Csak most tanultam sírni,


Máris halott vagyok, de elítélnek a vágyak,


Mintha felmorzsolna a szenvedély,


Egykor látott rémálmokból.


Ha egy picit rámcsukják az ajtót,


Virrasztok az ösztöneimmel.



Undor lábnyomai, felkeltett jajsikongás,


Előkerült fáradtságaim,


Belemélyült tiszta varázs.


Miért szabdalja szívem, a kopár hangulatlanság?


De remegve megdőlve, egyetlen befordult álom után,


Csak a remény ablakai maradnak.





2004. aug. 26.

Design & code by gibbon79