A minőségirányítási programot készítette: Hidasiné Volk Andrea

                                                                         megbízott óvodavezető

Az alkalmazotti kör elfogadási dátuma:………………………….

A fenntartó jóváhagyási dátuma:…………………………………

Jóváhagyási határozat száma:…………………………………….

A minőségirányítási program érvényessége: 2009. június 1-től
Tartalom

1. A minőségfejlesztés és a minőségirányítás célja

2. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése

3. Az Intézmény bemutatása

4. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei

5. A minőségpolitika

5.1. A fenntartó elvárásai

5.2. Minőségpolitikai nyilatkozat

5.3. Az Intézmény saját minőségcéljai

6. Minőségfejlesztési rendszer

6.1. A minőségfejlesztés célja

6.2. A minőségfejlesztés eszközei

6.3. A partnerkapcsolatok irányítása

6.4. A partnerek azonosítása

6.5. A partnerek igényeinek nyomon követése

6.6. A partnerek elégedettségének mérése

6.7. Kommunikáció a partnerekkel

6.8. Intézkedési terv

6.8.1.Intézkedési terv készítése

6.8.2.Az intézkedési terv készítésének folyamata

6.8.2.1.Szülői kérdőív összeállítása

6.8.2.2. Szülői Szervezet elnökének a kérdőívek átadása

6.8.2.3. A kérdőívek visszaérkezését követően azok összesítése

6.8.2.4.Következtetések levonása

6.8.2.5. Intézkedési terv készítése

6.8.2.6.Az intézkedési terv benyújtása a fenntartónak jóváhagyásra

6.8.2.7.A jóváhagyott intézkedési terv megvalósítása

6.8.2.8.Folyamatos visszacsatolás az érintetteknek

6.8.2.9.Az eredmények regisztrálása, standardizálás vagy beavatkozás

7. Az Intézmény működési folyamata

  7.1. Vezetési feladatok

   7.2. Tervezési feladatok

    7.3. Ellenőrzési feladatok

7.4. Mérési feladatok

7.4.1. Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok

7.4.2. Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok

7.4.3. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok

7.4.4. Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési feladatok

7.4.5. A gyermekközösségek tevékenységének mérése

7.4.6. A pedagógus közösség tevékenységének mérése

7.4.7. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése

7.5. Értékelési feladatok

7.5.1. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése

7.5.2. Az nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése

7.5.3. A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése

7.5.4. A közösségek tevékenységének értékelése

7.5.5. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése

7.5.6. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése

7.5.7. Az intézmény önértékelése

8. A teljesítményértékelés

8.1.Teljesítményértékelés szempontjai és az értékelés rendje

8.2. A teljesítményértékelés célja

8.3.Teljesítményértékelés alapelvei

8.4. A teljesítményértékelő rendszer működését befolyásoló tényezők

8.5. A teljesítményértékelés bevezetésének, alkalmazásának szempontjai

8.6. A teljesítményértékeléshez kapcsolódó értékelési módok az óvodában

8.7.A teljesítményértékelés formái, módszerei, időpontja és szempontjai

8.8 A teljesítményértékelés eljárásrendje

8.9. A teljesítményértékelő rendszer működtetésének folyamatleírása

9. A teljes körű intézményi önértékelés

   9.1. Az óvoda vezetése (a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében)

9.2. Az óvoda stratégiai céljai, neveléspolitika

9.3. Erőforrások

9.4. A dolgozók irányítása

9.5. Az óvoda folyamatai

9.6. Dolgozói elégedettség

9.7. Partneri elégedettség

9.8. Az óvoda társadalmi kihatása

9.9. Az óvoda kulcsfontosságú eredményei

10.  A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata

11. A minőségirányítási program nyilvánossága

Bólyi Óvoda és Bölcsőde

Minőségirányítási programja

Az intézményvezető az 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (10)-(11) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az intézmény minőségirányítási programját.

1. A minőségfejlesztés és a minőségirányítás célja

Az Intézmény a minőségfejlesztés és a minőségirányítás céljaként:

- az intézmény működtetése során a partnerközpontú gondolkodás megteremtését,

- az intézmény működési folyamat szabályozásának kialakítását,

- a tudatos szervezetfejlesztést, valamint

- a folyamatos minőségi fejlődés és igények szerinti működtetést

határozza meg.

A minőségfejlesztés célja tehát annak garantálása, hogy

- az Intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja,

- az Intézmény a fenti cél mellett levetővé teszi, hogy sikeresen alkalmazkodjon a változó elvárásokhoz, körülményekhez,

- az Intézmény szabályozottan és folyamatos fejlődést mutatva működjön.

2. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése

A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője tartozik felelősséggel.

Az intézmény minőségirányítási programját a fenti felelősségi szabály figyelembevételével az intézmény vezetője készítette.

A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

3. Az intézmény bemutatása

Az intézmény neve:                                  Bólyi Óvoda és Bölcsőde

Az intézmény székhelye:                         7754 Bóly, Hősök tere 3.

Az intézmény telephelyei:

• Tagóvoda

7781 Lippó, Ifjuság utca 2.

• Tagóvoda

7752 Versend, Arany János utca 1.

• Tagóvoda

7753 Szajk, Kossuth Lajos utca 16.

• Tagóvoda

7755 Töttös, Hunyadi utca 2/a

• Tagóvoda

7784 Nagynyárád, Kossuth Lajos utca 54.

• Tagóvoda

7756 Borjád, Kossuth Lajos utca 13.

Az intézmény alapítója: Bóly gesztorsággal létrejött Bóly Mikrokörzeti Óvodai Intézményi Társulásban résztvevő önkormányzatok, a mellékelt Társulási Megállapodás szerint.

