Sziasztok!
Nem véletlenül hívtam mára össze a találkát. Nem kertelek sokat, nincs is kertem, de hát tudjátok, hogyan megy ez panelban.
Ssuggi suggberúgott egy pár nappal ezelőtti levelezésünk során, és megmondom őszintén, rengeteg dologra döbbentem rá az elmúlt pár napban. Jóra is, rosszra is. Lássuk először ez utóbbiakat, mert ez az egyszerűbb.
1. Tömeges elvándorlás
2. valami iszonyatosan mély lelki válság, amiből talán ssuggi nélkül sose lábaltam volna ki
De vegyük is szép sorban a dolgokat.
Az elvándorlással, az a bajom, amit nem győzök elégszer leírni. Olyan, mintha a gyermekeim lennétek, ezért minden egyes végső búcsúzó mondat valami mocsoknagy űrt hagyott bennem. Nem tehetek róla, ilyen vagyok. Ha ilyenkor esetleg haragosan, vagy egyáltalán nem reagáltam, az azért volt, mert mindenképpen idő kell nekem ilyenkor. De akármit is feleltem, lehet, hogy bántó voltam, vagy meggondolatlan, de mindennek az alapja a szeretet. Az pedig, mint tudjuk, nem ismer határokat. Az enyém sem, irántatok, ezt tetézi még az is, hogy hangulatember vagyok, minden nagyon mélyen képes befolyásolni.
Összetörtem, és kétségbeesésemben (nem vicc, én tényleg az öngyilkosságon törtem a fejem, de soha nem ment 5 másodpercnél tovább) ssugginak írtam egy levelet. De erről picit később.
Nézzük a jó dolgokat:
1. Mindennek/mindenkinek megvan a helye a világban
2. Mindenki szabad akarat és cselekvés felett rendelkezik - önállóan
Az élet olyan mint egy háztartás. Ha valakit szeretsz, elrakod azt az egyik szobába, hogyha szükséged van rá, megtaláld mindig. De ez nem olyan mint egy szolga, vagy mint egy rab...
Szabadjára is kell engedni néha őket...
ÉS innentől kezdve, bárki, bárhogy határoz, megy vagy marad, az már többé mindenkinek a saját szuverén joga.. Az ezáltal bennem felkavart érzéseimet majd én lecsendesítem magamban, erre tökéletes a meditáció is. Lehet, hogy nem leszek a toppon épp akkor, de tudjátok be annak a mérhetetlen szeretetnek, amit tőletek mindig kaptam és amit én viszonozni szeretnék, de nem tudok néha rendesen! Kérlek, nézzétek el nekem a baklövéseimet, lesz még! De tudjátok jól azt, hogy nagyon szeretlek mindannyiótokat.
A lelki válságra visszatérve: ssuggi igenis rávilágított arra, hogy mindenkinek millió gondja/dolga/problémája lehet. Nekem is, Neki is, Nektek is. Arra szeretnélek kérni, Benneteket, hogy - bármilyen formátumban is - de neadjisten ha bármi gondotok, bajotok, bánatotok, jó esetben pedig örömötök, jó kedvetek van, osszátok meg egymással, esetleg velem. Hátha tudok segíteni, együtt lelkendezni a boldog emberekkel pedig egyenesen ajándék.
És ha már ajándék: A párduc üzemeltetése, ha ahsználhatom ezt a szót, nem nagy teher.
Tehát kijelentem, ünnepélyesen - kicsit könynek között is hogy:
A PÁRDUC FÓRUM HOLTBIZTOS HOGY ÉL!!! És élni is fog! Megszüntetés lehetősége kizárva.
Köszönöm Nektek, hogy elolvastátok, csak ennyit szerettem volna. Köszönöm, hogy erőt adtok és szerettek, igyekszem viszonozni a magam elmeroggyant módján... Segítsetek, hogy tudjak szeretni... Köszönöm!
Ja és ha bármikoris bántó voltam, ne haragudjatok rám! Ha nem is maradtok, én visszavárok mindenkit...
Tomi
.............pár perc és jövök megint.
