(Everything Changed)

Ketten a vész viharában.

Nem a hideg, ami bánt,

Hanem a néma egyhangúság,

A kemény szavak õseim tollából,

Amikor keresztre feszítenek hajdani mondataik.

Engedd, hogy szóljak a megnyugtató fény felé.

A keresztünk elkorhadt,

De a szerelmünk örökké befolyásolja azt,

Ami kezdetben volt kettõnk kapcsolatában: a bizalom józanságát.

Ne a könnyezõ égboltot nézd most,

Hanem a beteljesülést a szabadságunkban.

Tudom, megváltozhat életünk,

Ha mindketten tiszták maradunk,

És nem ragadnak el bennünket ízléstelen gondolatok,

Amelyek mind a gyûlöletünk mocsarából születnek újjá.

1999. április 7.

Vissza