Az intézmény fenntartója: Bóly gesztorsággal létrejött Bóly Mikrokörzeti Óvodai Intézményi Társulásban résztvevő önkormányzatok, a mellékelt Társulási Megállapodás szerint.

Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású intézmény

• óvoda

• bölcsőde

Az intézmény gazdálkodási jogköre: Részben önálló gazdálkodású költségvetési szerv. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt, és dolgozói felett a munkáltatói jogkör gyakorlója.

Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenységi körök:

 Óvodai nevelés

 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

a)      olyan gyermekek integrált nevelése, akik érzékszervi (enyhén hallássérült), enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós rendellenességével küzdenek.

b)      Olyan gyermekek integrált nevelése, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.

Bölcsődei ellátás

4. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei

A minőségirányítási program - Közoktatási törvény 40. § (11) bekezdés figyelembevételével meghatározott - célja, hogy rögzítse, szabályozza:

- az Intézmény működésének hosszú távra szóló elveit;

            - a hosszú távú elvek szerinti működés megvalósítását szolgáló elképzeléseket;

            - az Intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a

                        - vezetési,

                        - tervezési,

                        - ellenőrzési,

                        - mérési,

                        - értékelési

            feladatok végrehajtását,

            - a teljesítményértékelés szempontjait és az értékelés rendjét

- a vezetői feladatokat ellátók, továbbá

- a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában,

- a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint

- a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

5. A minőségpolitika

Az intézmény a minőségpolitikáját a Közoktatásról szóló törvény 40. § (10) bekezdése értelmében a feladatai

            - hatékony,

            - törvényes, és

            - szakszerű végrehajtásának

folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg.

5.1. A fenntartó elvárásai

Az intézmény, saját minőségpolitikáját a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában meghatározott minőségpolitika és minőségi elvárásokra alapozva határozza meg.

A fenntartó általános elvárásai az intézménnyel szemben az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

- az intézmény a jogszabályoknak, különösen a közoktatási terület jogszabályainak megfelelően működjön, a jogszabályokra gyorsan reagáljon,

- az intézmény működése a település, az intézmény ellátási körzet igényeihez alkalmazkodjon,

- az intézményrendszer minőségének fejlesztése részeként az intézmény tárgyi eszközeinek fejlesztései megvalósuljanak,

- javuljon az intézmény szakmai teljesítménye,

- a minőségi célkitűzések megvalósuljanak,

- az intézményi szabályozottság megvalósuljon, az mindig a szervezetéhez igazodó, hatályos és a működés során könnyen alkalmazható legyen.

Az önkormányzati programokban megfogalmazott elvárások az intézményekre vonatkozóan

·        A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása, ezen belül is a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése az átdolgozott helyi program szellemében.

·        Az óvoda körzetében élő szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátása 3 éves kortól 100 %-ban történjen meg.

·        Az óvoda szociális kompetenciák (kapcsolatfelvétel, társas viszonyulás, feladatvállalás és erkölcsi érzék) az érzelmi intelligencia, képességek, készségek megalapozásával biztosítsa a gyermekek felkészítését az iskolarendszerbe történő belépésre.

·        A nemzetiségi hagyományok ápolása, a nemzetiségi kultúra terjesztése.

·        A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés.

·        Az egységes óvoda-bölcsőde, mint intézmény létrehozásában, döntő kérdéseiben,ahol  szükséges az összhang , valósuljon meg  az egységes gyerekkép, valamint az egységes, de a sajátosságokat megőrző kisgyermeknevelés.

·        A roma családban felnövekvő gyermek születésénél fogva más szokás-, érték-, normarendszert kap. Éppen ezért az óvoda elsődleges feladata a korrekció legyen, ahol az érzelmi nevelésen keresztül közelítenek hozzájuk. Megértő, következetes, határozott, a kölcsönös bizalmon alapuló szülő-pedagógus kapcsolat, együttműködés létrehozása.

5.2. Minőségpolitikai nyilatkozat

Az intézmény egyszerre törekszik arra, hogy

- megfeleljen az elvárásoknak, a környezetéből érkező kihívásoknak, speciális képzési, és oktatási igényeknek, valamint

- ellássa az általános műveltség megalapozását és megteremetését biztosító oktatási, nevelési feladatokat, továbbá

- folytassa az alapvető erkölcsi, etikai normák szerinti nevelést, és ápolja a hagyományokat.

Az intézmény

- a tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít jó hírének megtartására és növelésére, aktív marketingtevékenység folytatására,

- törekszik arra, hogy megfelelő, naprakész, a működési, a szakmai és a gazdálkodási tevékenységét támogató szabályzatokkal rendelkezzen, s az azokban foglaltak betartásra kerüljenek,

- széles nyilvánosságot kíván biztosítani partnerei számára.

Az intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósításában, ennek érdekében

- a dolgozók elkötelezettek a minőségi munka iránt,

- a pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti nevelést,

- a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak saját területükön, illetve a nevelési tevékenységet támogatva végzik feladatukat a minőségpolitikai célok figyelembevételével,

- az intézmény dolgozói úgy végzik munkájukat, hogy a gyermekek számára nem csak a foglalkozások anyagát ismertetik, hanem érzelmi oldalról is fejlesztik őket.

Küldetésnyilatkozat

            Intézményünk a Bólyi Óvoda és Bölcsőde és tagintézményei olyan intézményegységgé szeretne válni, amelyben elkötelezett óvodavezetéssel, nevelőtestülettel, nevelőmunkát segítő alkalmazotti közösséggel megvalósítandó minőségi munkát a szeretet és a felelősség hatja át. Olyan óvodát szeretnénk működtetni, ahol a humánerőforrások bevonásával, szponzorok felkutatásával, pályázatokon való részvétellel egyre jobb működési feltételeket teremtünk meg az óvodás gyermekek számára. Olyan óvodai életet kívánunk szervezni, ahol a művészeti nevelésünk által közvetített értékeket képesek befogadni az óvodás gyermekek.

