EGY KIHŰLT ÉRZÉS
Akkor hiányzol, ha veled vagyok,
Akkor is kellesz, ha másra gondolok
Néha az érzések mások mint a többi,
De eltévedt magányunkban,
Nem lesz kiút az egyetlen üzenet miatt,
Habár távolinak tűnik a kísértés,
Egy elveszett csepp, amely könnyeinket pótolja,
Nem egyébb a visszhangnál.
A koponyák újdonsült hangja,
Felkorbácsolja elpusztult emlékeink,
Egyfajta késztetés, hogy újra szeresselek.
Tudom rég volt, amikor megbocsátottál,
Hiába kérném, hogy újra tedd elém megtépázott szíved,
Csak falakba ütköznék.
Mihasznává lett szavaim,
Nincs többé félelem,
Nem lesz több szánalom,
Mindketten tudjuk,
Ütött régen szerelmünk fájdalmas utolsó órája.
2007. május 11.