Beszámolok, három kettő egy...
Szóval az úgy volt, hogy elnéztem a helyi buszmenetrendet, és majdnem lecsúsztam a Budapestre tartó buszról, de hála a hosszú lábaimnak, és Szabolcs barátom helyfoglalásának, még időben odaértem a délben induló buszhoz, ami egy Ikarus EAG E95-ös helyközi busz volt. Győrben a buszpályaudvaron kívül két helyen álltunk meg, majd irány az autópálya, M1-es. Felhajtottunk, és alig haladtunk. Kb 20 percnyi vánszorgás után az EAG-unk több mint százas tempóval ment a pályán - néhol a belső sávban. Pólóban ültem a buszon, mert olyan baromi meleg volt (legalább volt fűtés). Közben Szabolcs notebookján és a buszra szerelt WiFi segítségével néztük az útinformot. Aztán Tatabánya környékén is lassúztunk, egy sávon haladt a forgalom egy koccanás miatt. A sok lassúmenet miatt sofőrünk magasabb fokozatba kapcsolt, és a "diszkrét" 20 perces késésből lefaragott bő 15 percet. Nem is az engedélyezett maximum sebességgel mentünk, hanem jóval fölötte.
Aztán megérkeztünk Budapest "csodás" útjaira, ami az eddigi sima utak helyett a szokásos gödrös-kátyús zötyögős útnak nem nevezhető akármiken haladtunk. Majd megérkeztünk a Népligetbe. Onnét a napijegy megváltása után irány a metró. Amúgy a metróalagút szele majdnem elfújta a napijegyemet. Sikeresen kaptam utána, majd le az alagútba, és felszállás az Újpest Központ felé tartó szerelvényre. 20 perc metrózás után érkeztünk meg oda, ott fel a felszínre, és felszálltunk a 30-as buszra, amivel a végéig mentünk. A lakótelepen felmentem Szabolcs barátomhoz. Ebéd, majd számítógépen menetrend és buszos fotók nézegetése volt a program. Átpakoltam minden fontos dolgot a kabátomba. Mint pl.: szatyor, kölcsön-kompakt-fotógép, tartalék akksi, miniállvány, pénztárca igazolvány, BKV napijegy, koncertjegy, MP3 lejátszó, tigriskarom (önvédelem), SOS Győri Édes keksz (ha megéheznék, kellett), mentolos cukorka (innivaló helyett). A kabátom zsebei közül mindegyiknek volt nem is egy tartalma. Aztán irány a 122-es busz, szintén Szabolccsal. Nélküle alighanem eltévedtem volna.
Aztán irány a kettes metró, amivel a Puskás Ferenc Stadionig mentünk. Felmentünk a felszínre, én felraktam a Szabolcsot a trolibuszra (változatosság kedvéért azzal indult hazafelé), majd én az Aréna főbejárata felé vettem az irányt. Hatalmas tömeg várt a kapuk előtt, nem szégyellem, picit előrébb tolakodtam. Negyed nyolckor, vagyis a koncert kezdete előtt 3/4 órával nyitották ki a kaput kb. 4 méter szélesre. Azon befolyt lassan a tömeg, majd az áteresztőkapukhoz mentem. Előkotortam a jegyemet, lehúzták rajta a vonalkódot, és bemehettem az aréna belső területére. Ott az eligazító táblák tanúbizonysága szerint jobbra kellett mennem. Megkerestem a 117-es szektor bejáratát, de közben láttam hogy van kihelyezett szuvenírbolt. Odakanyartam, és 3000 Ft-ért megszereztem egy Dream Theater-es bögrét. Sok, de postával sokkal drágább lenne a hivatalos boltjukból. Azután vettem magamnak egy fél literes mentes ásványvizet 450 (!) magyar királyi aranyforintért (!) (kész rablás
) Aztán bementem a szektorkapun, ahol egy csinos hostess hölgy igazított útba a helyem hollétét illetően. Leültem, és 35 perccel a hivatalos kezdés előtt izgatottan fészkeltem be magam az amúgy roppant kényelmetlen székbe. (erről később lesz még szó) Aztán 19 óra 50 perckor elkezdett játszani az előzenekar, a Periphery, mikrofonbaokádós érthetetlen dalszöveges metálbanda. Hálistennek hamar végeztek, és nem is hagytak bennem maradandó emléket a srácok, révén, hogy nekem ez "a mikrofonba hányom a dalszöveget" stílus bennem nem kis visszatetszést kelt... Mindegy, 20:25 felé végeztek, és átrendezték a díszletet a színpadon, addig szünet. Pár perccel kilenc előtt belecsaptak a húrokba Dream Theaterék, és eljátszották az új albumukról a leginkább sikerült számot, a
Bridges in the Sky című dalt, ami hatalmas sikert aratott. Utána köszöntötte James LaBrie, a csapat énekese a nézőket, majd az új dobost, Mike Mangini-t, és megemlítette, hogy az elmúlt 25 évben rengeteg zenét játszottak, reméli, hogy a jövőben is így lesz, de az biztos, hogy a most következő két órában sem elsz zenékből hiány. Lehidaltam, és írtam SMS-t a Szabolcsnak, hogy a koncert után találkozzunk a metróalagútnál, de nea megebszélt tíz órai időpontban, hanem innentől kezdve két óra múlva.