                 Küldetésünk mindennap: Szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó környezetben

gondoskodunk a gyermekek személyiségének fejlesztéséről, fejlődésének elősegítéséről,

erkölcsi-szociális, intellektuális, esztétikai érzelmeken keresztül, figyelembe véve az egyéni

és életkori sajátosságokat.

               Elismerve, tiszteletben tartva a családi nevelés elsődlegességét - nevelő munkánkkal

kiegészítve azt - a szülők közösségével jó partneri együttműködésre törekszünk. Humorral

teli, szabad alkotó légkörben végezzük nevelő munkánkat a bátorító pedagógia szellemében.

               Mindennapi munkánkat a gyermekek érdekeinek figyelembe vételével a „követelek

tőled, mert tisztellek” jegyében végezzük. A művészetek eszközeivel: versekkel, mesékkel,

dramatikus játékokkal, énekekkel, zenehallgatással, rajzolással, mintázással, kézimunkával

biztosítjuk számukra a rácsodálkozás élményét. Nagy tiszteletben tartjuk a nyugodt

játéktevékenységet, ebbe integráljuk a sok tapasztalaton alapuló tanulást.

                Közvetlen környezetünkben szerzett tapasztalatok segítségével ismerjük meg a

természeti, társadalmi környezetünket, ápoljuk a néphagyományainkat. Hagyományőrző

programjaink, időszaki kiállításaink hozzájárulnak az egyetemes nemzeti kultúránk

átörökítéséhez.

               Egységes pedagógiai szemlélettel, feltétel nélküli szeretettel kívánjuk erősíteni

kultúrmissziónkat.

5.3. Az Intézmény saját minőségcéljai

Az intézmény saját minőségcéljait a következő szerkezetben, összefüggésben határozza meg:

            - minőségcél,

            - minőségcélhoz kapcsolódó sikerkritérium,

            - indikátor,

            - minőségcél megvalósításához ellátandó feladat,

            - a megvalósítás időpontja.

Az intézmény minőségcéljait a 1. számú melléklet tartalmazza.

6. A minőségfejlesztési rendszer

Az intézmény a Közoktatásról szóló törvény 40. § (10) bekezdése alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert

            - épít ki, és

            - működtet.

6.1. A minőségfejlesztés célja

A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja.

6.2. A minőségfejlesztés eszközei

Az intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat.

Önértékelés keretében az intézmény

            - azonosítja partnereit,

            - folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit,

            - folyamatosan méri a partnerek elégedettségét.

6.3. A partnerkapcsolatok irányítása

A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata.

Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően további személyek is részt vesznek az irányításban.

A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja:

            - a fenntartó és az intézmény,

            - az alkalmazottak és az intézmény vonatkozásában.

Az intézmény a szülőkkel, gyermekekkel való partnerkapcsolatának irányításában jelentős szerepet vállal:

            - a óvodapedagógus munkaközösség, valamint

            - az óvodapedagógusok.

Az intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is.

A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja:

- a partnerek azonosítási folyamatát,

- a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét,

- a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását,

- a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését,

- a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését,

- az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését.

6.4. A partnerek azonosítása

Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van.

Az intézmény partnerei a következők

            - a fenntartó, Bóly gesztorsággal létrejött Bóly Mikrokörzeti Óvodai Intézményi Társulásban résztvevő önkormányzatok.

            - az intézmény alkalmazottjai,

            - az intézménybe járó gyermekek,

            - az intézménybe járó gyermekek szülei,

            - az intézmények, melyekből kikerülnek a gyermekek, így különösen:

- Bólyi Óvoda és Bölcsőde,

            - intézmények, melyek fogadják az intézményből kikerülő gyermekeket,

            így különösen:

                        Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Bóly

            - további intézmények, szervek:          

                        - Megyei Pedagógiai Intézet,

                        - Nevelési Tanácsadó,

                        - Családsegítő Szolgálat,

                        - Iskolaorvos,

                        - Kulturális Szervezetek

6.5. A partnerek igényeinek nyomon követése

A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények

            - megismeréséről,

            - a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről,

            - összesítéséről, elemzéséről.

Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik:

A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából.

Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell:

            - az igénylők csoportja, valamint

            - az igény tartalma szerint.

Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, más, külön foglalkozásokra vonatkozó igény).

A kérdőív annak jellegétől, céljától függően lehet anonim és nem anonim.

A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell

- a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait),

            - a kérdőívek begyűjtéséről,

- a kérdőívek kiértékeléséről,

- a kiértékelést követően az összesítésről,

- vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények:

- hogyan viszonyulnak az önkormányzat minőségirányítási programjához,

- hogyan illeszkednek az intézmény minőség céljaihoz,

- mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon,

- milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek,

- teljesítése milyen költség vonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb.

Az igények összesítéséről, értékeléséről tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamint valamennyi, további érdekeltet.

Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni.

6.6. A partnerek elégedettségének mérése

A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény működésével.

6.7. Kommunikáció a partnerekkel

A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk:

            - belső kommunikációt, valamint

            - külső kommunikációt.

A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák:

- a hatékony napi működését,

- az információszükségletet és az informálandók körét,

- a kommunikációs kapcsolatokat,

- a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét.

A belső kommunikációra vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele.

Az intézmény külső kommunikációval kapcsolatos tevékenységét meghatározó előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is.

A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert

- egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről,

- másrészt a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről.

A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek.

