Te szebb vagy, mint az érzés,


De én lehetek csábítóbb.


Olyan furcsa ez az emlék,


Nem lehetek megalkuvó.


Ez csak a látszat,


Ami mindig csal.



Aztán megfakult dolog marad,


Virrasztani az éjszakát,


Amíg álmod hazatalál.


Miért nem vagy Te ott,


Hol a szél bontja szárnyát?


És a remegés véget ér.



Miért nem vagy Te ott,


Ahol a halálsikoly világvégét idéz?


De téged nem érdekel.


Néha lehetne kicsit jobb,


Amikor énekled a hegyek dalát.



Régóta várod azt a percet,


Ami a semmin vezet át.


Ez csak aprócska gondolat,


Azt hiszem, mégis felkavar.



Ha már a csók nem létezik,


Te akkor is zavarba jössz,


Amikor rádöbbensz, hogy végül,


Mégsem vagy átkozott.





1998. május 27.

Design & code by gibbon79