MEGTÉPÁZVA
Ez az az idő, ami most eljött számodra,
Régen elmúlt érzések törnek fel,
És könnyeid sugallják azokat a fájdalmakat,
Amelyek évtizedek börtönrácsit szakítják fel,
Lelki sebeket ejtve emlékeid számegyenesén.
Hol az a nem volt történelmi pillanat?
De érzed, s emlékszel, milyen elválaszthatatlan vagy,
Lelked múltjától.
De emlékeztet mindig valami,
Akár egy gondolat, vagy csak egy szó.
Lenni a mindenért, a szeretetért,
Melyet el nem temethet senki soha.
2000. május 21.