A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai:

- szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata,

- a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek,

- a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára.

A gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való kommunikáció sajátosságai:

- a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az óvodapedagógusok biztosítják,

- az intézményvezető rendelheti el az intézménybe járó gyermekekre, egyes csoportokra kiterjedő szóbeli felméréseket,

- az óvodapedagógusok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt,

- a pedagógusok segítik az óvodaszék működését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait.

A gyermek szüleivel való kommunikáció sajátosságai:

- a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata,

- a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy

- a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek,

- a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja,

- a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal,

- a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek,

- nyílt napokon, illetve az óvoda rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra,

- a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel nevelési feladatukat adott gyermek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni.

A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekbe a gyermekek továbblépnek, a következő sajátosságokat mutatják:

- folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól,

- gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

6.8. Intézkedési terv

6.8.1.Intézkedési terv készítése

-A szülői kérdőívek összesítését a minőségfejlesztési team/óvodapedagógusok végzi(k) el.

-Nevelőtestületi döntés alapján az 1-5 értéket kapott kérdésre vonatkozóan a nevelőtestület intézkedési tervet készít.

6.8.2.Az intézkedési terv készítésének folyamata

6.8.2.1.Szülői kérdőív összeállítása

Helyi sajátosságok, intézményi specialitások,

alapító okiratban meghatározott feladatok figyelembe vétele

↓

6.8.2.2. Szülői Szervezet elnökének a kérdőívek átadása

A kérdőívek kitöltésének módjáról a szülői szervezet dönt

↓

6.8.2.3. A kérdőívek visszaérkezését követően azok összesítése

A számszerű összesítést kövesse szöveges értékelés

↓

6.8.2.4.Következtetések levonása

Amit jól csinálunk – amit fejleszteni, javítani kell

Jelölés táblázatos formában

6.8.2.5. Intézkedési terv készítése

Elérendő célok meghatározása időtáv szerint,

a cél elérését szolgáló tevékenység/feladat, cselekvési sor,

a szükséges és bevonható erőforrás,

az időtartam/határidő és

felelős meghatározása

↓

6.8.2.6.Az intézkedési terv benyújtása a fenntartónak jóváhagyásra

↓

6.8.2.7.A jóváhagyott intézkedési terv megvalósítása

↓

6.8.2.8.Folyamatos visszacsatolás az érintetteknek

↓

6.8.2.9.Az eredmények regisztrálása, standardizálás vagy beavatkozás

7. Az intézmény működési folyamata

Az intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre:

- vezetési,

- tervezési,

- ellenőrzési,

- mérési,

- értékelési feladatok.

7.1. Vezetési feladatok

A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek van.

A minőségfejlesztési rendszer működtetésében kiemelt szerepe van az intézmény vezetőjének.

Az intézményvezető feladata, hogy:

- kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítási, fejlesztési tevékenységet,

- példát mutasson a minőségfejlesztési tevékenység során,

- tudatosítsa az intézmény valamennyi dolgozójával a minőségirányítás célját, s azt, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévők közös érdeke az egyes működési folyamatok javítása,

- tájékoztassa a dolgozókat arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata.

Az intézmény vezetése a minőségirányítási programjának elfogadásával elkötelezi magát az intézmény működésének javítására, az intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére.

Az intézmény vezetése a fentiek érdekében:

- kiemelten kezeli az intézmény jogszerű, törvényes működtetésével kapcsolatos tevékenységeit, megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal,

- megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében

- Minőségirányítási Csoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az intézmény minőségi céljai elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése,

- Minőségirányítási vezetőt bíz meg, a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint bonyolítása, végrehajtása érdekében,

- gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról,

- értékeli az intézmény helyzetét a minőségirányítási célok alapján,

- különböző eszközök bevonásával (fenntartói hozzájárulás kérés, pályázatok, stb.) biztosítja a minőségirányítási célok megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi fedezetét.

Az intézmény a vezetési feladatokat az intézmény különböző dokumentumaiban is rögzíti.

7.2. Tervezési feladatok

A vezetési és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel:

- a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat,

- a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során.

A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek.

A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni.

Az intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait:

            - szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése),

            - biztonságos intézményüzemeltetés tervezése,

            - gazdálkodással kapcsolatos tervezés,

            - ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés.

A részletes tervezési folyamatokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

7.3. Ellenőrzési feladatok

Az ellenőrzési feladatok több ponton összefüggnek:

            - a vezetési,

            - a tervezési,

            - a mérési, valamint

            - az értékelési feladatokkal.

Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozhatjuk meg:

            - szakmai ellenőrzés,

            - törvényességi ellenőrzés,

            - pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés.

7.4. Mérési feladatok

A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az óvodai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának.

Az óvodai nevelő munka mérése:

- a nevelési program szerinti nevelési célok elérését szolgálja,

- a nevelő munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével,

- a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység ad számára információt.

A mérési feladatok kiterjednek

            - az intézmény egészére,

            - az intézmény fontosabb partnereire:

                        - intézmény foglalkoztatottaira,

                        - az intézménybe járó gyermekekre,

            - a közösségek tevékenységére,

            - a pedagógus közösségre,

            - az intézmény rendezvényeire, programjaira.

7.4.1. Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok

Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell

            - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről,

            - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről,

            - az oktató és nevelő munka színvonalának méréséről,

            - a szakmai tevékenység méréséről,

7.4.2. Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok

Az intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább:

            - a pedagógus szakmai munkájának eredményességét

- a gyermekek készség és képesség felmérésével,

- - az iskolaérettek létszámával,

            - a pedagógus foglalkozáson nyújtott teljesítményének színvonalát

                        - a pedagógus felkészülését és tervező munkáját,

                        - az alkalmazott nevelési módszert,

                        - a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét,

            - a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását

                        - a gyermek-pedagógus kapcsolat milyenségét,

                        - a szülő-pedagógus kapcsolat milyenségét.

