JÉG
Vak fájdalom,
Csak égető vak hideg,
Ami a verejtékben rejtőzik.
Csendesen robban szét a dermedt pórusokban.
Bilincs szorítja kezed.
Olyan ez, gondolod, mintha megfagynál,
És a vibráló nap halott birodalmában,
Ahogy a jég összeroppan a hegyek alatt
Csak a szó lehet olyan - mint a jég.
A csókod olyan volt akár egy jégkirálynőé.
A szavak amelyek hideg ostorként csapnak arcomba,
Kikötve gyengén, duzzad - mint a jég,
És a szellők szárnyain dúdol ezernyi hópehely,
Mind a haldokló mezőkre hull.
Közben hallgatom az űr csillagfény versét,
Mert a szívem is olyan - mint a jég.
1995. január 26.