és egy iroda (nevelői) van.  Az épület mögötti nagy területű udvar alkalmas a gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítésére. Adott egy nagy fedett homokozó, egy “három szobás” babaház, kötélmászókák, csúszda, és egy füves focipálya kapukkal. Nyáron fürödhetnek, és kint étkezhetnek a gyerekek.

 

Tagóvoda Borjád

Az óvoda épülete a forgalmas főúttól, mintegy száz méterre fekszik az Általános Iskola két épülete között, megfelelő nagyságú zöldövezettel, játszóterülettel.

Az épület 1976-ban épült, eredetileg egycsoportos óvodának. Bővítésére csak néhány év múlva került sor, a meg növekedett gyermeklétszám hatására. Napjainkban a gyermeklétszám újra csökkent, de ez a két részben osztott csoport működését nem akadályozza.

 Az udvarban a nevelési programnak megfelelően kis veteményeskertet alakítottak ki, a munkához a megfelelő gyermek méretű kerti szerszámokat is beszerezték az óvónők. Falusi óvoda lévén az évszakok váltakozását nyomon követhetik a gyerekek az udvaron adódó aktuális munkák elvégzésével, mint a veteményezés, gyomtalanítás, avar gyűjtögetés.

Az óvoda udvara azonban nem csak munka lehetőséget biztosít a gyermekeknek, hanem gazdag mozgási lehetőséget a különböző játékszereken.

 

2. Az óvodák eszközrendszere

2.1. A játéktevékenység eszközrendszere

Nevelési programunk megvalósításához szükséges eszközigényünket a jövőben is költségvetési, pályázati és egyéb (szülői, szponzori) támogatásokból fedezzük. Funkcionális eszközök: játszó-galériák, szerepjáték kiegészítő eszközei, képességfejlesztő játékok.

2.2. Az óvodai tanulás eszközei

 A szakmai eszköztár folyamatosan fejlesztésre szorul. A korosztálynak megfelelő, és mennyiségű játékeszközök, értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitást fejlesztő játékok. Építő játékok, szabály játékok, gyakorló játékok, szerep játékhoz kellékek.

Minőségi és mennyiségi bővítése nem mindig az anyagi forrás hiányán múlik, hanem a hozzáférhetőségen is. Az új oktatási eszközök beszerzése folyamatos kutató és megfigyelő munkát igényel.

A nevelést – oktatást elősegítő eszközök vásárlásánál figyelembe vesszük azt a tényt, hogy több óvodában német nemzetiségi nevelés folyik, tehát kiegészülnek a nyelvi nevelést segítő játékokkal (Bóly, Lippó, Szajk, Töttös, Nagynyárád, Borjád).

 

2.3. Mese- és szakkönyvellátottság

Szakmai könyvellátottságunk részben óvodai, részben az óvónők saját könyvállományából tevődik össze.

Magyar nyelvű gyermekkönyvek óvodánkénti és csoportonkénti ellátottsága kielégítő. Törzsállományunkat folyamatosan pótoljuk.

Német nyelvű gyermekkönyvek, vers, mese és képeskönyvek megfelelőek az életkori sajátosságoknak, irodalmilag igényesek, számszerűen kielégítők.

A könyvállomány bővítése a jövőben is kiemelten fontos.

 

2.4. Mozgásfejlesztés

Mozgásfejlesztésre használt eszköztárak kialakítása részben költségvetési, részben egyéb forrásból történik.

Funkcionális eszközeink: bordásfal, tornapad, zsámoly, ugrószekrény.

Komplex mozgásfejlesztő tornaszerek. Egyensúlyérzék fejlesztők

Medicin labdák, karikák, lépegetők, preventív mozgásfejlesztők. Tornaszőnyegek, karikák, babzsák.

 

 

 

2.5. Anyanyelvi és nyelvi fejlesztés eszközei

 Eszközkészletünket, az állomány minőségi és mennyiségi fejlesztését a helyi nevelési programunkban meghatározott célok és feladatok arányában pótoljuk.

Funkcionális eszközeink: Báb és maszkkészlet, könyvek, leporellók, nyelvi képességfejlesztő játékok, lemezek, kazetták, CD-ék, videó filmek, érzékelő játékok.

 

2.6. Természet, társadalom, ember

Komplex foglalkozás a gyermek szűkebb és tágabb környezetének megismerése tapasztalatszerzésre építve. Az ismeretek bővítésére és rögzítésére mind a magyar mind német nemzetiségi nevelés terén szükséges eszközök:

─ ismeretterjesztő könyvek, különböző képességfejlesztő játékok, melyek az évszakokhoz, közlekedéshez és az állattok megismeréséhez kapcsolódnak.

─ társas játékok, kártyák a megfelelő témakörhöz kapcsolódva, kirakók, puzzle-k, dominók, memória játékok, építő játékok, hangszerek a környezet hangjainak bemutatására, bábok, különböző szerepjáték eszközei, szemléltető eszközök, képek, diavetítő, nagyító, távcső.

 

2.7. Zenei eszközellátottság – hangszerkészlet

Dobok, ritmushangszerek, hallásfejlesztők, Orff-hangszerkészlet, zenehallgatás eszközei: magnó, CD-lejátszó, furulya.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközöket biztosítjuk.

 

3. Kapcsolatrendszer

3.1.Család-óvoda

Család-óvoda kapcsolatában erősíteni szeretnénk azt a szemléletet, hogy a családokkal együttműködve, családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, neveljük a gyermekeket. Az óvónő fogadja el a szülőt, még akkor is, ha a gyermeknevelésben hiányosságokat tapasztal. Kapcsolatában éreztesse az őszinte odafordulást és a segítő szándékot addig a pontig, amíg a szülő ezt elfogadja. Az óvónő ismerje és fogadja el a család szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában, a gyermekcsoport közösségi életre való felkészítésében.

 Az őszinte, bensőséges, együttműködő kapcsolat középpontjában „szemünk fénye” a gyermek áll.

 A gyermekközpontúság határozza meg minden tevékenységünket, örömet akarunk szerezni gyermekeinknek, az örömet együtt átélni és megosztani egymás közt bensőséges szeretetben.

A szülők képviseletét a Szülői Szervezet látja el, mely Szervezeti és Működési Szabályzatában megfogalmazottak, és a vezető, tagóvoda-vezető irányításával vesz részt az óvoda életében.

 

3.2. Iskola–óvoda

Az óvodának, - mint a közoktatási rendszerünk legalsó láncszeme - feladata az iskolai alkalmasságra való előkészítés. Programunk tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a gyermek komplex személyiségfejlesztése által differenciáltan, egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve, gyermekre szabottan végzünk azzal a céllal, hogy a játékba, tevékenységbe ágyazott tanulással a gyermekeket az iskolai tanulásra előkészítsük.

Pedagógiai programunkban a kétnyelvű és a kisebbségi (roma kisebbségi nevelés kizárólag magyar nyelven/ Versend) nevelés elsőrendű feladat, játékos óvodapedagógiai módszerekkel juttatjuk el a gyermekeket olyan készségek, képességek birtokába, melyek a zökkenőmentes átmenetet biztosítják.

 

3.3. Óvodák és a települések intézményei

Az óvodák nyitottak a településen működő intézmények felé.

Települési Önkormányzatok, Kisebbségi Önkormányzatok, Gyermekjóléti Szolgálat, Egészségügyi szolgáltatók.

Idősek Gondozási Központjával (Bóly, Töttös, Versend, )

Erzsébet Vigadóval, Kolping-házzal, Egészségügyi Gyermekotthonnal, Általános- és Zeneiskolával, (Bóly)

 

4. Óvodai nevelésünk célja, feladata, rendszere

 

 4.1. Pedagógiai célunk

Az óvodások nyugodt, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

 

Sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődésének biztosítása, elősegítése, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása (különösen Versend, Borjád).

A pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztése áll, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A 3 – 7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja:

a) a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül

b) az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

 A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat.

Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. (Borjád)

A gyermekek és művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. (Bóly, Nagynyárád, Lippó)

A családi nevelés fontosságának és elsőrendűségének elfogadtatása, a szülők segítése a nevelési problémák megoldásában. A másság tiszteletének és elfogadásának eredményeképpen a kölcsönös együttműködés kibontakoztatása a játékon és a különböző érzelemgazdag, életkornak megfelelő hagyományokat ápoló tevékenységeken keresztül.

Olyan pedagógiai gyakorlat megvalósítása, ahol az általános és a sajátos nevelési igényű pedagógia az integráció összhangjában valósul meg.             A gyermekek fejlődési üteméhez igazított elvárások realizálása.            Olyan fejlesztés megvalósítása, ahol a megfelelő terület determináló, de nem megterhelő számukra.           Folyamatos fejlesztéssel és neveléssel minden gyermeknél a lehetséges fejlettségi optimum elérése.

Célunk a másodnyelv elfogadtatása, a német nyelvi beszédkészség megalapozása óvodai eszközökkel, módszerekkel.(Bóly, Lippó Nagynyárád, Töttös, Szajk, Borjád)

A kisebbség még élő szokásainak megismertetése (Versend), nyelvének (Bóly, Lippó Nagynyárád, Töttös, Szajk, Borjád), kultúrájának ápolása az óvoda tevékenységrendszerében, az óvodai ünnepeken. A kisebbség kultúrkincséből (irodalom, zene, népi, játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervező nyelvelsajátítás. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárás elősegítése.

A nemzetiségi nyelvhez való pozitív viszony kialakítása, a hagyományok továbbörökítése a mese, a zene és a manuális tevékenységek által (Bóly, Lippó Nagynyárád, Töttös, Szajk, Borjád).

 

4.2. Óvodai nevelésünk általános feladatai

 

Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával.

 Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön.

 

4.3. Az egészséges életmód alakítása, a szociálisan hátrányban élők gondozása

 

Célja

A gyermek testi - lelki egészségének biztosítása, komfortérzetük kielégítése. Pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel.

A gyermekek gondozásában részt vevő felnőtt használja a kisebbség nyelvét.

 

Feladat

 A gyermekek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakítása, a rendszeres tevékenységek biztosításával a testi – szellemi fejlődés elősegítése.

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, a halmozottan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása (Versend, Borjád).

 Az óvodásoknak a lehetőségekhez mérten biztosítjuk az egészséges és biztonságos környezetet, melyben kialakítjuk az egészségüket védő szokásokat.

 A szülők bevonásával a gyermekek körültekintő testápolása, az időjáráshoz igazodó öltözködési szokások kialakítása, az étkezés higiéniájának megalapozása.

A családok, egészségügyi szervezetek bevonása az egészségvédelmi feladatok realizálásába.

Feladatunk, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek minél többet használják nemzetiség nyelvét, a szituatív nyelvi fejlesztés eszközét. (Bóly, Lippó, Nagynyárád, Töttös, Szajk, Borjád).

Területei

Gondozási szokásrend kialakítása. Testi nevelés, mozgásigény kielégítése.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének kialakítása, megóvása. Egészséges, biztonságos környezet kialakítása

A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke, területe. A speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása. Tágabb, szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése.  Életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése.  

 

Gondozási szokásrend kialakítása. Testi nevelés, mozgásigény kielégítése

·  A gondozási alapkövetelményeket mindig szem előtt tartjuk.

·  A kisgyermek testi szükségletének maradéktalan kielégítése.