A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek.

7.4.3. Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaival kapcsolatban mérni kell:

            - a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján,

            - a pedagógusok tevékenységét segítő tevékenység mértékét, színvonalát.

7.4.4. Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérési feladatok

Az intézmény gyermekeire vonatkozó mérési feladat

            - a létszám mérése,

            - szintfelmérés (alapkészségek, fizikai adottságok),

            - további képesség és készség felmérések,

            - személyiség és közösségi magatartás mérése,

            - iskolaérettség vizsgálata.

7.4.5. A gyermekközösségek tevékenységének mérése

A gyermekközösségek tevékenységének mérése során adatokat kell gyűjteni:

            - a működő gyermekközösségek számáról,

            - az önszerveződő közösségek működési területéről és létszámáról,

            - a közösségek által szervezett tevékenységekről.

7.4.6. A pedagógus közösség tevékenységének mérése

A pedagógus közösség tevékenysége mérése során mérni kell különösen

            - a pedagógusok által kezdeményezett programokat,

            - a megvalósított programokat,

            - a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát,

            - a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát,

- a felvetett jelentősebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat.

7.4.7. Az intézmény rendezvényei, programjai mérése

Az intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell:

            - az intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával,

            - az új, alkalomszerű rendezvények, programok számával és annak látogatottságával,

            - az egyes programokkal kapcsolatos költségekkel,

            - a programokkal elért pozitív hatással, az óvoda hírneve növelésének mértékével.

7.5. Értékelési feladatok

Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését.

Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön

            - a költségvetési terv és beszámolók adatai,

            - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok,

            - a nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése,

            - a nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése,

            - a közösségek tevékenysége,

            - a pedagógusok közösségének tevékenysége,

            - az óvoda rendezvényei

alapján.

.

7.5.1. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése

A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott

            - mutatók, és

            - értékelési szempontok

alapján kell végezni.

A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen:

            - adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma,

            - a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása,

            - a szakos ellátottság alakulása,

            - a továbbképzésben, képzésben történő részvétellel töltött órák száma,

            - a képzés költségei 1 képzésben résztvevő személyre vetítve.

Az értékelés szempontjai:

- a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az intézmény minőségcéljainak elérését,

- a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az intézmény költségvetése számára,

- a képzés hozzájárul-e új nevelési módszerek alkalmazásához.

7.5.2. A nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése

A nevelő munka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése

- amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján,

- amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján

történik.

Az alkalmazandó mutatószámok különösen:

- a pedagógusok képzettségi szint mutatója,

- a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkező - pozitív - észrevételek száma,

- a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett - negatív - észrevételek száma.

Az értékelés szempontjai:

- a pedagógusok nevelési munkája során figyelembe kell venni:

            - a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét,

            - a nevelő munkájának minőségét,

            - az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát,

            - a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét,

            - a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát,

            - a pedagógus kötelező órán kívüli időben való részvétele mennyiségét és minőségét,

            - a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget,

- a gyermekekkel való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni:

            - a gyermekekkel való bánásmódját,

            - a gyermekekkel való együttműködő készségét,

            - segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét,

            - a gyermekek szabályok betartatására irányuló magatartását,

            - konfliktushelyzet kezelési tevékenységét,

- a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni:

            - a pozitív hozzáállást a neveléshez, a gyermekekhez, munkatársaihoz,

            - pontosság, határidők, házirend betartását,

            - adminisztrációs feladatok ellátását,

            - konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel,

- terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (speciális feladatok, szervezés stb.)

7.5.3. A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése

A nem nevelő munkát végzők tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik.

Az értékelési szempontok:

            - a saját szakmai tevékenységének milyensége,

            - a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás),

            - együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel),

            - pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége.

7.5.4. A közösségek tevékenységének értékelése

A közösségek tevékenységének értékelése részben mutatószámok alapján történik.

Alkalmazandó mutatók:

            - 1 közösségben résztvevő gyermekek száma,

            - a közösségek átlaglétszáma.

A közösség értékelési szempontjai:

            - a gyermekek készség és képesség szintje,

            - a társas kapcsolatok milyensége,

            - a közösségi tevékenység milyensége,

            - a csoport szociális összetétele.

7.5.5. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése

A pedagógus közösség tevékenysége értékelése során a következő mutatószámokat kell alkalmazni:

Az értékelés kiemelt szempontjai:

            - a pedagógus közösség összetartásának milyensége,

            - a kezdő pedagógusok támogatottságának, segítésének milyensége,

            - az aktivitás, ötlet felvetések,

            - a problémamegoldásban való részvétel.

7.5.6. Az intézmény rendezvényei, programjai értékelése

Az intézmény rendezvényeit - programjai vonatkozásában - azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek.

Az értékelés szempontjai pedig a következők:

            - megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkező rendezvények,

            - a rendezvények látogatottsága,

            - a rendezvény előkészítés folyamata megfelelő volt-e,

            - a rendezvény lebonyolítása,

            - a rendezvény elérte-e a célját,

            - a résztvevők elégedettek voltak-e,

            - a költség-haszon mérleg.

7.5.7. Az intézmény önértékelése

Az önértékelés célja az intézmény adottságainak, eredményeinek

            - felmérése,

            - a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd

            - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni:

            - a vezetés,

            - a dolgozók szakmai irányítása,

            - az intézmény erőforrása,

            - az intézmény folyamatai

tekintetében.

Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, melyeknél főbb szempontok:

            - a fenntartó elégedettsége,

            - a gyermek és a szüleik elégedettsége,

            - a pedagógusok elégedettsége,

            - a gyermeket fogadó intézmény elégedettsége,

            - a nevelési eredmények.

Az önértékelés során meg kell határozni

            - az erősségeket,

            - a lehetőségeket,

            - a gyengeségeket,

            - a veszélyeket.

8. Teljesítményértékelés

8.1.Teljesítményértékelés szempontjai és az értékelés rendje

Az óvoda nevelési programjában és a minőségirányítási programjában megfogalmazott célok elérése, a feladatok megfelelő színvonalon történő teljesítése valamennyi alkalmazott lehető legjobb teljesítményét kívánja.

A teljesítmény rendszeres értékelése az óvodai szervezet, a vezetés és a pedagógusok számára feltárja teljesítmény és az elvárások közötti különbséget, hozzájárul fejlesztendő folyamatok, javítandó tevékenységek meghatározásához. Szembesítést jelent az eredményekkel és a hiányosságokkal.

A munka értékeléséről származó eredmények adják a munkahelyi döntések alapját, az előmenetelre, anyagi elismerésre, és a tudás fejlesztésére vonatkoztatva.

8.2. A teljesítményértékelés célja:

-az óvodapedagógusok teljesítményének folyamatos, ellenőrzésre épülő reális mérése, objektív értékelése

-az óvodapedagógusok személyiségfejlesztése, motiválása, a viselkedés befolyásolása

-az óvodapedagógusok önbizalmának erősítésén keresztül az óvodai szervezeti célok     teljesítése, a hatékonyság növelése

-kontroll lehetőség biztosítása a karriertervek alakításához

-a munkaerő fejlesztése, a továbbképzési szükségletek meghatározása

-a személyi döntések megalapozása (előléptetés, jutalmazás, kitüntetés, elbocsátás,)

a munkafeltételek megfelelősségének feltárása, a lappangó feszültségek levezetése

-a belső kommunikáció és az emberi kapcsolatok javítása

-az óvodapedagógusokkal szemben támasztott követelményrendszer folyamatos fejlesztése.

8.3.Teljesítményértékelés alapelvei:

-a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19.§ előírásai szerint a pedagógus joga, hogy nevelő-oktató tevékenységét értékeljék, elismerjék

-minden óvodapedagógus természetes igénye, hogy a végzett munkáját rendszeres időközönként, lehetőleg minél objektívebb megközelítésben értékeljék

-az óvodavezető felel az intézmény ellenőrzési, mérési értékelési és minőségirányítási programjának megvalósításáért

-az egészséges, alkotó munkahelyi légkör, valamint az óvodai szervezet céljai nem érhetők el jól működtetett teljesítményértékelő rendszer nélkül

-a teljesítmény értékelő rendszer figyelembe veszi az óvoda szervezeti kultúráját és az óvodapedagógiai sajátosságokat

-a teljesítményértékelés a vezető tervszerű, folyamatos ellenőrzését követi

-a teljesítményértékelés csak kellően tisztázott követelményrendszer megléte mellett vezethető be

-az egyéni teljesítményt a célokkal, a szabályokkal és a közösen elfogadott normákkal összevetve mérjük

-a teljesítményértékelésünk alapja a munkaköri leírás, az elvárt és elérendő teljesítményt ezen belül mérjük

-az értékelés mindig viszonyítás, szembesítés a tényekkel

-a teljesítményértékelés során óvodánkban érvényesül a nyilvánosság és nyitottság, valamint a tárgyilagosság és a tényszerűség .

8.4. A teljesítményértékelő rendszer működését befolyásoló tényezők:

-Az intézményi munkaköri leírásokban rögzített feladat és hatáskörök, a feladatmegosztás általános szempontjai, melyet részletesen a munkaköri leírások tartalmaznak:

Óvodavezető: felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, a színvonalas pedagógiai munka szervezéséért, a takarékos gazdálkodásért

Óvodavezető-helyettes: szükség esetén ellátja az óvodavezető helyettesítését, és a kizárólagos jogkörében meghatározott feladatokat.

Tagintézmény-vezető: az óvodavezető irányítása mellett, vagy meghatározott területeken munkamegosztásban végzi, szervezi a tagóvoda munkáját.

Óvodapedagógus: közoktatási törvényben és a helyi nevelési programban meghatározottak alapján végzi munkáját, figyelemmel a szervezet működésére vonatkozó belső szabályzatok előírásaira.

-Az SZMSZ és az IMIP jelenleg értékeléssel kapcsolatos elemei, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény előírásai.

-A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felhasználásának szabályozottsága.

8.5. A teljesítményértékelés bevezetésének, alkalmazásának szempontjai:

1.  Elkészítjük – a munkaterv részeként - az óvodapedagógusok ellenőrzésének tervét, ehhez igazodóan az értékelési ütemtervünket, amely tartalmazza az értékelésbe bevont pedagógus nevét, az ellenőrzés és értékelés időpontját, tárgyát és helyét.

2.      Az értékelés a teljesítmények mennyiségi és minőségi jellemzőinek az összegzése.

3.      Az értékelés igazságos, tárgyilagos, mentes az előítéletektől. Az előző értékelés során elvárásként megfogalmazott feladatok teljesülése is az értékelés része.

4.      Az értékelésnek nem célja hibák keresése, mindig segítő szándékú.

5.      Az értékelés konkrét feladatot ad a következő időszakra, ezek a munkakörrel összefüggnek, és elvárhatóan teljesíthetők az értékelt pedagógus számára.

6.      Az értékelés mindig jóindulatú, őszinte, nyílt eszmecserére ad lehetőséget a vezető és az értékelt munkatárs között, fontos a kölcsönösség és a bizalom.

