AZ IGAZI BOLDOGSÁG
Elképzelések, szerelmes csókok.
Mellettem a dédelgetett álom,
Ahogy lélegzik és pihen, egy fáradt délután.
A szerelem mezején vívtunk csatát,
És dicső győzelmet aratva,
Egymás karjaiba omolva, minden más tétova perc,
Elgázolt rossz szavak, mind a múlté.
Nem enged el, megbéklyóz szerelme.
Hiszem, hogy fájdalom tisztul,
Ősi szavak lepik be a szoba sarkait.
Megcsókol és rámnevet,
Érezzem minden szerelmét, amit most nekem ad.
Sörényét simogatva,
Becéző szemeit nézve,
A belső szerelem édes múzsája,
Fogva tartja a kettonk viharvert szívét.
Ölelj! - mondja,
Ó, ez nem a kárhozat, fellebbentve a káprázat függönyét.
Test testbe öltve száll, az igazi boldogság felé.
Ez örökké tart? - kérdezi,
Míg csókokkal bizonyítom,
Az ártatlanság el nem múló jajveszékelését,
Hisz újra kezdodik minden.
2001. június 19.