Na szóval!
A napok óta tartó visszaszámlálás tárgya:
Tegnap délután találkoztam a mi macsekunkkal, MINYÁVAL Budapesten!
A Keleti pályaudvarhoz volt megbeszélve a találkozó, én négykor indultam a Parkból, 16:25-kor már a Keletinél voltam. Végül minya buszának késése miatt, de 16:39-kor létrejött a találkozó, hatalmas ölelés, puszi hegyek anyutól (én kaptam tőle

) aztán az ötös busszal elindultunk minyáék felé. 20 perc zötyögés után megérkeztünk, kis séta, és egy takaros kis családi ház előtt álltunk meg. Irány az udvar leghátsó része, majd be az apró kis házikóba. Persze előtte lezavartam a kötelező ismerkedési köröket Haverral.

A vizslával. Persze végig ott settenkedett körülöttünk, miközben minyával beszélgettünk.

Megismerhettem a rokonságot is.

Kriszti sütött nekünk sütit hamarjában, a fiúk pedig odakint egy kerítésen dolgoztak. Megcsodálhattam minya öngyújtó-gyűjteményének egy részét is a falon, és egykét mókás darab nagyon megtetszett. Sajnos az idő rövid volt, mennem is kellett, így minya visszakísért a Keletibe. Ölelkezés-puszi-búcsúzkodás és én felszálltam a vonatra pontban hétkor. 10 perc múlva jött ismerősöm is, akivel az M46-oson voltam a Parkban, mert ő Győrben tanul az egyetemen, és nem akart holnap reggel korán kelni, úgy döntött, hogy hazajön velem.
Minyáéknál sajnos az idő rövidsége miatt nem készült fotó, de majd legközelebb. Budapest nincs messze.
Élveztem, és alig várom már, hogy újra találkozzak vele.
