Akik karriert csináltak a göndör hajból
Természetesen a férfiak!!Francois Marcel találta ki a hullámosítást 1870-ben.
Marcel Párizsba ment tanulni, ahol a mamája, akinek gyönyörű, természetes, hullámos haja volt, minden hétvégén meglátogatta a fodrászatban.
A hölgyek olyan frizurát kértek, mint a mamáé.
Kezdetben ingyen készítette nekik a hullámot ,igy pillanatokon belül elterjedt, hogy kihez kell fodrászhoz menni.

Majd kicsivel később a meleg dauer gépet, a tartós hullámosítást Karl Nessler találta fel 1906-ban.
A dauer gép működése: a hajat megnedvesítették, becsomagolták spirálokba, amiket egy villanyfűtéses eszközzel csatlakoztattak egy géphez, majd lúgos folyadékkal (nátriumhidroxid) “megsütötték.
Innentől kezdve a dauer volt az elsődleges munka a fodrászatokban.
A német Karl-Ludwig Nessler épp százöt évvel ezelőtt találta föl a dauerwellét (tartóshullámot), ami a maga korában egyszerre volt szenzáció és kisebb égésekkel fenyegető tortúra. A fodrász eleinte saját feleségén kísérletezgetett, aki több égési sebet gyűjtött be, amikor pedig már elviselhetetlenné vált számára a fején tapasztalható forróság, állítólag heves sikolyokkal vetett véget a kísérleteknek. A folyamat akkoriban 5-6 órán át tartott, mindenféle roncsoló kemikáliát igényelt és csak a haj töve fölött négy centivel lehetett elkezdeni a hullámosítás. Nessler egykori lakóhelyén, a fekete-erdei Todtnauban a százéves jubileumra való tekintettel megnyitotta kapuit a Nessler Múzeum.
Az ötletet állítólag a természet adta a kis Karl-Ludwignak, aki kecskepásztorkodás közben megfigyelte, hogyan zsugorodnak össze a virágok, amikor jön az eső, majd két-három óra napsütés után hogyan egyenesednek ki újra. Ezután felnőttként már nem volt nehéz kitalálnia a tartóshullámot.
1928-ban Nessler egy millió dollárért és állandó nyereségrészesedésért eladta találmányát és szabadalmait egy részvénytársaságnak.
1932-től az angol Clarke és Peakman a szulfidot, mint redukciós anyagot használta, mely meleg hullámmal és lúgos közegben alkalmazva a lehűlés után tartós göndör fürtöket adott.
1938-ban Arnold F Willatt feltalálta a hideghullámot, az előfutárát a modern dauernak.
Ő nem használt gépeket és meleget. A hajat becsomagolták rudakba és ammonium thioglycolate-et, majd később hidrogén peroxidot alkalmaztak. Az egész eljárás szobahőmérsékleten 6-8 órát vett igénybe.
Az 1950-es évekre a hullámosítás, a dauer nagyon igényelt, divatos szolgáltatás lett, mely hírnevének csúcsát az 1970-es, 80-as években érte el.
Az 1970-es években savas dauerokat találtak fel.

A ’80-as években mindennapos szokássá vált a hajhullámosítás, a dauerolás és a festés.
Szinte minden nő és asszony kipróbálta akkoriban a dauer frizuragöndörítő, dúsító hatását. Sokan megbánták a széttöredezett hajvégek és a lenőtt dauer látványa miatt.
Zsidró Tamás fodrász meséli:
"A nagyapám is fodrász volt, a háború alatt is dolgozott, majd a recesszió idején. Mondok egy millpengős sztorit. Bejött a vendég, és kért egy tartós hullámot. Kifizettették vele előre a hajat, mert akkor a fodrász még tudott rajta venni öt tojást, de mire a haj kész lett, már csak négy tojást tudott venni azon a pénzen. És ezt is túlélte a szakma."