Makuta Teridax írta:
Kiborultam. Ennyi. A szösszenetet nem kell okvetlenül érteni. Ha nem érted, nem baj. Zavaros. Mint amilyen akkor volt a hangulatom. Tulajdonképpen a bennem küszködő érzelmeket próbáltam egy ilyen káosszal teli írásba foglalni. A valóságalapja az nulla, tehát én nem álmodtam ezt meg ténylegesen, csupán tudat alatt forogtak bennem az események. Írói átszellemülés vagy minek is nevezzem...
Tehát a lényeg itt igazából az, hogy kicsit zátonyra futottam. Egyedül éreztem magam és úgy éreztem, hogy a kis világomban is elvesztem. Ebből adódig a három tükrös jelenet és az önvádak sorozata magamtól és a két "fél-magamtól", tehát azoktól, akikkel tudok azonosulni. A tükör pedig igazából a lélek tükre. És emiatt törtem be a történetben. Mert el akartam menekülni magamtól... Igen, talán ez a legjobb megfogalmazás és az iromány tényleges mondanivalója.
Húúúú!!!!!!!!
Ezek szerint maradsz Makutám? Jól megijesztettél!
Tiszta ideg voltam két napig!
Ennek ellenére megértem az összezavarodásodat....de örökre akkor se menj el innen, akármilyen káosz kerít hatalmába! Hidd el, vagyunk itt még egy páran, akik éreztek hasonlóan. De mégis itt vagyunk....mert szükségünk van egymásra....
Jaj, de boldog vagyok most, hogy látlak Makutám!
Belépés
GyIK
Keresés
