Sziasztok!
Reggel ellátogattunk Herendre! Herendi porcelán manufaktúra múzeumára voltunk kíváncsiak!
Végig sétáltunk egy bemutató utat ahol a gyártás fázisait élőben mutatták be. Az öntéssel készülő csészéken át a szobrocskák össze állításáig. Különböző festési stílusok és a kollekciókat.
Nagyon szép volt.
A bemutató után az oroszlán mellett elhaladva átmentünk a múzeumba.
Rengeteg szebbnél szebb munka, szobor, étkészlet, váza, tányér és felsorolhatatlan mennyiségű porcelánt néztünk meg.
Vissza felé jövet elmentünk Nagyvázsonyba a Kinizsi várat megnézni.
Tótvázsonyba visszaérve a temetőben megkerestük Savanyó Jóska sírját.
SAVANYÚ Jóska, Savanyó Jóska (Izsákfa, 1845 – Tótvázsony, 1907. ápr. 9.) bakonyi betyár. Apja Orosziban volt számadó juhász. Első rablását 1881-ben követte el Csabrendeken, amikor kirabolták Háczky Kálmán földbirtokost és agyonlőtték Bogyay Antal főbírót. Rablóvezérségének fénykora 1881-től 1884-ig tartott. 1883-ban országos körözést adtak ki ellene és ezer forintos díjat tűztek ki fejére. 1884-ben statáriumot hirdettek elfogatására. Ez év májusában mulatozás közben került csendőrkézre a zalahalápi csárdában. 1884. május 4-én történt elfogatása után derült ki, hogy a rablások és fosztogatások jelentős részét nem Ő, hanem a nevében követték el. 1886-ban halálra ítélték, de kegyelmet és tíz év börtönbüntetést kapott. Az illavai és a váci fegyház foglya, 1906-ban gr. Csáky Károly váci püspök közbenjárására kegyelmet kapott. Testvéréhez Tótvázsonyba költözött, szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett. Tótvázsonyban temették el, ahol sírja idegenforgalmi látványosság. Betyártörténetek, népdalok, pásztorfaragások őrzik emlékét. Halála után levelezőlapokat nyomtattak arcképéről, színműveket írtak róla. (Google)
A temetőben beszélgettünk egy bácsival aki elmondta, hogy a betyár valójában a temető árokban van eltemetve. Az emlékére állított sír már belül a kerítés mellet áll.
2008 -ban kopjafát is állítottak neki.
Mára ennyi!
Belépés
GyIK
Keresés