7.      A gyengén teljesítő óvodapedagógus figyelmét felhívjuk arra, hogy a teljesítménye a munkakör megtartásához nem elégséges, ha csak nem változtat eddigi teljesítményén.

8.      Az óvodavezető értékelését megelőzi az óvodapedagógus önértékelése.

9.      Az értékelés megállapításait a vezető írásban összefoglalja, az érintett óvodapedagógus aláírja, mely a személyügyi nyilvántartás része.

8.6. A teljesítményértékeléshez kapcsolódó értékelési módok az óvodában, amelyek teljessé teszik az intézményi minőségfejlesztés sajátos folyamatát:

10.  az óvoda helyi nevelési programja, beválásának vizsgálata

11.  az óvodavezető ellenőrzési feladatainak megvalósítása, az összegző értékelése

12.  a minőségfejlesztési rendszer működtetése során nyert partneri visszajelzések

13.  az alkalmazottak önértékelése, amely egyben az ösztönző rendszer működésének alapját adja

8.7.A teljesítményértékelés formái, módszerei, időpontja és szempontjai:

Egyéni teljesítményértékelés az óvodapedagógusok munkateljesítményére, a munka minőségére és a munkamagatartására terjed ki.

-Az egyéni teljesítményértékelés módszere:

Az óvodapedagógusok által elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott teljesítményértékelő lap alkalmazásával, az óvodapedagógus önértékelésére épülő, vezetői értékelés.

Az értékelő lapot kitölti az óvodapedagógus és a vezető. Az értékelő lap kitöltését követően egyéni értékelő beszélgetésre kerül sor a vezető irányításával.

A vezető által kitöltött, az óvodapedagógus által aláírt teljesítményértékelő lap a közalkalmazotti nyilvántartásba kerül.

-Az egyéni teljesítményértékelés időpontja:

Minden óvodapedagógust érintően a nevelési év végén az óvoda munkatervében meghatározott időpontban kerül sor a teljesítményértékelésre.

-A teljesítményértékelés szempontjai:

A teljesítményértékelés alapja a hatályos jogszabályokra épülő, konkrétan megfogalmazott fenntartói és óvodavezetői elvárások megvalósítása.

8.8 A teljesítményértékelés eljárásrendje

8.9. A teljesítményértékelő rendszer működtetésének folyamatleírása

Az intézményben kiválasztott értékek meghatározása

                az óvoda helyi nevelési programja alapján

a MIP működtetése során nyert partneri visszajelzések

kapcsolódó dokumentumok figyelembe vétele (SZMSZ, munkaterv)

><

A munkaköri leírások, felelősség és hatáskör, egyéni megbízatások felülvizsgálata

Konkrét, pontos, teljesíthető egyénre szóló feladatok meghatározása

><

Teljesítményértékelő lap összeállítása,

a vezető és a beosztott óvodapedagógusok számára

áttekinthető táblázat készítése,

><

Az összeállított teljesítményértékelő lap szakmai véleményezése, elfogadtatása

az óvodapedagógusokkal

közös értelmezés

><

A teljesítményértékeléssel kiegészített MIP benyújtása a fenntartóhoz jóváhagyásra

><

A fenntartó által jóváhagyott MIP alapján ellenőrzési és értékelési terv készítése (nevelési év elején)

a terv a munkaterv része

><

Az ellenőrzés megvalósítása (a nevelési év során)

az ellenőrzéshez mindig értékelés kapcsolódik, melyet az év végi

teljesítményértékelésnél figyelembe kell venni

><

A teljesítményértékelő lap kitöltése

az óvodapedagógusok és a vezető által (nevelési év végén)

Pedagógusok önértékelése – pedagógusok vezető általi értékelése

a korábbi mérések eredményeinek figyelembe vétele,

különösen tekintettel az eltelt időszak alatt bekövetkezet változásokra

erősségekre és fejlesztendő területekre alapozva

><

A kitöltött értékelő lapok (önértékelés, vezetői általi értékelés) összesítése

a három kiemelt terület elemzése, értékelése

(munkateljesítmény, munkamagatartás, és a munka minősége)

><

Egyéni értékelő beszélgetés, az óvodapedagógusokkal

fejlesztendő folyamatok meghatározása

javítandó tevékenységek kijelölése, szemléletmód alakítás,

><

Tapasztalatok összegzése, eredmények rögzítése

A vezető által kitöltött és az óvodapedagógusok által aláírt teljesítményértékelő lap elhelyezése a személyügyi dokumentumok között

9. A teljes körű intézményi önértékelés

9.1. Az óvoda vezetése (a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében)

• demokratizmus

• informáltság

• szakmai kompetencia

• vezetői elvárások konkrétsága

• kapcsolatrendszer

9.2. Az óvoda stratégiai céljai, neveléspolitika (szabályozottság. megvalósítás

szintje)

• az óvoda hosszú távú pedagógiai céljai (HNP)

• hosszú távú minőségcélok (MIP)

• a működés hosszú távú terve (SzMSz)

9.3. Erőforrások (humán-, és tárgyi erőforrások biztosítása)

• személyi feltételek

• tárgyi feltételek

• környezeti sajátosságok

9.4. A dolgozók irányítása (menedzselés. fejlesztés, bevonás)

• vezetés szerkezete

• vezetői stílus

• dolgozók bevonásának mértéke

9.5. Az óvoda folyamatai (szabályozottság. szabályozási rendszer kiterjesztése)

• pedagógiai munka

• tanügyigazgatás

• munkáltatás

• gazdálkodás

9.6. Dolgozói elégedettség (szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei)

• személyes kapcsolatok

• együttműködés

• szakmai önmegvalósítás

• nevelési célok egysége

• munkahelyi közérzet

• vezetőhöz való viszony

9.7. Partneri elégedettség (működéssel. nevelőmunkával kapcsolatban)

• kapcsolatok

• információáramlás

• informáltság

• nevelés minősége

• óvoda esztétikája. épület állaga

• HNP ismerete

9.8. Az óvoda társadalmi kihatása (vélemény az óvodáról, szerep a helyi

közösség életében)

• az óvoda nyitottsága

• iskolák visszajelzései

• az óvoda szolgáltatásának minősége

9.9. Az óvoda kulcsfontosságú eredményei (folyamatos fejlesztés eredményei.

kitűzött célok elérése, megvalósítása)

• a gyermekek nevelésének eredményei az óvodáskor végén

10. A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata

A minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását.

