Egy pár érdekesség a pandákról, óriáspandáról.
| A pandák általános jellemzője |
A pandák általános jellemzője: Fejétől a farkáig 150-190 centiméter. Farka – mint a legtöbb medvéé – csonka, nagyjából 10-15 centiméter hosszú. A felnőtt állat testsúlya 70 és 125 kilogramm között változik. Az óriáspanda testfelépítése megegyezik a többi medvéével, csupán a kontrasztos fekete-fehér színében tér el tőlük. Dús, gyapjas bundájának alapszíne fehér, mellső és hátsó lábai feketék. Mellső lábainak fekete színe a háton is folytatódik, és övet alkot, amely a felsőtestet körbeveszi. Feketék ezenkívül a fülei, a szemének a környéke és néha a farkának a csúcsa is. Feltűnő színének oka pontosan nem ismert. Szóba jöhet az ellenség elijesztése, a hőszabályozás és az álcázás is. Az óriáspanda elsősorban talajlakó, de jól mászik és úszik. A többi medvével ellentétben nem tud a hátsó lábára emelkedni. Táplálékát legtöbbször ülve fogyasztja el, így mellső mancsa szabaddá válik, hogy a táplálékot megfogja. Ezek az állatok szürkületben vagy éjszaka aktívak, míg nappal fák üregeiben, sziklahasadékokban vagy barlangokban alszanak. A bambuszbozótban alagútszerű járatokat készít, hogy a táplálkozási területét alvóhelyével összekösse. Az óriáspandák egyedül élnek nagyjából 4-6 négyzetkilométer területen. A nőstények territóriumának van egy 30-40 hektáros központi része, amelyről kiűzi a fajtársait. A hímek rugalmasabbak, és nem védik a területüket, nincs semmilyen központi rész, és gyakran közös része is van másik hímekével. Ennek ellenére a fajtársaik többnyire kitérnek az útjukból. Vándorlásuk alatt megjelölik útvonalukat: a fákat megkarmolják, hozzádörgölődnek vagy a vizeletükkel hagynak jelet. Más medvékkel szemben az óriáspandák nem alszanak téli álmot, a hidegebb évszak alatt csupán mélyebben fekvő területekre vándorolnak.
|
|
Az óriáspanda elterjedési területe mindössze 5900 km², amely magában foglalja Szecsuan, Kanszu és Sanhszi kínai tartományok hegyvidéki területeit. Az óriáspanda természetes élőhelyei a sűrű erdővel benőtt szubtrópusi hegyoldalak. Itt él nyáron 2700–4000 méter magasságig, télen alacsonyabbra vándorol, gyakran 800 méteres magasságig. Élettere általában nedves és csapadékban gazdag; a nyár hűvös, a tél hideg. Az óriáspanda a fejétől a farkáig 150-190 centiméter. Farka – mint a legtöbb medvéé – csonka, nagyjából 10-15 centiméter hosszú. A felnőtt állat testsúlya 70 és 125 kilogramm között változik. Az óriáspanda testfelépítése megegyezik a többi medvéével, csupán a kontrasztos fekete-fehér színében tér el tőlük. Dús, gyapjas bundájának alapszíne fehér, mellső és hátsó lábai feketék. Mellső lábainak fekete színe a háton is folytatódik, és övet alkot, amely a felsőtestet körbeveszi. Feketék ezenkívül a fülei, a szemének a környéke és néha a farkának a csúcsa is. Feltűnő színének oka pontosan nem ismert. Szóba jöhet az ellenség elijesztése, a hőszabályozás és az álcázás is.
Feje más medvéknél nagyobbnak tűnik, ez elsősorban jól fejlett
rágóizmainak, és az azok tapadásához szükséges megnövekedett
felületnek köszönhető, amitől a koponya magas és oldalnézetből
kerek lett. Ahogy a legtöbb medvének, az óriáspandának is 42
foga van. Hátsó kisőrlőfogai és nagyőrlőfogai sokkal nagyobbak
és szélesebbek, mint a család többi fajának fogai, sőt a
ragadozók rendjében ezek a legnagyobb őrlőfogak, mutatva a
növényevéshez való alkalmazkodást. A faj további sajátossága a
„hatodik ujj”, a mellső mancs ujjszerűen meghosszabbodott
radiális kéztőcsontja, ami a hüvelykujj szerepét tölti be a
táplálkozás során.
Naponta igen hosszú ideig (10-12 órán keresztül) képes egy helyben üldögélni, életvitele igen lassú a rokonságához hasonlítva. Hangja báránybégetéshez hasonló.
|
|
|
Az óriáspandák azok közé a medvék közé tartoznak, amelyek
kifejezetten növényevők, de a közvélekedéssel szemben nem csak
bambuszt fogyasztanak. Szabadban ez a fő táplálékuk, a fiatal
hajtásokat részesítik előnyben, idősebb hajtásokat csak
ritkábban esznek. Mivel a bambusz nem túl tápláló és az
óriáspandák emésztése sem állt be úgy a növényevésre, mint a
származástanilag régebb óta növényevő emlősöké, sokat esznek
belőle: napi szükségletük 10-20 kilogramm bambusz. Tápnövényei
között találunk még tárnics, nőszirom, sáfrány és ördögcérna
fajokat is. Elvétve fogyasztanak apróbb gerinces állatokat is,
mint például kis rágcsálókat, pocoknyúlféléket (Ochotonidae)
és halakat is.
Az óriáspanda emésztőrendszere alkalmazkodott a túlnyomórészt növényi táplálék emésztéséhez. A nyelőcsőben keresztirányú recék találhatók. A gyomor fala vastag, a madarak izmos gyomrára (zúza) emlékeztet. Más medvefajokkal ellentétben a vastagbél felszíne elnagyolt, és hiányzik a vakbél.
|
|
|
A gazdasági fejlesztések feldarabolták az
élőhelyüket. A fekete-fehér óriáspanda csak Kína közepén él. Az
ország ezen részének gazdasági fejlődése most végképp a kipusztulás
szélére sodorta az eddig is nagy veszélyben lévő fajt.
|