·  Szeretetteljes kapcsolat (gyermek-óvónő, gyermek-dajka)

·  A gyermekek fokozódó önállósággal, aktívan vegyenek részt a gondozási tevékenységekben.

·  A nagyobb gyerekek segíthetnek a kisebbek gondozásában.

·  A növekedés fejlődési üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul, folyamatos megfigyeléssel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. Ebben a munkában segítségünkre vannak a védőnők és az intézmény gyermekorvosa.

·  A személyi tisztaság szokássá alakítása alapkövetelmény legyen minden gyermek számára, ehhez szükséges, hogy minden gyereknek külön jellel ellátott és szükség szerint cserélt higiénés felszerelése legyen.

A higiénés nevelés célja: az egészség védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása.

·  A gyermekek különböző táplálkozási, testápolási, öltözködési szokásokat hoznak a családokból. Ezért ezen a területen különösen fontosnak tartjuk az együttnevelést. Feladatunk a gyermek egyéni szokásainak megismerése, annak tiszteletben tartása. Feladatunk továbbá a szülőknek megmutatni, hogy az óvoda milyen feltételeket biztosít az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításához, és meggyőzni őket az óvodai szokások elfogadásában, következetes betartásában.

·  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a gondozási teendők növelésével számolhatunk (Versend). Nem az a cél, hogy gyermek helyett a gyermeket kiszolgálva mindet a felnőttnek végezzenek el, hanem az, hogy megtanulja önállóan ellátni magát a gyermek. Ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek.

·        Kultúrált étkezés

-        az étkezések szervezése

-        ízléses terítés, tálalás

-        önálló étkezés és az önkiszolgálás szokásainak alakítása

-        oldott légkör, halk beszélgetés

·        A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme óvodai életünknek. Olyan szervezeti kereteket, formákat biztosítunk, melyek a természetes mozgásigény kielégítésére, az egészséges életmód kialakulására szolgálnak. Rendszeres, örömmel végzett mozgásra, egészséges életvitelre szoktatjuk őket (kirándulások, séták, biciklitúrák).

·        Időjárástól függetlenül a mozgásszükséglet kielégítését, a levegőztetést biztosítjuk.

·        A gyermekek igényének megfelelően a napirenden belüli nyugodt pihenés feltételei adottak.

·        A megtanult mozgás alkalmaztatása. Önállóságra nevelés.

·        Óvodai foglalkozások körébe épített mozgásnevelés. A napirend egészét átszövő mozgáskorrekciós helyzetek alkalmazása. Speciális fejlesztés

 

 

A gyermekek egészségének védelme, biztonságos környezet

 

·        Az egészséges életvitel kialakításánál nagy szerepe van a környezet megismerésének, környezetbarát viselkedésnek. A gyermekekben szeretnénk megalapozni az egészséges életvitel iránti igényt a szülők segítségével.

·        Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását. Gyakori szellőztetést, a páratartalom biztosítását, a portalanítást, a fertőtlenítést, a környezet tisztántartását, sok zöld növény elhelyezését.

·        A gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése óvodánkban biztosított (testtartás, hallás, látás, fogászat).

·        A négy, öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a napi prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható (szakképzett gyógytestnevelő segít a prevenciós munkában Bólyban, Szajkon, Borjádon,).

·        A gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérjük, a balesetek elkerülése végett a személyi és a tárgyi feltételeket biztosítjuk, a használati eszközöket ellenőrizzük.

·        Az edzés lehetőségét minden évszakban a szabadlevegőn való tartózkodással használjuk ki, fejlesztve a gyermek ellenálló-képességét. Tehát kihasználjuk a levegő, napfény együttes hatását, de odafigyelünk az erős napsütés káros hatásának kiküszöbölésére is.

·        Mindig legyen alkalom szabad, önálló mozgásra, futkározásra. A játék, a kirándulások célját és ezzel együtt időtartamát a gyermekcsoport életkori sajátosságaihoz igazítsuk. A túlterhelő, fárasztó menetelés, a gyermek fizikai képességeit meghaladó kirándulások nem érik el a kívánt hatást, nem lesznek örömforrások a gyermek számára.

·        A nyári élet programjaiban a vízhez szoktatás, fürdőzés kiemelten fontos feladat.(Bóly, Nagynyárád)

·        Nevelőmunkánk legfontosabb színtere az óvoda udvara és a park.

·        Akadálymentes közlekedés biztosítása.

·         Lehetőség szerint igyekszünk biztosítani a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek kisebbségi nyelvi kommunikációját.(Bóly, Lippó, Szajk, Töttös, Nagynyárád, Borjád)

·        A gyermekek a napirenden belül hallják és gyakorolják a környezetükben lévő tárgyak nevét és az ahhoz kapcsolódó kifejezéseket a kisebbség nyelvén is.

·        A gyermekek értik a kisebbség nyelvén megfogalmazott kifejezéseket, képesek a testápolási, öltözködési, étkezési eszközöket két nyelven megnevezni.(Bóly,  Lippó, Szajk, Töttös, Nagynyárád, Borjád).

 

 

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

 

·        A gyermekek a szokásrendszernek megfelelően önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

·        Vigyáznak a tisztálkodási eszközökre, önállóan használják a papír zsebkendőt tüsszentésnél, köhögésnél.

·        Önállóan öltözködnek, ruhájukat ki- begombolják, összehajtják.

·        Környezetükben igyekeznek rendet tartani.

·        Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.

·        Készségszinten használják a kanalat, villát.

·        Esztétikusan terítenek.

·        Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre való törekvés. 

·        A halmozottan hátrányos helyzetűek elsajátítják az egészségügyi szokásokat.

·        A gondozási tevékenységek során használatos kifejezéseket a gyermekek kisebbségi nyelven is értik, esetenként alkalmazzák.

·        Ismerik az étkezés során használatos eszközök, ételek nevét kisebbségi nyelven is.

·        Önállóan öltöznek, és ruhadarabjaik nevét esetenként kisebbségi nyelven is megnevezik.

·        Értik és használják a gondozás közben előforduló német szavakat, kifejezéseket, udvariassági formákat.

·        Megszerzett ismereteiket szavakkal, rövid mondatokkal fejezik ki. (Bóly, Lippó, Szajk, Töttös, Nagynyárád, Borjád)

   

   4.4. Az érzelmi nevelés, szocializáció, a közösségi életmódra való felkészülés

 

Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.

A gyermeki személyiségben az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodába érkezése pillanatától kezdve kedvező érzelmi hatások érjék.

 

Cél

A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságának, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján.

Feladat

·        a gyermeki személyiség megismerése az óvodába lépés pillanatától kezdve,

·        Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

·        a gyermek erősségeinek és az esetleges hátrányok felmérése alapján az egyéni differenciált fejlesztés elvének érvényesítése,

·        A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében.

·        a személyes kontaktus folyamatos biztosítása a tevékenységek során,

·        a gyermekek eltérő egyéni testi és lelki szükségleteinek figyelembevétele egyéni kielégítése,

·       a gyermekek eltérő mozgásigényeinek folyamatos kielégítésének biztosítása,

·       a gyermekekre vonatkozó információk bizalmas kezelése

·        a halmozottan hátrányban élők családjainak bevonása a gyerekek óvodán kívüli társas kapcsolatainak támogatásában (Versend, Borjád).

Az óvoda minden nevelőmunkát végző és segítő dolgozója a beszoktatás pillanatától kezdve, halk, derűs szeretetteljes melegséget sugárzó családias kapcsolatot alakít ki a gyermekkel.

Az óvodapedagógus viselkedés mintája alapján a gyermekek közötti érzelmi kapcsolatok alakulásának segítése a közös tevékenységi formák folyamatában (másság elfogadása és elfogadtatása).

Az óvodai nevelésben gazdag szocializációs színterek, sokszínű tevékenység rendszer biztosítása.

Speciális nevelési szükséglet biztosítása megfelelő szakember segítségével (Nevelési Tanácsadó, Logopédus, Fejlesztőpedagógus, Gyógy-testnevelő)

A gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlődése érdekében, olyan közös élményeken alapuló tevékenységek biztosítása, melyekben fejlődik, alakul erkölcsi normájuk, önfegyelmük, segítőkészségük, önzetlenségük, figyelmességük és együtt érző képességük.

A gyermeki kíváncsiság, érdeklődés felkeltése, kielégítése az őt körülvevő természeti és társadalmi környezet iránt (óvja, védje, becsülje, tisztelje környezetét) pozitív érzelmi viszony alakítása.

A nemzeti és etnikai kisebbségi identitás tudat kialakulásának fejlesztése érdekében a gyermekekhez érzelmileg közelálló életkor specifikus népi hagyományokra épülő szokásrendszer kialakítására.(Versend) A német kisebbségi nyelv és identitás erősítése (Bóly, Lippó, Szajk, Töttös, Nagynyárád, Borjád)

Az óvodapedagógus segítése a gyermek szocializációs érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását.

Biztosítson az óvoda pedagógus elegendő teret, a gyermek én érvényesítő törekvéseinek.

Fontosnak tartjuk, hogy olyan óvodai tevékenység formákat szervezzünk a gyermekek számára, melyben teret biztosítunk a gyermek akaratának egészséges fejlődésére, az önállóság, önfegyelem, kitartás, pontosság, feladattudat kialakulására.

Fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő közös tevékenységeket, ezért napirendünkben, heti rendünkben a folyamatos életszervezésnek, rugalmasságnak adunk teret. A közösségfejlesztő pedagógiai munkát odafigyelés, meghallgatás, saját érzések elmondása, mások érzéseinek meghallgatása jellemzi. A felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalma segíti a gyermeket a sikertelenségek elviselésében, feloldásában.

A nehezen szocializálható lassabban fejlődő hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének szempontjából fontos és kiemelt jelentőségű a speciális egyénre szabott törődés, szükség szerint megfelelő szakemberek közreműködésével (gyógypedagógus, logopédus).

A nemzeti identitástudat egészséges alakítása szempontjából fontos, hogy az óvodapedagógus jól ismerje a kulturális hagyományok rendszerét, szokásvilágát, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos családok életmódját (Versend).

Vegye észre a gyermekek családi nevelésének pozitív értékeit és erősítse azokat.

Ismerkedjen meg a családok életkörülményeivel, nehézségeivel, gondjával, hogy jobban megérthesse az általa fejlesztett nevelt gyermekeket.

A szülőkkel fontos, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a gyermek közös nevelésének érdekében. A szülőkkel, nagyszülőkkel való jó kapcsolat segíti a kisgyermek beilleszkedését a csoportba, amely a szocializáció alapfeltétele, ennek felismerésében segítjük a szülőket.

Fogadja el a gyermekek másságát, és ennek tudatában fejlessze őket (Versend).

Érzelmileg kötődjenek társaikhoz, elfogadják őket, alkalmazkodnak az egyéni állapotukhoz, érezzék a közösséghez való tartozásukat.

Olyan nevelési módszereket és eljárásokat ismerjen, amelyek a gyermek fejlesztésének szempontjából sikerrel alkalmazhatók.

Csökkentse és oldja a gyermekek szorongásait, feszültségeit, gátlásait, az óvodai neveléssel szemben, bizalmat tudjon ébreszteni a gyermekekben az óvodai közösség elfogadására.

A csoportjaiban kialakult konfliktushelyzeteket hatékonyan, megértően kezelje, ítélőképességét, érzelmeit befolyásolják, legyen képes a kompromisszumra.

