Eltávolodnak az érzelmek,


De a remény még sehol,


Csak az összefüggés és baljós barangolása,


A korlátok mögött.


A lidércnyomás új jeleket rajzol az életed hullámain.


Összetörve köszön nekem egy régi érzés.



A délután lehelete,


Akár a rajzok a testeden.


Másnap reggel a mély benyomás a lelked belsejében,


Ez csak egy horizont látvány,


Melyet nem kívántál soha még.


Ez csak megbékélés,


Akár agyamban egy szakadék.





1998. szeptember 04.

Design & code by gibbon79