RÁD GONDOLTAM
Rád gondolta, mikor Kuvaitban lángolt az ég,
És elfeledtem a hazug zsarnokság,
Gyilkoló mocskos fantáziáját.
Rád gondoltam, mikor Bejrutban,
Vérrel írták a szembesülő jövőt,
De el kellett volna futnom,
Hogy ne érezzem a gyászt,
Karjaidban a szelídség ad nekem takarót.
És rád gondoltam, mikor nem voltam veled,
De eltéptek gondolataim,
Hogy ne kelljen megbocsátani,
A hazug érzelmek gátlásai ellen.
Mikor rád gondoltam, megölelni téged,
Egy ostromlott világban,
Bekeretezve a törmelék alatt,
Újra csókolni téged!
2004. szept. 26.