Fontos a testi szükségletek kielégítése, a biztonságérzet megteremtése, a nemzetiséghez tartozás, a szeretet igényének kielégítése. Minden gyermek elsősorban anyanyelvén nevelhető, azon a nyelven, melyet megért, amelyen megérteti magát. Ezért a magyar anyanyelvű gyerekhez először magyarul kell szólni, de amellett fontos, hogy az első naptól kezdve következetesen hallják a német nyelvet. Ez a fajta ismétlő gyakorlás erősíti a gyermek biztonságérzetét és a nyelv elsajátításához vezet. Az óvónő feladata, hogy a két nyelvet a nyelvi szituációknak megfelelően váltva használja, de tudatosan ügyeljen arra, hogy ez ne vezessen a nyelvek keveredéséhez. Módszertani feladat, hogy a megkezdett pedagógiai szituációt egy nyelven kell végigvezetni.

 

A gyermekek egyéni eltéréseinek tolerálása

 

A gyermek jelzéseinek, viselkedésmódjának, alkalmazkodó képességének megfigyelése, a megfigyelések értékelése.

Az egyéni érdeklődésnek, igényeiknek megfelelő tevékenységrendszerek megteremtése, biztosítása.

Konfliktus helyzetekben a gyermekek bevonása a konfliktus helyzet megoldására és a szabályalkotásba.

Az egyéni szociális szükségletek kielégítése.

A gyermekek eltérő érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása.

Közvetlen segítségadás a nehezen beilleszkedő, visszahúzódó, társtalan gyerekek esetében.

Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában

 

·  a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása,

·  a sokszínű közös élmények gazdagítása, társadalmi tapasztalatok bővítése,

·   az óvodapedagógus pozitív viselkedési mintája alapján, a helyes viselkedési szabályok és szokások megalapozása,

·   a közösségi élet szokásainak és az együtt működés szabályainak kialakítása az óvodai tevékenységformák segítségével,

·  a hazához, a tájhoz, a nemzeti kultúrához való kötődés kialakítása ápolása, a nemzeti értékek megbecsülésére nevelés,

·  a községben élő hagyományok ápolása, a családok és az idősebb generációk segítségével, közreműködésével,

·  a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek szervezése és az óvodai életben (születésnap, névnap)

·   a nemzeti és vallási ünnepek hagyományainak beépítése az óvodai életbe,

·  a gyermekek által vállalt feladatok során adódó akadályok leküzdésére való motiválás, a megkezdett tevékenység, feladat befejezésére való ösztönzés.

 

Esztétikai érzelmek alakításának feladatai (Bóly, Lippó, Nagynyárád)

·  Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása.

·  Harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

·  Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítése a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt. A német tárgyi díszítőelemek felhasználásával a nemzetiséghez való érzelmi kötődés erősítése.

·  A művészeti tevékenységekhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ez által, a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség.

·  Képesek legyenek a tárgyi – emberi – természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.

·  Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének.

 

Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai

·        Az intellektuális érzelmek megjelenése, segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb – tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását.

·        A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket – az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra.

·        A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetében tartását.

·        A kiemelkedő képességű gyerekek, illetőleg a szociálisan hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek egyéni differenciált fejlesztése.

·        A kisgyermek ebben a korban a játékban, a játékos tevékenységekben, a kellően motivált munkában fejlődik a legjobban.

·        A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét.

·        Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet szeretetérzet, védettségérzet – segítése a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék.

·         A szülőkkel való együttműködés meghatározó eleme a folyamatnak.

·        A csoportban lehetőséghez képest biztosítjuk a nyelvi környezetet, az óvónők személyes példamutatással szerettetik meg a nyelvet.

·        A gyerekek nyelvtudásának figyelembevételével igyekszünk a nyelvi kommunikációt az adott szituációban a kisebbség nyelvén folytatni.

·        A gyerekek fedezzék fel a nyelv szépségét, esetenként válasszák a válaszadó szerepét. (Bóly, Lippó, Szajk, Töttös, Nagynyárád, Borjád).

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

·        A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, csoporttársaikhoz.

·        Elfogadják és betartják a közösség szabályait, kérésre és kérés nélkül is segítenek egymásnak.

·        A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására.

·        Érdeklődőek barátaik, társaik iránt.

·        Szívesen dolgoznak a közösségért.

·        A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

·        Ismerik saját képességeiket, értékelik saját tetteiket.

·        Van önbizalmuk, bíznak társaikban.

·        Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.

·        A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják

·        Nyelvi és szociális téren érettek az iskolába lépésre.

·        A gyermekek szeretnek óvodába járni, a kisebbségi nyelv iránt érdeklődőek, fogékonyak.

·        A gyerekek szívesen vesznek részt a német nyelvi kezdeményezéseken, a német nyelv és szokások, ünnepélyek iránt pozitív a beállítódásuk. Szívesen használják kötetlen időben is a német nyelvet a felnőttekkel, illetve anyanyelvi gyerekek egymás közötti kommunikációjában.

·         A másságot elfogadják, segítőkészek, a kétnyelvű megnyilatkozásokat pozitívan értékelik.

 

4.5. Az értelmi fejlesztés, nevelés, a szociálisan és halmozottan hátrányban lévők, a kiemelkedő nehézségekkel rendelkezők differenciált fejlesztése

 

Célja

 

A gyermek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban.

Az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a nemzetiség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

 

 

Feladatai

 

·   A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása.

·   A megismerő tevékenységet segítő képességek (a figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése.

·   Biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára.

·   A szülőkkel való együttnevelésben az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő készségfejlesztési tartalmak valósuljanak meg.

·   Ne az átlaghoz mérten fejlessze a gyermekek képességeit, hanem az egyéni differenciált bánásmód alkalmazásával, a gyermekek éréséhez, és személyiség fejlődéséhez mérten az egyéni készségeket kibontakoztatva (Bóly, Nagynyárd).)

·   Ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat (Bóly, Szajk, Lippó, Töttös, Nagynyárád, Borjád). A roma kisebbségi kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolása és fejlesztése (Versend).

 

 

A 3-7 éves gyermek legfőbb életkori sajátosságaira, a kíváncsiságra és érdeklődésre építve olyan sokszínű tevékenységrendszert alakítsunk ki, mely felkelti érdeklődésüket és bővíti a környezetről kialakult ismereteiket. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, az egész embert. A fejlődésre döntő hatással van a nevelés-tanulás tartalma, az ismeretanyag jellege, formája és módszere.      3-4éves korban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szüksége képességeket fejlesztjük. A spontán tevékenységi rendszerek biztosítsanak a gyermekek számára lehetőséget arra, hogy közben fejlődjenek értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitásuk). A tapasztalatok minél többféle megismerő tevékenységet aktivizáljanak, a világról minél több információt szerezzenek a gyermekek, érdeklődésüknek, egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten.

 A gyermekekben kialakítjuk az a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, illetve maguk is alkossanak.

A helyes fogalmak kialakításához a tárgyak elemzése (analízise) és az egyes elemek összekapcsolása egésszé (színtézis) vezet. Az óvodáskorú gyermek jól ismeri a tárgyak jegyeit, ha jó a megfigyelőképessége. Segíti az elemzőképességet, ha nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is konkrétan megtapasztalhatják az adott tárgy vagy jelenség tulajdonságait.

A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója az érdeklődés fenntartása.

 Ahhoz, hogy a probléma megoldására való kedv és képesség kialakuljon a gyermekben, az kell, hogy önállóságukat tiszteletben tartsuk és minél több lehetőséget biztosítsunk ismeret- és tapasztalatszerzésre. Többszöri megfigyelés után tapasztalatait alkalmazni tudja, akár több szakaszból álló cselekvéssort is végrehajt, ezt beszédével kíséri, beszédfejlődése ez által fokozatosan új irányt ad a gyermek gondolkodásának, mellyel segítjük a gyermekek szókincsének bővítését.

A gyermeke kérdéseit soha nem hagyjuk megválaszolatlanul.

Az arra rászoruló gyermekek esély egyenlőségének biztosítását segíti elő a differenciált egyéni fejlődést elősegítő felzárkóztató nevelési program (Versend, Töttös). A kiemelkedő készségekkel rendelkezőknek egyéni differenciált fejlesztést biztosítunk.

Az értelmi fejlesztés a nevelés egészét áthatja.

 

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

 

·        Érzékelő funkciók épek legyenek (látás, hallás, szaglás stb.).

·        Belső érzékelése (mozgás, egyensúly) megfelelően működjön.

·        Múltbeli tapasztalataira építve felfogja környezetének eseményeit, jelenségeit.

·        Kialakul tér- és időészlelése.

·        Önkéntelen figyelme szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart.

·        Sokoldalú tevékenysége során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképessége.

·        Képes ún. gondolati, vagyis megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe vésésre.

·        Képes emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a valóság és a képzelet világa között.

·        Meglátja dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tud vonatkozni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képes.

·        Szemlélhető tapasztalatból kiinduló összefüggések révén ok-okozati összefüggéseket felismeri.

·        Tapasztalatainak, ismereteinek gazdagsága által problémamegoldó képessége az önálló problémamegoldás felé halad.

·        Társakkal való együttműködés

·        Egyéni nyelvi szintjüknek megfelelően cselekvéseiket kísérjék német nyelvi megfogalmazások.

·        Felkészült a nemzetiségi nyelviskolai tanulására.

·        Alakul a nemzetiségi identitástudat.

 

 

 

4.6. A tevékenységek időkeretei: a napirend és a heti rend

 

Programunkat a vegyes életkorú csoportokra építettük. A csoportok életkori összetételénél a helyi óvodai lehetőségeket mértük fel. Az életkori jellemzők ismeretében, az egyéni eltérésekre építve, differenciált egyéni bánásmódot alkalmazó tevékenységi formákban foglalkoztatjuk a gyermekeket.

A tevékenységek megszervezésének alapja a folyamatosság, a kötetlenség, a választhatóság, átjárhatóság biztosítása.

A helyes életritmust a családdal együtt alakítjuk ki, figyelembe vesszük a gyermekotthoni környezetéből adódó igényeit (korai reggelizés).  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   Programunk napirendje

 

 

 Heti rendünk

 

	Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek
Délelőtti játékba integrált tanulás	Mozgásos percek Vers, mese, dramatikus játék
	Ének-zene, énekes játékok   Rajz, mintázás, kézimunka, barkácsolás	Környezet megszerettetése, megismertetése Mozgás, mozgásos játékok	Rajz, mintázás, kézimunka, barkácsolás Környezet megismertetése, megszerettetése	Környezet megszerettetése, megismertetése Ének-zene, énekes játékok	Mozgás, mozgásos játékok
Délutáni játékba integrált tanulás	Mozgásos percek Szabadjátékok, levegőzés, egyéb tevékenységek – egyedül járok indítása

 

Az egyhetes nevelési és fejlesztési tervet a két óvodapedagógus együtt készíti el, a gyermekek egyéni differenciált fejlődési ütemét és fejlesztési tervét figyelembe véve (kiemelten Versend).

A tevékenységközpontú óvodai nevelés (Borjád) céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően.

A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a neveléstanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.

 A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. (Borjád)

 A javasolt heti rend a csoport összetétele, az óvónő igénye és az adott szituáció szerint változtatható. A nemzetiségi óvónők nyelvhasználatában a német nyelv a domináns.

