Sziasztok!
Akkor összevonom a két programom beszámolóját.
Szombat este tízkor telefonált haverom, hogy jó lenne ha előbb találkoznánk. Azt mondtam, nincs az a pénz. Azt mondta, hoz sört. Na, hát akkor van! Szóval tíz óra húszkor találkoztunk a megbeszélt helyen, majd néhány gettógócpontot kikerülve egy lámpaoszlop tövében megittuk a sörünket, majd irány a Marcalvárosi buszvégállomás. Ott vártunk cirka húsz percet, mikor csatlakozott hozzánk másik fotós kolléga is, majd hátramentünk a buszparkolóba, ahol már bent állt az LRD-141-es forgalmi rendszámú busz, a Bagolybusz, és a sofőrülésben Andrea, az ismerősöm. Néhány fotó elkattintása után a busznak beindítottuk a motorját, mondván, hadd termelje a levegőt. Amikor már megfelelő mennyiségű levegő állt rendelkezésre, akkor átálltunk a parkolóban egy másik helyre, ott is fotó, majd kiindultunk. Az útvonalunk nem volt rövid, de hamar a Kálóczy térre értünk, ahol volt fotómegállásra idő. Ott készült sok-sok kép, csoportkép is. Majd irány a 900-as járat, tettünk egy kört. Már visszaúton voltunk, amikor meglepetés érkezett. Hogy ez mi volt, ezt majd akkor árulom el, ha feltöltöttem a összes videót erről a youtubera.
A 900-as befejezése után egy bácsai kör következett a 911-es sz. járaton. Odafele menet nem volt semmi hiba, de visszafele véletlenül rossz helyen jöttünk, és elkerültük az egyik utcát.
A 911-es ennek ellenére, illetve a fotómegállás ellenére két perccel előbb megérkezett a tervezetthez képest a Kálóczy térre. Utána 900-as járattal ismét indulás, de mi hárman csak Marcalvárosig mentünk. Ott búcsúzkodás, leszállás, majd irány haza, illetve az ágy.
Reggel nyolckor ébresztett a telefonom, felkeltem, összepakoltam, felöltözködtem. Reggeli, majd irány a 09:05-ös egyes busz. Szokásos idő alatt odaértem a győri állomásra, ahol már bent állt a vonatom. megvártam, amíg a 480-003 pályaszámú, amúgy zsír új MÁV-os TRAXX mozdony rááll a szerelvényünkre, majd felszálltam az első kocsiba. Nézem a táblát, tíz perc késés van kiírva. A nemzetközi késett... Mindegy, amikor a nemzetközi egy térközzel előttünk járt, minket is kiengedtek, és csigalassan vánszorogtunk ki Győrből, összeszedve ezzel egy kevésbé ordenáré késést, de haragudtam miatta a MÁV-ra. Majd Komáromig a fékez-megáll-gyorsít volt a menetrend, ugyanis Győr és Komárom között mindenhol megállnak a vonatok. Aztán Komáromtól csak Tata, Tabaánya, Bicske, Biatorbágy, Kelentalaj (Kelenföld vasutas-szlengbéli neve), Keleti. A keletiig lefaragtunk hat perc késést, és a bejáraton sem állunk. Leszálltam a vonatról, gyorsan jegyet vettem, majd futás ki az állomás mellé, hogy elérjem a buszt. Elértem. Már csak a hátát láttam...
Aztán begördült a BPO-477 forgalmi rendszámú gép 30A táblával. Ez pont jó lesz. Ráncajtós csuklós Ikarus, egyszóval IMÁDOM, és hallhatólag műszakilag is rendben volt a masina. Aztán ért a meglepetés. Még a Hősök tere előtt befordultunk jobbra, el a népliget, a PeCsa, a Közlekedési Múzeum mellett, én meg néztem nagy boci szemekkel, hogy akkor most mi a szent tehénlepény van?? Majd amikor elkanyarodtunk balra, és elmentünk a Vidámpark mellett, akkor már képbe jöttem. Még jó hogy már jártam arra. Mondom a buszom a Reitter Ferenc utca elejére fog rákanyarodni, és így is lett. Onnantól kezdve ismerős volt a terep, majd pár km robogás után leszálltam a Rokolya utcánál. Be a kis utcába, el a házak mellett, fejemben előjöttek egy volt fórumtalálkozó képei, majd megérkeztem a Vasúttörténeti Parkba, ahol már a bejáratnál érezni lehetett a gőzmozdonyok illatát. Bementem, felvettem a mozdonyom kulcsát, majd irány a mérőkocsi, ahol felöltöttem ÖNKÉNTES pólómat, majd fotógéppel a nyakamban először a mozdonyomat néztem meg. Miután végeztem rajta, átmentem a Leóra, majd amikor ott is, akkor a fordítókorong felé vettük az irányt. Filippel kitereltük az embereket a fűtőház fordítókorongjáról, mert kezdődött a gőzmozdony bemutató. A bemutató után megkerestem az Elnök urat, hogy mit kéne még segíteni, mondta, hogy váltsam le a kollégát a dízelmozdony vezetésnél, nehogy elüssön valakit a kis piros mozdony. Ott teljesítettem szolgálatot háromig, majd YELLOW-val, az Egyesületünk irigysárga színű kabalarókájával (beöltözött az egyik tagunk) visszamentünk a mérőkocsihoz, ahol aztán előkerült nem kevés "zsíros deszka" piros arannyal, és persze sör: igazi vasutas menüt ettünk. A kaja után még szétnéztem picit, elvoltam még egy keveset a gépemen, majd irány a mérőkocsi, kis kitérőt tettünk egy mozdony levágott vezetőfülkéjéhez (eldugott helyen van), majd elbúcsúztam a többiektől, és irány haza. Útitársam is akadt, szintén egyesületi tag, a Fűtő Úr, Győrben egyetemista, és együtt mentünk haza. A hazaúton pontos volt a vonat, rendkívüli esemény nem volt. Győrben leszálltunk, és felszálltunk a 22-es buszra, ami a Fűtő Urat a Lajta utcáig, engem pedig Marcalváros decentrumig repített. Hazaértem, élménybeszámoló, fürdés, és persze zuhanykabin szerelés, mert nem folyt le a víz.... Tizenegy felé aludtam el...
Nemsokára hozok képeket/videókat..
Seth
Belépés
GyIK
Keresés
