(The Reborn)

Egy történet, ami messzirõl érkezik.

A hollók egy éjszakán tébolyult táncba kezdenek.

Szárnyaik suhogása az éjszaka fellegeit keltik életre.

Megannyi eltörpült vízió,

A kíváncsian remegõ ablakok.

Harcosok nyomulnak ezen a kietlen tájon,

Nyomdokaikban lépked a pusztító halál,

És késve az esdeklõ megbocsátás,

Vérpróbát kíván az utolsó szó.

De csak menekül, aki mindig õszinte,

Erdõ sûrûjébe vetve a tegnap áthatoló napsugarát.

Ki az, aki mindig elfeledteti a gonoszt,

Ki az, aki mindig elovarázsolja a vasárnap nyári melegét.

Az a valamely fontos személy,

Kinek szenvedése könnyeink és megpróbáltatásaink után,

Születik újjá a kereszten.

Nincs, aki összefogja a nemtörodömség szertefoszló bilincseit.

Szeress!

A lényeg lelkedbe és szívedbe zárva.

Csak te tudod, mennyit ér neked a másik szerelmi aforizmája.

2000. április 12.

Vissza