 

 

 A szervezett tanulás formái

 

 

 A szervezett tanulás munkaformái

 

 

 A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként

 

A választható- és kötelezően választható tevékenységeket, főként a kis- középcsoportban a 3-5 éves korosztálynál alkalmazzuk.

A kötelező foglalkozás és a kötelezően választható tevékenységeket főként a nagy- középső 5-7 éves korosztálynál alkalmazzuk.

Az óvodapedagógus a tevékenységek során kényszerítő eszközöket nem alkalmazhat!

A tevékenységek időtartalmát a választható tevékenységek esetében nem határozzuk meg, tartamuk a gyermek érdeklődésétől és kitartásától függ.

Nagycsoportos korosztály számára főként mikrocsoportos differenciált kötelező iskola előkészítő foglalkozásokat szervezünk, melyek időtartalma maximum 20-25 percig terjedhet.

 

A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének folyamatos regisztrálása

 

A gyermekek fejlődéséről személyiség naplókat vezetünk, melyekben rögzítjük az óvodába érkezésének fejlettségi fokát, felmérjük képességeit, erősségeit és gyengeségeit,

Differenciált fejlesztését a megfigyelések és felmérések alapján végezzük majd az elért eredményeket, illetve kudarcokat a személyiség naplókban rögzítjük,

A személyiség naplókat az óvodába érkezés pillanatától kezdve folyamatosan vezetjük a gyermek iskolába lépésének időpontjáig. (kiemelten Versend)

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.7. Programunk rendszerábrája

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         

 

 

 

 

 

                                                                                                                           

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.8. Az óvodába lépés feltétele, beszoktatás rendszere

 

     Óvodánkba minden 3. életévét betöltött gyermeket fölveszünk. A gyermek csoportba való elhelyezése lehetőség szerint a szülők igénye alapján történik. A bölcsődei csoport beindításával az év közben felvételt igénylő gyerekek a bölcsődébe kerülnek.

A beszoktatás rendszere:

Elfogadjuk, és természetesnek tartjuk, hogy a szülőtől való elválás esetenként ambivalens érzelmeket vált ki a gyerekekből. Ezért a beszoktatás rendjét egyénre szabottan tervezzük. A partnerkapcsolat megalapozására törekszünk: az őszinteség, a nyitottság, a bizalom, az elfogadás és az egymás iránti tisztelet jegyében.

Fontosnak tartjuk, hogy az óvónő az anyás beszoktatással egy időben fokozatosan elnyerje a gyermek bizalmát, és szeretettel vegye körül, tudatosan alkalmazva az óvónő modellszerepének érvényesítését.

„Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető indivídum és egyben szociális lény is egyszerre.”

Segítséget nyújtunk a szülőknek az elszakadás miatti érzelmi feszültség feloldásában, a testi és érzelmi biztonságot nyújtó csoportlégkör megteremtésével.

          

4.9. Az iskolai életmódra való alkalmasság

 

     Óvodai nevelésünk eredményességét a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése alapvetően meghatározza. Normál fejlődés esetén a gyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához szükséges fejlettségi szintet. Ez a kétnyelvű nevelésben részesülő gyermekekre is igaz.

Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Mozgása összerendezettebb, erősen fejlődik a mozgáskoordinációja és a finommotorikája. Testi- lelki szükségleteit szándékosan irányítani képes.

Lelkileg egészségesen fejlődő gyermek érdeklődésével, nyitottságával készen áll az iskolába lépéshez.

A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, feladattudata kialakulóban van.

A gyermek, tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.

 

5. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében (Borjád)

      

A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek.

A gyermek, tevékenykedő lény.

Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban.

A gyermeki tevékenység fogalma:

·        Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze.

·         Képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze.

A nevelő hatás belső, a tevékenység tartalmából eredő feltételei:

·        Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen.

·        A célkitűző –, és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön.

·        A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (csak a végig vitt, befejezett tevékenységnek van élményereje).

·        A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen: elégítse ki a gyermekek akciószükségletét, oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig; a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig).

A nevelő hatás pedagógiai feltételei

·        A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás stb.)

·         A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szükségük van a gyerekeknek).

·        A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvoda­pedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya stb. lehet az értékelés kiinduló alapja.

 

 

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében

 

·        Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek).

·        A tevékenységek, megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára.

·        Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban.

 

5.1. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében (Borjád)

A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással

A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. A nevelés, orientáló tevékenység is, tevékenységszervezés is, képességfejlesztés is.

A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatóak:

·        Az első csoportba tartoznak a kooperációs képességek.

·        A második csoportba tartoznak a kommunikációs képességek.

A tevékenység bázisa a képességfejlesztésnek.

·        A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása,

·        A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének,

·        A tevékenység a képességfejlesztés eszköze,

·        A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye

 

Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében

• Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit
• A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.
• A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást
•  Minden gyermek képességét önmagához-, a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekezzen fejleszteni.
• A szociális interakció fejlesztése a kölcsönösséget igénylő társas helyzetekben
• A kisebbség nyelvének és kultúrájának átadása a gyermek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségi szintjének megfelelően.
• A kisebbségi életmódhoz tartozó szakások, hagyományok ápolása az életkori sajátosságok figyelembe vételével.
• A gyermek felkészítése az iskolai nyelvtanuláshoz, kifejezőkészségük és beszédkészségük fejlesztése.

·        A kétnyelvű identitás megalapozása.

 

6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai

 

Nevelési program tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre, és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.(kiemelten Borjád)

A feladatrendszer elemei:

1. Játék és tanulási tevékenység

2. Társas és közösségi tevékenység

3. Munkatevékenység

4. Szabadidős tevékenység

A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggenek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység mint pl. a sepregetés éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.(Borjád)

 

6.1. Játék, játékba integrált tanulás

 

 A játék sajátos, összetett, sokrétű, alapvető tevékenysége a 3-6 éves gyermeknek, mely mással nem helyettesíthető legkitűnőbb lehetősége a személyiségfejlesztésnek.

A játék a gyermek számára örömforrás, játékban, tevékenységben fejlődik megismerő képessége, a valóságról alkotott képe.

Játék közben a gyermek emocionális, intellektuális, szociális, mozgásos tapasztalatok birtokába jut, melyek személyiségének változására hatnak.

Cél:

Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhetnek.

Feladat:

·        Alapvető feltételek biztosítása: légkör, hely, idő, eszköz, tapasztalatszerzés

·        A természettel kapcsolatos és hagyományos játéklehetőségek gyakorlásával a játék funkciójának erősítése, a valóságról alkotott kép gazdagítása, fejlesztési lehetőségek biztosítása.

A játék alapvető feltételeinek biztosítása

A nyugodt, derűs légkör a felszabadult játék feltétele, amely alapvető szokásrendszerre épül. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák.

Megfelelő hely: Az óvodai játék színtere a csoportszoba, az óvoda udvara, a kedvenc játszó – kirándulóhely. A csoportszobákban a játékteret a bútorok praktikus, ésszerű elhelyezésével úgy alakítjuk ki, hogy az otthonos legyen, variálható játszósarkoknak, kuckóknak, a szabad mozgásnak lehetőséget biztosítva.

Megfelelő idő: Az elmélyült játékot a folyamatos és rugalmas napirendünk biztosítja.

Megfelelő eszközök: A játékszerek esztétikusak, balesetmentesek és fejlesztő hatásúak, melyek megfelelnek az életkori és egyéni sajátosságoknak.

Tapasztalatszerzés – élmény: Az élményszerzés lehetőségét közvetlen tapasztalatszerzés során biztosítjuk. Igen fontos, hogy a gyermekeknek legyenek élményeik: vásároljanak piacon, boltban, lássák az eladók, fodrász, postás stb munkáját.

A játékban lehetőséget adunk a gyermeki benyomások feldolgozására, bővítésére, kiegészítésére.

Ötletzsákunkba minden olyan játék belefér, amelynek során a gyermekek kapcsolatba kerülnek önmagukkal és környezetükkel. Engedjük őket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni és játszani, játszani és játszani: röviden gyermeknek lenni.

      Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében, és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet: az, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program (Borjád) alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra.   

A környezet megismerését szolgáló játékok

·        Természetjáró- és védő játékok

·        Szituációs és szimulációs játékok

·        Érzékelő játékok

·        Énképfejlesztő játékok

·        Csoportalakító játékok

·        Együttműködést fejlesztő – bizalomépítő játékok

·        Társasjátékok

·        Csapatversenyek

·        A természet sokszínűségét, állapotát vizsgáló játékok. Pl. víz, homok, agyag, kavics, talaj, ahol tevékenyen gyűjthet, tapinthat, rakosgathat, megfigyelhet stb.

 

Hagyományos játéklehetőségek biztosításával a klasszikus óvodai játékfajtákban biztosítjuk a játékok gazdagítását az egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Gyakorlójátékban fejlesztjük a szem-kéz koordinációt, a dominanciát, a térérzékelést.

Szerepjátékban alakítjuk a viselkedéskultúrát, alkalmazkodóképességet, aktivitást, segítőkészséget, a kommunikációs szerepnek megfelelő kifejezésmódot.

Dramatizálással, bábozással erősítjük a pozitív magatartásformát, a kifejezőkészséget mindkét nyelven, a kisebbség nyelvén a folyamatos beszédet.

Szabályjátékban fejlesztjük a szabályok pontos betartását.

Konstrukciós, építő játékban segítjük az összerakosgatás, szerkesztés örömének kibontakozását, az egyéni ötletek, elképzelések megvalósulását.

Barkácsolásban minden tevékenységet közös gyűjtőmunka előz meg, melynek kellékei a kisebbségre jellemző anyagokat is tartalmaznak (fonal, toll, csuhé, csutka, kóró).

Szabadban történő játékokban segítjük a társas kapcsolatok kedvező alakulását, az együttműködést, a mozgásigény kielégítését.

     Módszertani alapelveink

 

·           A játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. Az óvónő feladata a játék feltételeinek megteremtése.

·          Az óvónő játékról való felfogása, ahhoz való viszonya, játszási kultúrája meghatározó a gyermek játékának fejlesztésében.

·          Az óvónő indokolatlanul ne zavarja az elmélyült játékot, akkor avatkozzon be, ha a játék eldurvul, agresszívvá válik.

·          A játék legyen örömteli, önkéntes.

·          Ha az óvónő együtt játszik a gyermekkel (pl. mozgásos vagy társasjátékot), akkor együtt élvezzék a játék fordulatait, hogy a játék öröme a gyermek számára még intenzívebb legyen.

·          Az óvónő differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével, indirekt módon segítse a gyermeket a játék kiválasztásában ill. annak folyamatában.

·          Az óvónő tanácsaival segíti a szülőket a játékvásárlásban, felhívja figyelmüket az együttjátszás pedagógiai fontosságára.

 

A gyermek beszédkészségének fejlesztése játék közben

 

·        A játék kitűnő alkalmat ad az egymással vagy tevékenykedés közben a játékeszközzel való kommunikálásra.

·        Az óvónő legyen mindig példamutató, a gyermek számára modellértékű.

·        Beszédhibák javítása, figyelem felhívása nélkül, újramondással történik.

·        Gyakran alkalmazunk nyelvi gyakorlatokat, szó- és hangutánzó játékokat, halandzsálásokat, szinonimakereső játékokat.

·        Ösztönözzük a szülőket a gyerekekkel való kommunikációra, a spontán beszélgetési alkalmak észrevételére.

