*Makuta a szeráj körül mászkál és bejárja a fél tájat. Megnézi a kocsmát is, az előszobát, és majdnem minden épületet a környéken*
Hol a fenébe van? Érzéke van ahhoz, hogy akkor lépjen le, amikor nem kell... - morog magában Makuta.
*Makuta befordul egy sarkon. A sarok eléggé beárnyékolt, Makuta fehér páncélja alig látszik. Csupán a körvonala kivehető, illetve zölden izzó szemei. A sarkon meglát két neki háttal álló alakot. Nem tűnik fel nekik, hogy az óriás közeledik. Amikor Makuta már nagyon közel ér a magasabbik megfordul és sikít egyet. A mellette lévő pedig a másik sikításától ijed meg. Egymásba karolnak. Makuta is megijed a sikítástól és hátrahőköl*
- Mi a franc?
- Makuta? - kérdezi az egyik - Ha te vagy akkor világíts a fényerőddel. Ha pedig, akkor hord el magad, akárki is vagy, mert képenrúglak. Komolyan!
- Raven? - kérdezi Makuta, de engedelmeskedik a parancsnak - Te meg mit csinálsz itt? És ki ez?
- Jó, hogy csak te vagy az. Ez Csillagfény. Csillagfény ez pedig Makuta.
- Örvendek - szólt a lány - Bár a szívbajt hoztad rám...
- Te is rám... De tényleg, ti mit csináltok itt?
- Otthonhagytam a fésűmet... - szólt Raven. Csillagfény elhozta.
- Komolyan egy fésűért idehívtad? Nem is áll rendetlenül a hajad...
- De igen... Mindegy, úgyse érted. Végtére is nem vagy lány...
- Ez igaz. Na mindegy. Gyere! A többiek a szerájban várnak.
- Jó. Szia Csillagfény! És köszi!
- Szívesen.
*A lány elrepül, Makuta és Raven pedig elindulnak visszafelé. Raven közben a haját igazgatja...*
Belépés
GyIK
Keresés
