MÁSNAP
Ha elmúlik majd az éden fogsága,
És nem lesz többé, aki a kezedet fogja,
Ladikodban vergődsz majd a fekete óceánon,
Kibúvókat keresve életed háromszögében.
Bárki legyen is a megváltó,
Csak tompult agyad nem érzi ezt a századot.
Az ablak mögött a csend lapul a vad lihegések után.
Kikelet nézz be hozzánk !
Emlékeztess az egykori nevetésre.
A fájdalmas órák között a felszabadult öröm után.
Légy büszke és elhagyatott,
Légy tiszta és romlott.
Két mágnes közt éld az életed,
Hisz a remény ami csak néha kecsegtet.
1996. szeptember 10.