A nyelvi nevelés lehetőségei, beszédfejlesztés játék közben

 

·        A kommunikációs lehetőségek és azok kihasználása játékidőben a legnagyobb.

·        Az óvónő a motivált légkörben indirekt módon éljen a szituációs lehetőségekkel.

·        A játék jó lehetőség a nyelvi kifejezések, fordulatok gyakorlására, az óvónő–gyermek kétszemélyes kapcsolatában a fonetikai hibák javítására.

·        Az énekes, táncos játékokat a gyermekek szívesen játszanak, ilyenkor a beszédgátlásos gyermekek is megszólalnak.

·        A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg.

·        A didaktikus játékokban a tervezett nyelvi anyag kerül elsajátításra, gyakorlásra.

·         A nemzetiség nyelvén folyó kommunikáció, a játékban rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetek tervezése.

 

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén

 

·        Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték

·        Kitartóan, hosszú ideig képesek egy témában játszani

·        Ismert meséket dramatizálnak

·        Élvezik a szabályjátékokat, képesek a normákat betartani

·        Interakciójuk gazdag, kulturált, érthető

·        Kialakul az együttjátszás igénye

·      Egymás játékát kiegészítik, segítik

·      Saját ötleteik alapján próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat alkalmazzák

·        Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak

·        A gyermekek ismernek olyan játékokat, melyek a helyi németség, cigányság szokásaiból erednek. (Bóly, Lippó, Szajk, Töttös, Versend, Nagynyárád,  Borjád)

·        A gyermekek értik az óvónő napirendhez kapcsolódó utasításait, kéréseit német nyelven is. (Bóly, Lippó, Szajk, Töttös, Nagynyárád, Borjád)

·        Az óvónő kérdésére egy-két szavas választ adnak a kisebbség nyelvén.

·        Önállóan kezdeményeznek szerepjátékot a nemzetiségi nyelven.

·        Egyszerűbb kiegészítő eszközöket önállóan elkészítenek, játékukban felhasználják azokat és megnevezik a nemzetiségi nyelven.

 

Játékba integrált tanulás

 

A tanulás, mint gyermeki tevékenységforma szerepel a játék és a munka mellett. A játék és tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban, játék közben, játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik színtere.

   A tanulásnak és játéknak közös jellemzői: 

·        Önkéntesség

·         Aktivitás

·        Önállóság

·         Képzeletgazdagság – ismétlés

·         Szabályok    

     A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenység után a gyermekek visszatérhetnek eredeti játékukhoz. A játékon belül a motoros, szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés fontos a tanulás folyamatában.

Az óvodáskorú gyermek értelmi képessége, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű - szemléletes gondolkodása leginkább játékon keresztül fejlődik, ehhez társulnak a spontán ill. szervezett tanulási helyzetek, melyeken a tapasztalatszerzést az óvónő irányítja.

Az óvodában a szervezett tanulási tapasztalatok csírái az iskolai tanulásnak. A tanulás belső motiváltságát alapozzuk meg óvodáskorban. A cél az, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon, a követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni.

 

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

A fejlesztés területei:

Nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés.  Spontán tanulás. Társakkal való együttműködés. Sokoldalú élményszerzés a kortárscsoportban. Folyamatos gyógypedagógiai megsegítés

 

A tanulás módszerei

A módszereket befolyásoló tényezők

·        Életkori sajátosságok

·        Testi-lelki állapot

·        Érdeklődés, kíváncsiság

Módszerek lehetnek

·        Játékosság

·        Közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés

·        Önálló feladatmegoldások

·        Önellenőrzés

·        Ellenőrzés, önértékelés ill. arra való késztetés

Tanulási folyamatok értékelésének alapelvei

·        A gyerekek kapjanak sok bíztatást, buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést

·        Értékelésünk legyen konkrét, árnyalt és differenciált.

·        A jutalmazás különböző módszereit alkalmazzuk (simogatás, gesztus, verbális stb.)

  Feladataink a tanulással kapcsolatban

 

·        A gyermek értelmi képességének fejlesztése (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás)

·        A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése.

·        Lehetőséget kínálunk a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerik a felfedezés, a kutatás örömét.

·        A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.

·        A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.

·        Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtsunk segítséget a gyermeknek, amelyekben saját teljesítőképességét megismeri.

·        Kérjük a szülőket, hogy vonják be a gyerekeket az otthoni tevékenységekbe, a közösen végzett munka öröme sokszorozódik.

 

A fejlődés várható eredménye

·        A gyermek, tanulási képességei oly mértékben fejlődnek, hogy alkalmassá teszik az iskolai tanuláshoz.

·        A sokszor ismétlődő és visszatérő beszédszituációk – a hallás élményével pozitív nyelvi beállítottságot eredményeznek.

·        A nyelvtanulás szempontjából az irányított és szabad játéknak egyformán nagy jelentősége van, a különbség abban rejlik, hogy az irányított játékban a szabályokat, – a nyelvtanulás anyagát – az óvónő határozza meg, de a gyerek szabadon dönt arról, hogy él e a felkínált lehetőséggel.

·        A gyermek életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy az egyszerű játékhelyzetekben a nemzetiségi nyelvet használja.

·        Tudjon tájékozódni kommunikációs helyzetekben.

·        Ismerje a német kisebbség kultúrájából merített népi játékokat /helyi tájnyelven is/. E kultúra megismerését a szülők és nagyszülők segítségével alakítjuk. (Bóly, Lippó, Szajk, Nagynyárád, Tötös, Borjád)

 

6.2. Anyanyelvi nevelés

Az anyanyelvi - kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelés minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési folyamat minden mozzanatában.

 

Cél

·        Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása.

·        A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása.

·        Helyes mintaadással az anyanyelv fejlesztése, a kommunikációs készség alakítása az óvodai tevékenységekben.

·        A kreatív kommunikációs képességek kialakítása.

·        A szocializáció elősegítése, a családi nevelés hiányosságainak pótlása, az anyanyelv fejlesztése során (Versend)

·        Az iskolára való előkészítés, az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztésével.

·        Egyéni differenciált anyanyelvi fejlesztés az arra rászoruló gyermekek számára logopédus segítségével.

Feladat

Az óvónő modellszerepéből adódó feladatok:

·        Folyamatosan fejlesszük anyanyelvi és nyelvi kultúránkat.

·        Beszédünk a gyermek számára követésre méltó, szemléletes és kifogástalan legyen.

Az óvónő-gyermek kapcsolatából adódó feladatok:

·        Figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni beszédsajátosságait (beszéd, beszédstílus, ütem) differenciált fejlesztést tervezünk.

·        Alkalmat keresünk, illetve teremtünk a gyermek megszólaltatására mindkét nyelven.

·        Idejében odafigyelünk a gyermek beszédhibáira, logopédussal folyamatos kapcsolatot tartunk.

·        Minden lehetőséget megragadunk a gyermek szókincsének bővítésére, beszédének fejlesztésére.

·        Az anyanyelvi nevelés feladatai a gyermek óvodai napirendjében a gyermeki tevékenységek minden színterén jelenjenek meg.

·        Sajnos településünkön nem minden családban van megfelelő beszédkörnyezet, nem igazán törődnek gyermekük beszédének fejlődésével az esetleges beszédhibák javításával (Versend).

·        Ezért tartjuk fontosnak, hogy az óvodába érkező gyermekek beszédkészségét felmérjük, megismerjük, s egyéni differenciált formában fejlesszük (Versend).

·        Fontosnak tartjuk, hogy az óvodás gyermekekben mielőbb kialakítsuk a beszédértés megfelelő színvonalát, mert ez képezi az alapját a további beszédfejlesztésnek és a hangképzésnek.

·        A nyelvi kommunikáció megindítása

·        A kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése

·        Beszédértés, szókincsfejlesztés

·        A nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása

 

Az illem

 

·        az anyanyelvi és kommunikációs képességek kialakulása szoros kapcsolatban áll az illem, a helyes viselkedési módok elsajátításával,

·        sajnos a gyermekek sok fontos illemszabályt nem ismernek óvodába érkezésükkor, a mi feladatunk ennek pótlása, helyes elsajátíttatása,

·        az anyanyelvi fejlesztés magába foglalja a helyes illemszabályok megismertetését és szóbeli megfogalmazását,

·        az illemszabályok elsajátításánál segítségünkre van Füzesi Zsuzsa: Beszélgető könyve is,

·        az illemszabályok elsajátítását, a szituációt játékok során tudjuk leginkább alkalmazni, megtanítani (pl. köszönési és udvariassági szokások, bemutatkozás, a jó megjelenés, vásárlás, utazás, telefonálás stb.)

 

Gyermeki tevékenységek

·        A játékban, mint alapvető tevékenységben, a kialakult társas kapcsolatokban fejlesztjük a gyermekek beszédét, nyelvi kifejezőkészségét.

·        A gondozási tevékenységek közben erősítjük pozitív érzelmi kapcsolat kialakulását, a kétszemélyes kapcsolat jó alkalom a beszélgetésre, szókincsfejlesztésre mindkét nyelven.

·        Szerep-, szituációs- és didaktikus játékokban a gyermek felismeri és gyakorolja a megfelelő beszédmódokat, nyelvi eszközök használatát.

·        A nyelvi játékok jó lehetőségeket teremtenek a csoportos, illetve az egyéni beszédfejlesztéshez, szókincsbővítéshez. A kapcsolódó mozgás, cselekvés pozitív érzelmekre alapozva segíti a folyamatos beszéd ill. a párbeszéd fejlesztését.

·        Tanulási folyamatok során kiemelkedő fontosságú a helyes és pontos nyelvhasználat.

·        A munka jellegű tevékenységek lehetőséget teremtenek, és szükségessé teszik a nyelvi kommunikációt a gyermek-felnőtt interakcióiban.

Módszertani alapelveink

·  Beszédhelyzetek, kommunikációs lehetőségeinek kihasználása

·  A felnőttek példamutató beszéde

·  Differenciált képességfejlesztés

·  Játékosság és motiváció

·  A folyamatos beszéd, a beszélgetés, a tanulás optimális feltételeinek biztosítása

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

 

·        A gyermekek aktívan használják szókincsüket.

·        Párbeszédes és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot.

·        Anyanyelven beszédük jól érthető, tagolt, megfelelő hangzású, hanglejtésű, folyamatos és összefüggő.

·        Gondolataikat, érzéseiket, észrevételeiket, szükségleteiket érthetően fejezik ki anyanyelven.

 

6.3. Társas, közösségi tevékenység (Borjád)

 

A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát stb. mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága stb.) határozza meg.

Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével  a  gyermekek részvétele a napi életben   (társadalmi gyakorlatban ) egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik.

Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének kibontakoztatása irányában.

Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni.

A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen

legyen a hangsúly.

A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség.

A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni.

 

Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban:

 

·        Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre

·        A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban

·        A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása

·        A konfliktusok kezelése

·        A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása - A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása

·         Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában

·         Az óvónő segítsen a magányosoknak a társkeresésben.

·        Az óvónő viselkedése legyen mintaadó: együtt érző, segítségnyújtó, őszinte.

·        Társakkal való együttműködés

·        Sokoldalú élményszerzés a kortárscsoportban

A közösen végzett tevékenységek, – kirándulás, séta, mesehallgatás – során szerzett élmények az összetartozást erősítik.

A beszoktatásnál nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a szülő a gyermekével ott lehessen az óvodában, együtt ismerkedhetnek a szokásokkal, napirenddel, a gyermek jellel ellátott helyével.

