(You Notice It Then)

Mint az elsõ csók,

Akár a szerelem mennyei záloga,

Hogy újra itt a földön,

Megtérve fáradt vándorutamról,

Amikor szétporlad a jég, akkor érkezem.

Emlékszem azokra a szép dolgokra,

Érintésem, lelked fátyla,

Ha elragadlak az égbe viszlek, sikolts fel!

Hiába is próbálkoznál menekülni, már túl késõ,

De nem érdekel, hiszen pillantásod a hittel érvel.

Az életed, a szíved,

Csak a halálod add nekem.

Ha örülsz majd, hogy megjöttem,

Csapd be az ajtót,

A gyilkos tekintetek elõl,

Mert ott várok rád,

Ahol régen zokogtál,

És emlékeink országútján,

Figyel a megnyugvás.

2014. február 24.

Vissza