Párduc-ÉKT

“Egy jó kutyának, halála után, a legjobb helye a gazdája szívében van.”



“Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
s egyre erősödő szeretet maradt utána."

JUSZUFKÁNAK KÜLDÖM

Az előző oldalon is kincsekre leltem, de ez a "Juszufkának küldöm"...ez igen megható nemes cselekedet Marcsika.

Az élet idomítása

Az életet úgy tekintsd, mint az óriáskígyót.
Ha távol tartod magadtól, gyönyörködhetsz táncos hajladozásában és bőrének ütemes mintázatában, s gondozhatod és etetheted.
Ha magadra bocsátod, rád tekeredik és nem gyönyörködsz benne többé, s nem te táplálod, hanem a húsod és véred.
Az életet ne úgy tartsd távol magadtól, hogy elbújsz előle, mert észrevétlenül utánad kúszik, vagy váratlanul összeroppantja rejtekhelyedet.
Nem lehet megszökni tőle, még a halálba sem.
Az életet úgy tartsd távol magadtól, hogy uralkodni tudj fölötte: ahogy a kígyó fölött, síp-zenéjével, a kígyóbűvölő uralkodik.
Mily zene, melytől az élet kígyója megszelídül és engedelmeskedik? amely a véges igényeket levetkőző, meztelen, határtalan lélekből árad.
Sem a tétlen remeteségben, sem a tevékenységben nem győzheted le az életet; csupán önmagadban, ha gyarló tulajdonságaidat úgy rendezed, hogy a tökéletes mértékhez igazodjanak.
Ha ezt eléred: tétlenséged is tevékeny, mint a napsugár; tevékenységed is tétlen, mint az időjárás váltakozása.....

(Weöres Sándor)

Örkény István: A megváltó

Délelőtt tíz óra volt, amikor az író befejezte új drámáját. Este még két nehéz jelenete volt hátra. Átírta az éjszakát. Közben legalább tíz feketét főzött magának, és legalább tíz kilométert gyalogolt a szűk szállodaszobában alá s felezve. Most mégis olyan frissnek érezte magát, mintha nem is volna teste, olyan boldognak, mintha megszépült volna az élet, és olyan szabadnak, mintha megszűnt volna lenni a világ.

Még egy kávét főzött. Lesétált a partra. Megkereste a csónakost.

- Kivisz-e a vízre egy kicsit, Volentik bácsi? - kérdezte tőle.

- Tessék beülni - mondta a csónakos.

Borús volt az ég, de a szellő se rezdült. Mint egy óriási máriaüveg-lap, olyan sima és szürke és csillogó volt a tó. Volentik bácsi gyors, de rövid csapásokkal evezett, ahogy a Balatonon szokás.

- Mit gondol? - kérdezte az író, mikor már jó darab utat megtettek. - Ide látni még a partról?

- Még ide - mondta a csónakos.

Továbbmentek. Az üdülő piros cseréptetejét lassan elborították a fák. A partnak csak a zöldje, a vonatnak csak a füstje látszott.

- Még most is? - kérdezte az író.

- Még most is - mondta a csónakos.

Csak az evezők csobbanása hallatszott; a partról már nem ért idáig a hang.

Összemosódtak a házak, a kikötők és az erdők. Már csak egy ceruzavonás látszott, ahol véget ért a tó.

- Még most is ide látni? - kérdezte az író.

A csónakos körülnézett.

- Ide már nem.

Az író lerúgta a lábáról a szandált, és fölállt.

- Akkor húzza be az evezőt, Volentik bácsi - mondta. - Megpróbálok egy kicsit a vízen járni.

Itt jártam, olvasgattam.

_________________

الآلهة المصرية A hobbim az életem. | "Crossing bridges in the sky, On a journey to renew my life!" [DT]

Seth!
Örültem Neked

Fogd meg kezem!

Fogd meg kezem,
én megfogom tiéd,
és a sötét éjben
vezethetjük egymást.
Az élet könnyebb,
mikor ketten vagyunk.
Becsülj meg,
s én is megbecsüllek.
Nyitsd ki szemem,
mikor nem látok,
érintsd meg szívem,
mikor nem érzek.
Higyjél bennem,
s én is hinni fogok benned.
Engedd, hogy segítsek neked,
s majd Te is segíthetsz nekem.

Mindannyian bűntelenül születtünk


Mindannyian bűntelenül születtünk,
mégis mások bűneit hordozzuk magunkkal.
Mindannyian lehetőségekkel teli születtünk,
mégsem élünk határtalan, teljes életet.
Mindannyian érzelmekkel teli születtünk,
de lassan elfojtjuk érzelmeinket.
Mindannyian szeretettel
szívünkben születtünk,
s félünk szívünket kitárni.
Mindannyian szívünkben
dallal születtünk,
s nem merünk hangosan énekelni.
Éljük életünket határtalanul,
bűntelenül, félelem és gátlások nélkül.
Énekeljünk szabadon,
s halljuk mások énekét.
Érjük el vágyainkat
és szeressük egymást.
Tápláljuk gyermekeinket és hagyjuk,
hogy ártatlanságukat megtartsák,
s mire felnőnek erőteljesek
és magabiztosak legyenek,
hogy szeretni tudjanak.