 

A fejlődés várható eredménye:

 

·        Alakuljanak ki baráti kapcsolatok.

·        A közös tevékenységekben aktívan vegyenek részt.

·        Érezzenek felelősséget a csoportért, tudjanak társaikért dolgozni.

·        Fogadják el egymást, a másságot, legyenek egymással szemben megértők, az elfogadás legyen kölcsönös.

·        Egymás iránti nyitottság, figyelmesség jellemezze az egymás közötti kapcsolatot.

·        Tanulják meg képviselni magukat, tudják védeni magukat

·        A hagyományok ápolása sok közös tevékenységet igényelnek, ami a csoport összetartozását növeli. Az ünnepekre való készülődések összefogást eredményeznek. Az udvariassági kifejezések használata, mint a „kérem, köszönöm” – természetessé válik a nemzetiség nyelvén.

 

 

6.4. Mese-vers

 

Cél

·        A gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. - a belső képteremtés képzelet képességének fejlesztése,

·        a gyermeki önmegismerés, és a világ megismerése a mese világán keresztül (a gyermeki világkép alakítása, formálása)

·        az életkor specifikus vers, mese- és mondóka kínálta gazdag szókincsével anyanyelvi nevelés biztosítása,

·         gazdag irodalmi élmények nyújtásával a hazai népi és nemzetiségi irodalmi művek megszerettetése, a későbbi olvasóvá válás - szeretve olvasó személyiség - kialakítása,

·        a hagyományőrző népi mondókák, versek, kiszámolók megszerettetésével a társas kapcsolatok, pozitív érzelmi kötődések kialakítása,

·         az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közötti pozitív érzelmi viszonyok erősítése a mese és vers nevelő hatásával.

·        A nyelvi kommunikáció megindítása

·         A nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása

·        A nemzetiségi nevelést folytató óvoda vállalja a kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából azon versek, mondókák közvetítését, amelyek a gyermekek kisebbségi identitását alakítják, a helyi gyűjtésekkel a tájnyelv jellegzetességeinek közvetítését. (Bóly, Szajk, Lippó, Nagynyárád, Töttös, Borjád)

Feladat

·        Felhasznált irodalmi anyag összeállítása.

·        Az óvodáskorban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás).

·        A gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése.

·        Naponta halljanak mesét gyermekeink.

Gyermeki tevékenységek

 

·  A játékokat kísérő mondókázás a mozdulatok egységével érzéki – érzelmi élményt nyújt.

·  Képeskönyv nézegetés közben beszélgetést kezdeményeznek, kombinálják saját élményeikkel, így feszültségeiket, érzéseiket, félelmeiket kifejezésre juttatják.

·  Szívesen hallgatják a mesét, verset, történeteket.

·  Bábozás, dramatizálás közben aktívan használják szókincsüket, fantáziájukat.

Módszertani alapelveink

 

·        A mese-versmondás spontán, játékos jellegének érvényesítése

·        Esztétikus, figyelemfelkeltő, természetes anyagokból készült eszközöket alkalmazunk.

·        A kiválasztott versek, mesék erősítsék a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, az évszakok szépségét.

·        A gyűjtemény nagyobb részét a magyar népmesék és a népmesék és népi mondókák adják.

 

Irodalmi nevelésük akkor éri el célját, ha a gyermek befogadóból előadóvá válik. Mindennapi életében felismeri azokat a helyzeteket, amelyekre ráillenek az irodalmi alkotásokban megismert fordulatok, felfedezik környezetükben a szépet, a jót és egységben élnek önmagukkal és a világgal.

                                                                                                                                            

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

 

·        A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. A gyerekek maguk is meséljenek szívesen.

·        Várják, igénylik a mesét.

·        Szívesen báboznak, dramatizálnak egymással.

·        Megszilárdulnak a mesehallgatással kapcsolatos szokásaik.

·        Játékidőben maguk is kezdeményezzenek a mesékkel, versekkel bábozást, dramatizálják őket.

·        Gondosan bánjanak a könyvekkel

·        Váljék igényükké lefekvés előtt a mese meghallgatása

·        Ismertebb meséket, verseket tudjanak képek alapján elmesélni, felidézni.

·         A kisebbségi nevelés a kultúraátörökítésé szolgálatába állítja a meséket, verseket, mondókákat. E szellemi értékek a hagyományok gazdagságát hozzák közel a gyermekekhez, melyen keresztül formálódik a kisebbségi identitástudatuk. Ezért nagy odafigyeléssel tervezzük meg az óvodai mese, vers tevékenysége során felhasznált irodalmi anyagot.

·        Ismernek, önállóan mondanak verseket, mondókákat helyi gyűjtésből is.

·        A mindennapi játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókázás, verselés óvodai gyakorlata a nemzetiség nyelvén

·        A gyermekek mese-, versszeretete, ragaszkodása a nemzetiség irodalmi értékeihez.

 

    Funkcionális eszközök

 

·      Mesekönyvek, bábok, maszkok, fejdíszek,

·      diavetítő, diafilmek,

·       applikációs képek,

·       ruhadarabok.

 

 

6.5. Ének-zene, népi játékok

 

     Cél

Közös éneklés, közös játék által a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának fejlesztése. A gyermekek zenei anyanyelvének megalapozása, zenei élménynyújtás. A nemzetiséghez való kötődés erősítése zenei élmények által.

 Énekelni minden nyelven jó. Helyi gyűjtésekből, más forrásokból a nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg a gyermekeket (speciális mozgások, a német dalok sajátos ritmusa, hangkészlete, hangszerek). A kisebbségi nyelven aktív szókincset szeretnénk kialakítani a nemzetiségi mondókák, dalok segítségével.

 

Feladat

 

·        A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport szintjének megfelelő válogatása.

·        Dalok, dalos játékok, mondókák tanulása anyanyelven és német nyelven egyaránt.

·        A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.

·        Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének – zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül (Borjád) hatékonyan megvalósítható.

·        Zeneiskolás növendékek koncertjeinek meghallgatása.(Bóly)

·        A zenei élmény mindennapos lehetőség az óvodában, minél többféle tevékenységhez kapcsolódjon.

·        Mivel a gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, ezért olyan dalokat választunk, amelyek mozgáshoz, játékhelyzethez kapcsolódnak (kb.70 %), kevesebbet a játék nélküli, évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dalokból (25-30 %).

·        Egyszerű táncos mozgásokkal, változatos játékmozdulatokkal és térformákkal ismertetjük meg a gyermekeket, melyet az óvodás korban lévő gyermek mozgása és ritmusérzéke megenged.

·        Felkészítés a jeles napok, ünnepek, gyermekélet jelentős alkalmaihoz kapcsolódó énekes játékok, dalok tervezésére, megvalósítására.

·        A 3-5-6 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak és szervezeti formák biztosítása.

·        A gyenge hallású gyermekek felzárkóztatása és a kiemelkedő képességű gyermekek külön foglalkoztatása. (Versend)

·         Szülőkkel való együttműködés megszervezése az életkornak megfelelő zenei élmények, nemzetiségi zenei hatások biztosítása érdekében.

·         A kisebbségi, illetve a cigány, zenei kultúra megismertetése a zenén és táncon keresztül, ezáltal érzelemvilágunk gazdagítása. (Versend)

·         A népszokások, néphagyományok ápolása aktualitásuknak megfelelően.

·        Ritmushangszerek használatával a zenei kezdeményezések szélesebbé tétele.

 

 

 

 

Az óvónő a zenei képességek fejlesztésének területeit érvényesíti a tudatos tervező munkában

 

·        Éneklési készség (tiszta éneklés, a gyenge hallású gyermek, a gyermekhang ápolása és fejlesztése),

·        A zenei hallás fejlesztése (magas és mély hang különbsége, halk-hangos közötti különbség, hangszínek felismerése, a belső hallás fejlesztése),

·        A ritmusérzék fejlesztése (az egyenletes lüktetés, az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása, a tempóérzékelés, a mozgáskultúra, gyermekhangszerek).

·        A zenei formaérzék fejlesztése (a motívumhangsúly kiemelése mozgással, dallammotívumok, ritmusmotívumok).

·        Zenei alkotókészség fejlesztése.

·        A zene hallgatására nevelés.

 

 Módszertani alapelveink

 

·      Egyéni képességek figyelembevétele

·      Tapasztalatszerzési lehetőségek nyújtása

·      Tárgyi és hangulati feltételek biztosítása

·      Az éneklés fejlődésének biztosítása

·        Játékos cselekvések

 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

 

·  A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat, mondanak mondókákat, kiszámolókat.

·  A magas és mély éneklés közti különbséget felismerik és alkalmazzák (magas-mély, halk-hangos kifejezéseket német nyelven is használják).

·  Felismerik a különbséget a halk-hangos éneklés, beszéd és tapsolás között.

·  A dallamot felismerik dúdolásról, hangszerről.

·  A hangszínek finom eltéréseit felismerik.

·  Felismerik az egyes hangszerek hangját, megszólaltatásuk módját (a hangszerek nevét németül is alkalmazzák).

·  Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától.

·  Szöveges ritmusmotívumokat képesek visszatapsolni.

·   Élőzenét, népdalokat, műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelen számukra a zene.

·  Körbejárnak szép testtartással, kézfogással.

·  Dallambújtatást végeznek rövid majd hosszabb motívumszakaszokkal.

·  A gyermekek szívesen énekelnek a kisebbség nyelvén, a jellegzetes zenei motívumokat felismerik.

·  A népi kultúra ápolása énekléssel, táncos körjátékokkal a kétnyelvű identitást alapozzák meg.

·  A zenehallgatási dalanyagot is főként a népi gyűjtésből választjuk ki és lehetőség szerint helyi nyelvjárásban, dialektusban adjuk elő.

·   Éneklés közben a gyermek kiejtése, kifejezőkészsége fejlődik.

·  A szerepek vállalása: kérdező­ válaszadó segítik őket gátlásaik leküzdésében.

 

Funkcionális eszközök

 

• Orff-hangszerkészlet,
• Ritmushangszerek,
• Zörej keltők
• Audiovízuális eszközök,
• Kékfestő szoknyák, fekete mellények, népviseleti ruha.
• Óvónők által készített zenei és szemléltető eszközök.

 

 

6.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka

 

Célja

·        A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

·        A tevékenység célját kiegészíteni a nemzetiségi kultúra sajátos tér-, forma-, színvilágának megismertetésével.

·        A tevékenység közben a gyermekek passzív szókincsének a bővítése.

 

 

 

 Feladat

 

·           Megismertetni a gyermekeket a különböző anyagokkal és a kézi munka technikai alapelemeivel.

·        A gyermekek látáskultúrájának fejlesztése érdekében megfigyelés, tapasztalatszerzési lehetőségek és élmények biztosítása.

·        A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése: megfelelő légkör, hely, idő, megfelelő minőségű, és mennyiségű eszköz és anyag álljon rendelkezésre.

·        Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket.

·        Amennyiben megoldható, minden csoportszobában célszerű egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítani, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk.

·        A munkához kellő időtartam biztosítása.

·        Az eszközök és anyagok tulajdonságainak és a velük való bánásmódnak a megismertetése.

·        A gyermekek megtanítása, az eszközökkel való célszerű, helyes bánásmódra a balesetek megelőzése érdekében   

·        A gyermekek képi-plasztikai kifejező nyelvének fejlesztése egyéni érettségi szintjükhöz igazodó differenciált fejlesztéssel.

