(Let Him Go)

Engedd el csöndben,

A járványos bajok nyúzott arcait,

De hadd higgyem,

Hogy tompa fájdalom roncsolja szét,

Egy búskomor õszi est állhatatos,

Nyár végi kínokkal teli sirámait.

Figyelj és tedd közhírré,

Az elmélázott szavak,

Sokszínû, olybá tûnõ fuvallatait

Nézd õszintén mivé lett,

A meg nem fogant szerelem.

Egy vibráló lámpa hátterében,

Midõn egy forró éjjel ordít a halál,

Te a rettegés mámorában állsz,

Elfogadva a régi boldogság,

Betemetett, álmodó, elszenesedett grafikáit.

Csöndes sikoly,

Néma bánat örökké didergõ ajkadon.

Feledésbe merülõ elvetett ötlet,

Egy ódától sóvárgó,

Magasztos hajnalon.

2009. augusztus 16.

Vissza