A minőségirányítási program szempontjából a minőségcélok megvalósítására hatással lévő belső szabályok különösen a következők:

            - Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata,

            - Kollektív szerződés, (ösztönzési rendszer)

            - Közalkalmazotti Szabályzat,

            - Nevelési program,

            - Munkaköri leírások,

            - Éves munkaterv,

11. A minőségirányítási program nyilvánossága

A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni.

A keletkezett adatokat az intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni.

A minőségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhető módon meg kell őrizni az

            - intézményvezetőnél, valamint

            - az intézmény könyvtárában.

Mellékletek:

1. számú melléklet

            Az intézmény minőségcéljai

2. számú melléklet

            A belső kommunikációra vonatkozó előírások

3. számú melléklet

            A külső kommunikációra vonatkozó előírások

4. számú melléklet

            Tervezési folyamatok

5. számú melléklet

Óvodapedagógusok teljesítményértékelése-önértékelés

6. számú melléklet

            Összesítő táblázat:Az önértékelés/vagy teljesítményértékelés eredményének megjelenítése óvodapedagógusonként

7. számú melléklet

Vezető beosztású pedagógus részére kiegészítő önértékelő és teljesítményértékelő kérdőív

8. számú melléklet

Dajka teljesítményértékelése - Önértékelés

9. számú melléklet

Jegyzőkönyv: a minőségirányítási programot véleményezők

1. számú melléklet

Az intézmény minőségcéljai

2. számú melléklet

A belső kommunikációra vonatkozó előírások

A belső kommunikációs folyamatok szabályozása a következő:

3. számú melléklet

A külső kommunikációra vonatkozó előírások

A külső kommunikációra vonatkozó előírások a következők:

4. számú melléklet

A tervezési folyamatok

5. számú melléklet

Óvodapedagógusok  teljesítményértékelése

Önértékelés

Név…………………………………….Szervezetben eltöltött idő:………………….év

Kitöltés időpontja:………………………..

Kedves Kolleganő!

Kérlek, hogy az elmúlt …..évre visszatekintve értékeld saját munkádat és az alábbi skála szerint összegezd megállapításaidat, majd az egyes szempontok fontossága szerint jelöld be a végleges pontszámokat.

Az értékelés eredménye, az óvodapedagógus munkateljesítménye:

1. nem kielégítő (0-20)

2. átlag alatti (21-40)

3. átlagos (41-50)

4. átlag feletti (61-80)

5. kiemelkedő (81-100)

Az értékelés eredménye, az óvodapedagógus munkájának minősége:

1. nem kielégítő (0-20)

2. átlag alatti (21-40)

3. átlagos (41-60)

4. átlag feletti (61-80)

5. kiemelkedő (81-100)

Az értékelés eredménye, az óvodapedagógus munkamagatartása:

1. nem kielégítő (0-20)

2. átlag alatti (21-40)

3. átlagos (41-60)

4. átlag feletti (61-80)

5. kiemelkedő (81-100)

A teljesítményértékelést készítette 200 ……………napján az óvodavezető:

…………………………

aláírás

A teljesítményértékelést átvette  200 ………………napján az óvodapedagógus:

                                                                                                          ………………………….

                                                                                                                       aláírás

6. számú melléklet

Összesítő táblázat

Az önértékelés/vagy teljesítményértékelés eredményének megjelenítése óvodapedagógusonként

7. számú melléklet

Vezető beosztású pedagógus részére

 Kiegészítő önértékelő és  teljesítményértékelő kérdőív

Az értékelés eredménye, az óvodavezető munkamagatartása:

1. nem kielégítő (0-20)

2. átlag alatti (21-40)

3. átlagos (41-60)

4. átlag feletti (61-80)

5. kiemelkedő (81-100)

Az önértékelést, teljesítményértékelést készítette 200 ……………napján …………………

…………………………

aláírás

A teljesítményértékelést átvette  200 ………………napján az óvodavezető:

                                                                                                          ………………………….

                                                                                                                       aláírás

8. számú melléklet

Dajka teljesítményértékelése

Önértékelés

Név…………………………………….Szervezetben eltöltött idő:………………….év

Kitöltés időpontja:………………………..

Kedves Kolleganő!

Kérlek, hogy az elmúlt …..évre visszatekintve értékeld saját munkádat és az alábbi skála szerint összegezd megállapításaidat, majd az egyes szempontok fontossága szerint jelöld be a végleges pontszámokat.

Az értékelés eredménye, a dajka munkamagatartása:

1. nem kielégítő (0-10)

2. átlag alatti (11-20)

3. átlagos (21-30)

4. átlag feletti (31-40)

5. kiemelkedő (41-50)

Az önértékelést, teljesítményértékelést készítette 200 ……………napján …………………

…………………………

aláírás

A teljesítményértékelést átvette  200 ………………napján a dajka.

                                                                                                            ………………………..

                                                                                                                      aláírás