·        A vizuális képességek fejlesztése: képi gondolkodás, megjelenítő és konstruáló képesség.

·        A kreatív magatartás érvényre jutásának segítése.

·        Az esztétikum iránti vonzódás megalapozása esztétikus környezet biztosításával.

·        Szülőket aktívan bevonjuk a csoportszobák dekorációjába

·        Kiállítások, ünnepségek szervezésénél odafigyelünk a vizuális kultúra fejlesztésére, annak felnőttekre hatására is.

·        Testtartási hibák megelőzése, helyes testtartás megtanítása

·        A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció

·        Finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, írás előkészítése

·        Az etnikai kisebbség kultúrájának megismertetésével a kézi munka tevékenységének fejlesztése, (agyagozás, fonás, szövés)

·        Gyűjtsék össze a szülők, nagyszülők segítségével a nemzetiség tárgyi kultúrájának fellelhető emlékeit.

·        Teremtsen lehetőséget nemzetiségi és népi kismesterségek valóságos folyamatában történő megfigyelésre / fazekas, gyapjúfonó, kékfestő, gyertyaöntő, mézeskalácsos /

 

A gyermeki tevékenységek

 

·        A játékban megjelenő építés által létrehozható alakzatokkal a gyerekek alapvető térbeli tapasztalatokat gyűjtenek.

·        Szerepjáték szituációjából eredő barkácsolás minden más feladathelyzetnél ösztönzőbb, s az így létrejött eredmény nem csupán mennyiségi, hanem esztétikai minőséget jelent.

·        A képalkotás során megjelennek a többalakos térbeli kompozíciók.

·        Tetszés szerinti színválasztás, színhasználat.

·        Színre, formára, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok.

·        Élményeknek tapasztalatokon alapuló kifejezése.

·        A plasztikai munkák során tapasztalatot szereznek az anyagok viselkedéséről, formálhatóságáról úgy, hogy közben minden érzékszervüket segítségül hívják az alaposabb megismerés érdekében.

Módszertani alapelveink

 

·        A gyermekek életkori sajátossága az érzelmi dominancia: fontosnak tartjuk ennek érvényesítését a rajzolásban.

·        A motiváció elvének érvényesítése.

·        A differenciált bánásmód elvében érvényesítjük az egyéni adottságokat, az egyéni fejlődési ütemet.

·        Egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele választási lehetőségek biztosításával.

·        A tevékenység elvének érvényesítése.

·        A játékosság jellemzői a rajzolás területén: - örömszerzést nyújt, - teret ad az önállóságnak, kreativitásnak, - frusztrációmentes

 

 

A vizuális nevelés funkcionális eszközei

·        Különböző méretű, és színű ceruzák,

·        Különböző méretű ecsetek,

·        Gombfesték, temperafesték, textil festék változatos alkalmazása,

·        Tapétaragasztó, papír és fa ragasztó,

·        Különböző minőségű papírok, textilek, bőrök, fonalak, rafia,

·        Plasztilin, agyag, gipsz,

·        Különböző méretű, színű és minőségű gyöngyök,

·        Barkács eszközök: kalapács, fűrész, szögek, különféle ollók, hurkapálca, faanyag, fúró,

·        Természet kincsei: termények, szárított növények, kavicsok, csigaházak, stb.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

·        Sokféle tapasztalattal rendelkeznek zárt és nyitott terek kialakításában.

·        Képesek a tárgyak főbb formai jellemzőinek megnevezésére.

·        Vegyenek részt a csoportszoba díszítésében, fejlődjön a szépérzékük.

·        A helyes ceruzafogás alakuljon ki mindenkinél.

·        Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket.

·        Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket.

·        Próbálkoznak az egyszerű mozgások jelzésével.

·        Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.

·        Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélni tudnak az alkotásról.

·        Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, kellékeket.

·        Önállóan díszítenek tárgyakat.

·        Emberábrázolásuk életkori szintjüknek megfelelő.

·        Az ábrázolásban használatos eszközöket, tevékenységeket németül is megnevezik.

·        A népszokások, hagyományok és népi kismesterségek megismerésével identitásuk megerősödik.

·        A különböző eszközök megnevezése - szókincsük gyarapodik.

·        Az óvónő munkájában mindig tartsa szem előtt, hogy ha a gyerekek szabadon szárnyaló látásmódját nem korlátozzuk földhözragadt tételekkel, akkor ötletgazdag, alkotni vágyó emberekké nőnek.

·        A nemzetiség tárgyi kultúrájának értékeit megismerik.

 

 

6.7. Mozgás, mozgásos játékok

Az óvodáskorú gyermekek fejlődésének egyik lételeme és természetes megnyilvánulása a mozgás.                                                                                                    

 

Cél

 

A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének fejlesztése. A személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. A gyermekek szabad mozgáskedvéhez a feltételek biztosítása.

 

Feladat

·        A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés.(Borjád)

·        A 3 – 7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül.

·        A mozgásfejlesztéshez maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget.

·        A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében.

·        A szervezet általános, sokoldalú képzése, a testi fejlődés biztosítása

·         A természet erőivel, ─ napfény, levegő, víz ─ történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni,

·        Motorikus képességek fejlesztése

·        Mozgásműveltség fejlesztése

·        Játék, mozgás, versenyszellem igényének felkeltése

·        A mozgásos tevé­kenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük.

·        Testtartási hibák megelőzése, helyes testtartás megtanítása

·        A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció

 

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében

·        Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra.

·        Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit.

·        Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.

·        Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.

·        A német nemzetiségi óvodai nevelés során a gyermek lehetőséget kap a testrészek, mozgásformák, utasítások megnevezésére, megértésére.

·        Nyelvi ismereteik bővítésére kerül sor a térbeli viszonyok kifejezésével.

·        A mozgással kapcsolatos nyelvi feltételek egyik legfontosabb alapelv- hogy az utasítások, az irányítás egyszerű és érthető legyen. Itt fontos szerepet tölt be a bemutatás és bemutattatás, hogy könnyebb legyen a feladat megértése a végrehajtás céljából.

 

6.7.1. Mozgásfejlesztés keretei

 

Szervezett keretek: testnevelés foglalkozások óvodai tevékenységek körében

Szabadon választott mozgáskeretek: kirándulások, sportnapok, úszás, kerékpártúrák, szánkózás

Feladatunk a szülők figyelmének felhívása az óvodán kívüli mozgáslehetőségekre.

 

Funkcionális eszközök

Többfunkciós tornaszer

Padok, tornaszőnyeg, zsámoly, bordásfal

Kötél, karika, labdák különböző méretben

Egyensúlyozó lépegetők,

Preventív torna kiegészítő eszközei

Nagymozgást fejlesztő udvari mászókák,

Különböző minőségű terep (föld, homok, beton, kavics)

 

Gyermeki tevékenységek szervezett keretek között:

 

·        Játékok:           szerep-, utánzó-, futójáték végzése különböző alakzatokban

·        Fogó-, labda-, sorversenyek

·        Gimnasztika:    szabad, páros, társas-, kéziszer-gyakorlatok, padgyakorlatok

·        Gyakorlatok különböző testhelyzetekben

·        Kar-, törzs-, lábgyakorlatok

·        Járás, különböző alakzatokban

·        Futás-ugrás (távol-magas)

·        Támaszok, függések, gurulások

·        Egyensúlygyakorlatok

·        Dobások: labdafogás, célba dobás, labdagyakorlatok

·        Preventív testnevelés: láb-, gerincgyakorlatok, a test izomzatának erősítése

Gyermeki tevékenységek szabadidőben

·        Kirándulások

·        Kerékpározás

·        Mozgásos játékok az udvaron

 

Módszertani alapelveink

·        A gyermekek egyéni adottságainak, képességeinek figyelembevétele

·        Mozgáslehetőségek biztosítása

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

·  A gyermekek szeretnek mozogni, mozgásos játékokban kitartóak, szabályokat betartják.

·  A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzéke összerendezett és fejlett.

·  Térben tájékozódni tudnak, irányváltoztatásra képesek.

·  Állóképességük fejlett.

·  Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni.

·  Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.

·  Labdafogásuk biztos, tudnak helyben labdát vezetni.

·  A gyerekek az irányított mozgások utasításait német nyelven is megértik.

 

6.8. A külső világ tevékeny megismerése, benne matematikai tapasztalatok

 

Cél

A közvetlen és a tágabb környezet megismerése felfedezés során, a gyermek pozitív viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése során a gyermek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása.

A gyermeki érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, kielégítése az őt körülvevő természeti és társadalmi környezete iránt (óvja, védje, becsülje, tisztelje környezetét) pozitív érzelmi viszony kialakítása. Az ember környezetkultúrája, környezethez való viszonya születésétől kezdve alakul, óvodáskorban ennek tere a külső világ tevékeny megismerése.

Tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat a matematikai neveléssel. Olyan gazdag tevékenység rendszer biztosítása, melyben a gyermek, tevékenykedés közben a matematikai alapfolyamatokkal kapcsolatba kerül. A játékos tevékenységek során az óvodapedagógus magyarázatát mindig a helyes verbális kifejezés kísérje, hogy a matematikai fogalom és a szójelentés helyesen rögződjön.

Ebben a képességkörben a leginkább lehetséges az ismereteken keresztül a másodnyelvi szókincs (fogalomkör) bővítése.

Törekszünk pozitív érzelmi viszony kialakítására szülőföldjükhöz, a nemzetiség szokásaihoz, hagyományaihoz, kultúrájukhoz.

 

Feladat

 

·           Az arra rászoruló gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását célozza a differenciált egyéni fejlődést elősegítő felzárkóztató program, mely a környezet hatékony megismerésének tevékenységrendszeréből indul ki, (Versend)

·           Olyan gazdag tevékenység rendszer biztosítása, mely az otthonról hozott hiányosságokat pótolja, korrigálja, kiegészíti, (Versend)

·           Fontos feladatunknak tekintjük, a nemzeti kultúra, a hagyományok, a helyi népszokások felelevenítését is, s ezzel a nemzeti öntudathoz fűződő pozitív érzelmi viszony alakulását, (Versend)

·           Szeretnénk olyan hagyományőrző napokat szervezni, melyben a településen élő nemzetiségek képviseltetnék magukat, (magyar, német, roma, sokác)

·           Azt kell a gyermekekben megerősíteni, hogy mennyire összefügg, és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából.

·           Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire.

·           Már az óvodában fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk.

·        A 3-6 7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása a környezetük értékeinek felfedezése érdekében.

·        A gyermek kommunikációs képességének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során.

·        A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

·        A gondolkodás, következtetés képességének kialakításához helyzetek teremtése, megfigyelési szempontok kitűzése, megoldási lehetőségek megbeszélése.

·        Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása.

·        Az ok-okozati összefüggések feltárása, azok magyarázata a játékos tevékenységek során.

·        Matematikai játékok tartalma: tájékozódása térben, téri irányok ismerete, személyek - tárgyak összehasonlítása, válogatása, osztályozása, összemérése és számlálása a tevékenységekben és a spontán helyzetekben.

·        A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat.

·        Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak, SNI-s gyerekek) tisztelete és szeretete is.

·         Természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia.

·        A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe.

·        A környezettel való ismerkedés során a gyermek tapasztalatot szerez a nemzetiség nyelvén is az őt körülvevő közvetlen és tágabb környezetéről. Ezeket az ismereteket a gyermek folyamatosan felhasználja játékában, alkalmazza tevékenységeiben.

