Majd gondolsz rám

Voltam párszor szép emlék
voltam nem egyszer olyan mint rég
voltam már sokszor eltűnt barát aki sokszor gondolt rád!
És ennyi szép emlék után rám se nézel többet
majd talán!

Vezessen utadon az Úr akiben hiszel
A végén rád már ő sem figyel!

És egyedül maradsz úgy mint én
magányosan a sötét legmélyén!
És akkor majd te is gondolsz rám
azon a hideg sötét, sötét éjszakán!

Voltam már letörölt könnycsepp arcodon
mosoly nem egyszer az ajkadon
De én így sem kellek már neked
mert elvették az eszed
a nálam okosabb emberek!

Vezessen utadon az Úr akiben hiszel
A végén rád már ő sem figyel!

És egyedül maradsz úgy mint én
magányosan a sötét legmélyén!
És akkor majd te is gondolsz rám
azon a hideg sötét, sötét éjszakán!