AZ ÉN TELEM
A telem nem hagy vágyakozni,
Összetörve mégis józanul,
Csak egy vigasz a hidegben,
Elfogadom a lányt türkiz ruhájában,
Merengő szemével, csábos mosolyával,
Aki meghalt a szívemben,
De mégis feltápászkodva remél,
Hogy új szelek bontják szárnyukat,
És mégis tél van, hideg, csontig hatoló hideg.
Elveszett az őszi gondolat,
Nem hagyva panaszos szavakat.
Elbujdosva köszön egy hideg csók,
Bántalmait lerögzítve,
Nem próbál lángot gyújtani,
Megfagyott ajkamon.
2003. febr. 7.