·        Ismerkedjenek meg tapasztalás, szemléltetés útján mezőgazdasági munkákkal nemzetiségi vidéken – falusi udvar.

·        A gyermek életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismeretket a nemzetiség nyelvén közvetíteni tudja.

·        Ismerje meg a helyi nemzetiségi szokások hagyományok értékeit.

 

A tevékenységek tartalma

 

·          A gyermekek mindennapi tevékenységük közben ismerkednek környezetükkel, az óvodával, az óvodai élettel.

·          A gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda környezetében szervezzük, a megfigyelések színtere kiterjed a parkra, ill. a település távolabbi részére.

·          Szerezzenek tapasztalatokat az évszakok jelenségeiről, szépségéről, színeiről, növényeiről, az állatok életéről.

·          Figyeljék meg és keressenek összefüggéseket, az évszakok váltakozása, az emberek tevékenysége, az időjárás és öltözködés között.

·          Végezzenek az évszaknak megfelelő kísérleteket, megfigyeléseket, beszéljék meg azokat.

·          Legyenek közvetlen tapasztalataik az állatok életéről, a természet védelméről.

·          Tapasztalásszerzés útján bővülnek a gyermekek családdal, testrészekkel, közlekedéssel kapcsolatos ismereteik.

·          A megfigyelések során összehasonlítanak tárgyakat, személyeket, halmazokat képeznek.

·          A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők.

·          Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható.

·          Tapasztalatokat szereznek a geometria körében, tájékozódnak a térben és a síkban ábrázolt világban.

·          Párosítanak, ismerik a több-kevesebb fogalmát, a relációs helyzeteket.

·          Felismerik a színeket, ill. azok árnyalatait.

 

  Módszertani alapelveink

 

·          Megfigyelési, tapasztalási lehetőségek biztosítása.

·          Problémahelyzetek teremtése

·          A gyermek egyéni fejlődési üteméhez való alkalmazkodás.

·          Anyanyelvi és nyelvi fejlesztés lehetőségének biztosítása.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

·        Ismerik lakásukat, lakhelyüket és szüleik foglalkozását.

·        Gyakorolják a közlekedési szabályokat, ismerjék fel a közlekedési eszközöket. Gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában.

·        Ismerik a település fontosabb intézményeit.

·        Síkban és térben jól tájékozódnak (ismerjék az alapszíneket).

·        Halmazokat különböző szempont szerint képesek rendszerezni.

·        A tevékenységek során szereznek annyi tapasztalatot, ismeretet, hogy alkalmazni tudják a „pár” fogalmát.

·        Testrészeiket és azok funkcióját ismerik

·        Igényesek testük és környezetük tisztaságára.

·        Felismerik a napszakokat.

·        Ismerik az évszakok közötti különbségeket, képesek azokat egymással a jellemző jegyek alapján összehasonlítani.

·        Ismerik az évszakhoz kapcsolódó néhány kiemelkedő hagyományt, népszokást.

·        Ismerik a növényeket, a növény, gyümölcs fogalmát és azok fejlődését, a fejlődésük és az időjárás közötti összefüggéseket.

·        Ismerik az állatokat, az állat fogalmát, képesek azokat különböző tulajdonságok, életmódjuk szerint rendszerezni.  Ismernek néhány erdei és vadállatot, néhány madarat – költözőt és nálunk telelőt – ismerik óvásukat, védelmüket.

·        A gyermek tevékenységei során szerezzen tapasztalatokat, bővítse ismereteiket, fejlődjön gondolkodási képessége.

·        Osztályozzon, rendezést, sorba rendezést végezzen.

·        Becslés; mérés

·        Azonosságok, ─különbségek megfigyelése

·        Számfogalom; térfogalom / alatt, fölött stb. /

·        Megneveznek növényeket, állatokat, évszakokat nemzetiségi nyelven.

·        Megneveznek tárgyakat, dolgokat nemzetiségi nyelven.

·         A gyermek egész napos tevékenysége során tapasztalatot szerezhet a környező valóság mennyiségi és minőségi viszonyairól, ezek megnevezésével, gyakorlással szókincsük és kifejezőkészségük fejlődik.

·        Matematikai tevékenységekben nemzetiségi nyelven számolnak.

 

6.9. A munka jellegű tevékenységek

 

A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység.

 

Cél

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. (önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.)

 

Feladat

·        A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása.

·        Az óvónő erősítse azokat a pozitív indítékokat, melyek munkára késztetik a gyermekeket.

·        Tapasztalat útján fedezzék fel a gyermekek a munka hasznosságát, szükségességét.

·        Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba.

·        Éljék át a munka örömét, tanulják meg tisztelni a munkát, a munkát végző embert, munkavégzés közben alkalmazkodjanak egymáshoz.

·        Éljék át az „én tettem, mi tettük” sikerélményt.

·        A gyerekek érezzék, hogy munkájuk érték, ami alatt itt nem csak anyagi, hanem szellemi, erkölcsi, esztétikai, stb. értéket egyaránt értünk.

·        A munkavégzés során a higiéniai és balesetvédelmi szabályok betartására, egészség, testi épség megóvására nevelünk,  

·        A munka megosztása. során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani.

·        Az óvónő az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez adjon mintát.

·        A gyermekek a munka jellegű tevékenységeket: a testápolás, étkezés, öltözködés, környezetgondozás terén önmagukért és társaikért végezzék.

·        Szülők ismertetése gyermekük munka jellegű tevékenységéről, a közösségért végzett munka fontosságáról.

·        Ötletekkel segítjük a szülőket a családon belüli munkamegosztás lehetőségére.

·        Környezetük valósághű megismerése

·         A munkafolyamatokban, az eszközök neveinek, a konkrét cselekvéseknek nyelvi gyakorlása, illetve: a funkcionális eszközöknek tájnyelvi megismertetése.

 

A gyermeki tevékenységek tartalma

 

·        Csoportszoba rendberakása, díszítése, átrendezése a különböző tevékenységekhez.

·        Játékok elrakása, tisztántartása, kisebb javítása.

·        Segítői (naposi) munka. Étkezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése a szokásrendnek megfelelően.

·        Tisztálkodásnál, öltözködésnél, vetkőzésnél a kisebbek és egymás segítése (a nagyobbak önállóan tevékenykedjenek).

·        Ügyeljenek az öltöző és a mosdó tisztaságára és rendjére.

·        Élősarok gondozása évszaknak megfelelően (termények gyűjtése, magvak, ágak hajtatása).

·        Az itt telelő madarak etetése.

·        Alkalomszerűen segítsenek a játszóudvar rendberakásában (falevelek, termények összegyűjtése, elhordása, összeszedése, járda söprése, hólapátolás stb.).

·        Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani.

·        A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében.

·         A munkafolyamat közben a német nyelven megnevezett tárgyak, eszközök, tevékenységek gyarapítják szókincsüket, kifejezőkészségük csiszolódik.

 

Módszertani alapelveink

·        A gyermekek egyéni fejlődési ütemének tiszteletben tartása.

·        Folyamatosság elvének érvényesítése.

·        A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

·        A gyermekek szívesen végeznek munkát a közösségért.

·        A munkavégzésükben igényesek és önállóak.

·        Örömmel segítenek a kisebbeknek.

·        Egyéni munkavállalásukban érezik a munka szükségességét és az ebből fakadó felelősséget.

·        Szívesen készítenek ajándékot, meglepetést a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak.

·        Tanulják meg az eszközök célszerű, balesetmentes használatát.

·        A munkamegosztásban tudjanak döntést hozni.

·        A munkafolyamat közben a megnevezett tárgyak, eszközök, tevékenységek gyarapítják nemzetiségi szókincsüket, kifejezőkészségük csiszolódik.

·        A gyermekek egyéni képességeiknek megfelelően képesek tájékozódni kommunikációs helyzetekben a kisebbség nyelvén is.

 

 

 

7. Ünnepeink, hagyományaink

Az óvodai csoportok életére jellemző a közösen végzett munka. Fontosnak tartjuk nevelőmunkánkban a közös élményre épülő közös tevékenységeket. Erre az alapelvre építettünk az óvoda ünnepei, rendezvényei számbavételekor. Ezek egy része nagyobb közösségek együttlétét kívánja, más része csak csoporton belüli. Az ilyen alkalmak lehetőséget teremtenek tágabb környezetben is a másság elfogadására. Az ünnepek, rendezvények előkészületeiben, megformálásában az egyéni képességfejlesztést tartjuk fontosnak.

Ünnepeink, rendezvényeink egy nevelési év keretében

Gyermekcsoporton belüli ünnepek, a helyi közösség jeles napjai:

· Születésnap

· Névnap

· Szüret

· Búcsú, vásár

· Mikulás

· Advent, karácsony

· Március 15.

· Húsvét,

· Emausz (Bóly)

· Anyák napja

 Az ünnepek tartalma

·       Mozgás, mozgásos játékok

·       Énekes gyermekjátékok, körjátékok, koncertek

·       Mondókák, versek, mesék, dramatikus játékok, bábelőadások

·        Az ünnep jellegének megfelelő ajándékkészítés, különféle ábrázolási technikák alkalmazása.

·       Találós kérdések, népi jóslások, rigmusok

 

Óvodai gyermekcsoportok közös ünnepei

 

·        Őszanyó (Bóly, Versend)

·        Lampionos felvonulás

·        Márton nap, búcsúfa állítás Az itt élő német nemzetiség máig élő néphagyománya. A termény-betakarításának az ünnepe, a munkák befejezése és a téli időszak kezdete (Nagynyárád).

 

·        Őszi koncert (Bóly)

·        Farsang (Bóly, Versend, Nagynyárád, Borjád)

·        Gyermeknap,(városi szintű, Bóly)

·             Húsvéti koncert

·             Nagycsoportosok búcsúztatása

·             Évzáró

·             Madarak és fák napja (Borjád)

·              Nemzetiségi nap, (Bóly, és mindig más tagintézmény bevonása, Versend)

·             Nagycsoportosok közös havonkénti programja. (Bóly)

A közös ünnepek tartalma

 

·         Mozgásos játékok, versenyjátékok, ügyességi és sportjátékok

·         Hangszeres zenei előadások a zeneiskola növendékeinek közreműködésével.

·         Énekes játékok, körjátékok

·         Versek, mesék, mondókák

·         Terményekkel való munkálkodás

·         Barkácsolás, népi játékok készítése terményből, többféle ábrázolási technika felhasználásával kiállítási anyag összeállítása.

·         Népi kismesterségek megismerése, kipróbálása: mézeskalácssütés, gyertyaöntés, korongozás, kosárfonás, székfonás, kékfestő.

·         Mesedramatizálás

Óvodai élet hagyományai

 

·         Nagycsoportosok elkísérése az iskolába szeptember elején

·         Nagycsoportosok havi programja (Bóly)

·         Zenés bábjáték

Az óvodai életünk hagyományainak tartalma

 

·        Versek, énekek, ünnepi köszöntők

·        Bibliai történetek

·        Mesék, filmelőadások, zenei előadások külső közreműködőkkel

 A település hagyományai, jeles napjai

 

·        Szüret, szüreti bál (Versend)

·        Búcsú

·        Vásár

·        Farsangi bál (Szajk, Lippó, Töttös)

·        Szülők-nevelők bálja (Borjád)

·        Lakodalom

·        Disznóvágás