(Somewhere below)

Az értelem ami mozgat,

Amikor csak táncolok,

És elkapom a ritmus kavargó zaját.

Mindig a holnapot kerestem,

De a villanyok bénítják altatáimat.

Ez a hely túl karcsú,

Olyan parányi néha.

Zûllött darabként vetem magam a másnapnak.

Eltûnt valami, amit kerestem.

Szemeim hajnalban égnek,

Utánad vágyódva különülnek a színek.

Néhány átkozott akarat.

Nappal.

A múltheti dolgok.

Megéreztem amikor dühös vagy.

Érezd a megkönnyebbülést,

Tiszta fejjel a káromlás után.

Hagyd a véget.

Sok a zaj.

Nem bírom tovább.

Elmegyek.

1996. május 26

Vissza