Három napja nem ittam,


Csak a te véred.


Három napja csókjaidban élek,


Mint egy vesztegzár a szívemen,


De édes ölelés éltet minden percben,


Amikor a sötét határ mezsgyéjén,


Találkozom veled.



Kevés mihaszna perc, amikor,


Szénfekete hajad a kabátomra borul,


És hűvös ajkaid vigasztalnak,


A mindennapok fuldokló érzései mögött.



Itt vagy velem most,


Egy gyertyák faggyúkönnyeivel beborított helyen,


Nyugodt lélekkel a kitaposott úton járva,


Az ölelés védelme alatt,


Kicsiny tündérré válva,


Csak feketében tébolygó,


Briliáns pillanataidat nézve,


Hagyatkozom az érintésedre.



Várom, hogy újra itt legyél,


A koszos városban csak egy éjszakát,


Mely bilincsbe veri sápadt pillantásait,


Fojtogatva üzen nekem,


Egy csók, egy fehér kéz,


Ami mindig elárulta nekem,


Három nap után,


Csak egy este maradt percegő szíveink,


Elhaló dobbanásaiban.





2011. augusztus 19.

Design & code by gibbon79