Adj nekem új érzéseket.


Fogd össze széthulló lelkem.


Támaszd meg beomló érzelmeimet,


És ne kételkedj a könnyekben, melyek szívemből fakadnak.



Összeraksz gondolatokat, melyek elvesznek holnapután.


Ha megtépázva állítasz be a bizalom templomába,


Hűvös gyertyafény pezsdíti fel haldokló bőröd,


Mert te a rosszabbik dolgot választottad.


Tégy úgy, hogy belátod és megbánod bűneid.


Kárhozottan tűnsz majd el a némák birodalmában,


Erős nehézkövek tartanak majd kínzó fogságukban.



Lehet egy újrakezdés pillanata,


Tévedések játékhalmaza.


Erőteljes mozzanatok az elhidegülés csillapítására.


Most a másik zónában elhagyod magad,


De megtisztulás nélkül leszel fáradt álmaid mélyén.


Csak te vagy és a pillanatok,


Érezd belső lüktetését a szemernyi szónak,


Melyek új napokat ébresztenek benned.


Figyelj, hogy tökéletes legyen,


Az, ami már egyszer szétszakította a szerelmi láncokat.





2001. október 10.

Design & code by gibbon79