Én királypitont simogattam. Annak nem volt meleg a teste, mert akkor kezdett csak el napozni.
Ha nem napozik akkor hidegebb a testhőmérséklete, mint az eméősökének, de napon akár több is lehet.
Ezért változó testhőmérsékletű állatok.
Ja, egyébként tanácsok únokahúgodnak, ha esetleg valamelyikkel összefutna (ne kerüljön sor rá, de ilyen esetben jó tudni, mit kell csinálni):
1. Kobra: Nem támad könnyen, először mindig "kobrázik", tehát kifeszíti a csuklyáját, felágaskodik és sziszeg. Szokott blöffölni is, ilyenkor csukott szájjal kap a támadó felé. Azért jobb, ha nem jutunk el odáig, hogy kapkodjon... Ha már figyelmeztet, "kobrázik", akkor simán hátrálni kell, hirtelen mozdulat nélkül, mert attól ideges lesz. Ha nem megy az ember közelebb, akkor semmit se fog csinálni és ha szabad az útja, akkor elillan.
2. Bambuszviperák: Álatlában sor se kerül a találkozásra, mert nem túl gyakoriak a városok környékén, inkább az erdőben élnek. Mindazonáltal érdemes figyelni rájuk. A bambuszvipera főleg fákon él, ezért érdemes odafigyelni a fejük felett lévő közeli ágakra, mert elég könnyen odakap, ha fenyegetve érzi magát és nehéz észrevenni. Aki nem jár sűrű erdőbe, annak nem kell félnie tőle.
3. Korallkígyó: Rendkívül egyszerű kiszúrni, ha nincs takarásban (pl: avar alatt). Az utóbbi miatt kel picit odafigyelni az erdei séták alatt, mert ha rálépünk abban nem lesz köszönet... Egyébként tudtommal nem valami támadó kedvű, elsődlegesen abban merül ki a védekezése, hogy riasztó színeivel figyelmeztet. Marni csak akkor szokott, ha nincs más választása.
4. Daboja: Veszélyes kígyó, jobb elkerülni. Mindazonáltal nem mar azonnal (kivéve ha véletlen rálépünk, ami megint erdőben lehet probléma), hanem elég hosszan és hangosan sziszeg. Ilyenkor a kobrához hasonlóan hátrálni kell, de nem szabad hirtelen megfordulva futni, mert a hirtelen mozdulattól a lábunkba kaphat.
5. Mokaszinkígyó: Tipikusan "idegbeteg" kígyó, mindenbe belemar, ami mozog és túl közel megy hozzá, tehát elég harapós kedvű. Azért alap mérgeskígyókra vonatkozó trükkök itt is működnek. A lassú hátrálás tipikusan jó taktika, de itt nagyon kell figyelni a kígyóra is és a reakcióira is. Ha már látszik rajta, hogy ideges, akkor nagyon kell vigyázni a gyorsabb mozdulatok kerülésére. Annak ellenére, hogy szívesen harap, alapjában véve ő is kerüli a konfliktust, tehát nem fog nekünk jönni és üldözőbe se fog venni. Csak akkor mar, ha túl közel megyünk és ezzel vagy mással provokáljuk. Szerencsére a vízpartokat, erdőket kedveli, városokba nem nagyon merészkedik be.
6. Krait: Szeret elbújni és a házak környékére is bemerészkedik, ezért jobb vigyázni velük. Alap szabály, hogy olyan helyekre, ahova nem látunk be rendesen és kígyó is bebújhatott TILOS benyúlni. Nappal igyekszik elbújni és a fejét is elrejti testgyűrűi közé, de éjszaka agresszív kígyónak számít.
Igazából ezekből a fajokból a kobra az, ami ténylegesen lehet akár a városban is, mert a rágcsálók után kutatva oda is bekeveredik. Viszont ő jól kezelhető a védekezési módja miatt, így könnyű elkerülni a marást. A daboja meg a krait a másik kettő, amikkel vigyázni kell. Ők azért könnyebben marnak. A dabojával különösen vigyázni kell, mert bár a kobra mérge erősebb, de ezé a viperáé csúnya maradandó károsodásokat is okozhat és könnyebben mar.
Ezt tényleg csak olyan szinten mondom, hogy az alapok meglegyenek, mi van, ha...
Bár szerintem ezeket ő is tudja.