Mentek sorban a számok, a
The Dark Eternal Night című számnak nagyon örültem, révén, hogy annak az utolsó harmadában van egy masszívan elmebeteg zenei rész. Hibátlanul teljesítették élőben az akadályokat. A
Far from heaven című számot valóban megkönnyeztem, csodálatos előadás volt, és persze a dal is szép. Mentek a dalok, néhol az együttes tagjai a zenék között önálló szólóprodukciókat adtak elő, ezek mindegyike lenyűgözött. Egy szó mint száz, nem vártam a végét. Bár a fenekem nem így gondolta. Ő már kivolt nagyon a sok üléstől, és én is úgy voltam vele, hogy "még öt perc és felállok a francba, és a kordonra támaszkodva nézem végig az utolsó pár percet." De végül nem volt erre szükség, 23 órakor befejezték, majd én még tettem egy kitérőt a shopban, és vettem egy pólót is. Majd irány kifelé. A metrónál összefutottam Szabolccsal, azután 20 perces buszvárás következett, két éjszakai járattal jutottunk el Káposztásmegyerre. Ott irány fel a lakásba, ott még magamba toltam egy adag paprikás krumplit, majd fürdés és alvás. Fél hatig, mert akkor a Szabolcsék apró kutyusa feltelepedett mellém az ágyra, ezzel felébresztve engem is. Onnantól kezdve nem nagyon tudtam aludni, csak darabokban. Nyolckor ébresztő, reggeli, majd a 09:15-ös 30-as busszal mentünk be Újpest Központig, ahonnan metróval mentünk a Nyugati pályaudvarig, majd fel a felszínre, és egy megálló a 4-es villamossal a Jászai Mari térig. Majd be a Hollán Ernő utcába. Ismerősömnek van a fotókiállítása 22.-éig ott az Odeon Lloyd művészmoziban. Az óra tízet mutatott, a nyitás pedig délután egy órakor van a moziban... Nézem a napijegyemet: érvényes 14 óra 2 percig. Nézem a vonatjegyemet: 13:21-kor indul a vonatom a Déliből... Esélytelen - állapítottuk meg. Szabolcstól elbúcsúztam, Ő ment vissza a Nyugati felé, én pedig a
MOSZKVA TÉR felé Combinoztam tovább. A
MOSZKVA TÉRen nézelődtem picit, majd úgy döntöttem, hogy elmegyek a 16-os busszal a várkapuhoz, az ott tervezett fotók úgyis elmaradtak tavaly októberben. A szikrázó napsütés nekem kedvezett, és egy jó órát töltöttem ott. Majd visszaszálltam a 16-osra, a Clark Ádám térig mentem. Fotóztam egy várbuszt az alagútban is, majd ugyancsak a 16-ossal a Deák Térig mentem, ahol le a metróba, aztán irány a
MOSZKVA TÉR. Még volt kajajegyem, így bementem a KFC-be megkóstolni azt a világhírű csirkét. Gyors kaja ide vagy oda, de tényleg finom volt. Utána le a metróalagútba, és irány a Déli pályaudvar. A vonatom már bent állt, befészkeltem magam a hajófejbe (a motorvonat vezetőállása utáni magasított rész, aztán 13:21-kor elindultunk, és menetrendszerűen érkeztünk Győrbe két óra múlva. Anyumék már a parkolóban vártak.
MOSZKVA TÉR: Én ugyan le nem írom az új nevét!!
Szerzemények:
Bögre:
(egyik felén az egyik, másik felén a másik minta van)
Póló:
(Eleje mintás, hátulja üres)
Fotókkal szerintem vagy ma este, de sanszosabb, hogy holnap jelentkezem.
Seth
Belépés
GyIK
Keresés
,annak is örülök ,hogy ezt a "függőségi tesztet " megcsináltad .
