Egészséges számítógép-használat, ergonómiai feltételek és felhasználói szokások

 

Tartalom

  • 1. Ergonómia
  • 2. Egészségmegőrzés számítógépes környezetben
    • 2.1 Általános
    • 2.2 Billentyűzet
    • 2.3 Tér
    • 2.4 Megvilágítás
    • 2.5 Mesterséges fény
    • 2.6 Képernyőre figyelés
    • 27 Monitor
    • 2.8 Szoftver ergonómia
    • 2.9 Függőség kialakulása

 

1. Ergonómia

ERGOSZ = MUNKA

NOMOSZ / NOMIKOSZ = TÖRVÉNY, SZABÁLY

Az ergonómia az ember és a technikai eszközök optimális kapcsolatával foglalkozó tudomány és gyakorlat. Fő kérdése: Milyen legyen a gép, hogy a legjobban illeszkedjen az ember fizikai és szellemi adottságaihoz, képességeihez, lehetőségeihez?

Manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fizikai környezet emberre gyakorolt befolyásának, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket.

Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a környezeti feltételek közvetlenül befolyásolják az ember termelékenységét: a rossz környezeti feltételek a termelékenységet 25‑30%-kal is leronthatják.

Egy program is lehet ergonomikus. Fontos, hogy kialakítása ésszerű legyen, a felhasználó számára könnyen kezelhető, azaz kialakítása az ő szokásait figyelembe véve történjen.



 

2. Egészségmegőrzés számítógépes környezetben

Az intenzív számítógépes munka során időnként előfordulhatnak egészségügyi panaszok. Általában a kéz, a mozgásszervi, a szem, a látásromlást előidéző tényezők valamint a pszichés (mentális) problémái kerülnek előtérbe. A problémák megjelenését a megfelelően kialakított munkakörnyezet kialakításával megelőzhetjük. Az egészségi kockázat megelőzése a munkáltató feladata.

2.1 Általános

A számítógép elhelyezése (asztal, szék), az ülőmunkát végző személy testhelyzete, a rendelkezésre álló terület, a természetes és mesterséges világítás rossz megoldása az, ami a szem, a nyak-, hát-, gerincpanaszokat egy részét okozza.

A monitornak (akár hagyományos katódsugárcsöves, akár az új, lapos) minden irányban szabadon mozgathatónak kell lennie. A monitort nem szabad az ablakra merőlegesen állítani, csak arra párhuzamosan; ha az ablakra néz, tükröződik benne az ablakon túli világ, ha háttal áll az ablaknak, a képernyőről feltekintő személy számára túl nagy a világosságkülönbség. Háttal egymásnak állítható 2 monitor. Ha az ablakok között elég szabad fal van, a falhoz állítható a képernyő. Ha az ablakos fal végén van elég szabad fal, akkor 45 fokos szögben sarokra állítva szintén elhelyezhető a képernyő.

Termekben egymás mögött és egymás mellett is kell elegendő helyet hagyni. Jól alkalmazhatók erre a célra a korszerű L alakú számítógépasztalok.

A számítógépes helyiségben lehetőleg ne legyen jó fényvisszaverő képességű, fényes felület (tükör, fényesre mázolt ajtó, ablaktok, ablakkeret, lakkozott bútor, lámpabura, csempe vagy olajfesték, a szobába mélyebben belógó világítótest).

2.2 Billentyűzet

Az ergonómiai követelményeknek jobban megfelel az osztott billentyűzet, amelyen a két kéz működési felülete egymástól elkülönül. A bal és jobb betűtartomány egymással tompaszöget bezárva, ferdén helyezkedik el a természetes kéztartáshoz igazodva. Bár ez a fajta billentyűzet csak azok számára praktikus, akik a 10 ujjas gépelést alkalmazzák. A billentyűzet előtt 8-10 cm szabad helynek kell lennie ahhoz, hogy a számítógép-kezelő a kezét és csuklóját egy puha alátéten megtámaszthassa. Ha az asztal kicsi, hasznos a billentyűzettartó fiók, amely az asztal lapja alatt helyezkedik el.

2.3 Tér

A munkavégzéshez, tanuláshoz szükséges személyes tér korlátozását szorongásos stresszként éljük meg. A személyes tér egy láthatatlan elképzelt henger, melynek tengelye a test függőleges tengelye. Ennél szűkebb térben vagy alacsonyabb belmagasságú helyiségben kényelmetlenül érezzük magunkat. Az asztal, munkafelület vagy számítógéptartó állvány előtt kényelmes széken ülő felhasználó körül egy kisebb és egy tágabb egyéni zóna van.

2.4 Megvilágítás

Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. Erre a feladatra világítástechnikai mérnököt vagy erre is kiképzett szakpszichológust kell felkérni.

2.5 Mesterséges fény

A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. A munkavállalók többsége szívesebben dolgozik természetes megvilágítású helyiségben, sokan idegenkednek az ablaktalan szobáktól, munkatermektől. A természetes világítás elsősorban nem a fénymennyiség miatt előnyös, hanem azért, mert a jó teljesítmény-készenléthez, hangulathoz a külvilággal összekapcsoló természetes fény is szükséges. A jól megvilágított hagyományos iroda elsősorban abban különbözik a képernyős munkahelytől, hogy a képernyős munkahely sokkal kevesebb fényt igényel.

A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző válaszfalak), világosra festett berendezési tárgyak, bútorok ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.. A zavaró tükröződés és fényvisszaverődés kiiktatását a képernyő elhelyezésével (lásd ott), az elégséges megvilágítást az ablakok megfelelő takarásával, valamint a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőik helyes megválasztásával együttesen lehet biztosítani.

A káprázást és a vakítást megelőzendő a képernyős munkahely megvilágítására új módszert alakítottak ki, a közvetett, azaz alulról a mennyezet felé irányuló általános megvilágítást.

2.6 Képernyőre figyelés

A egészségügyi minisztériumi rendelet 6 órában maximálja a képernyőfigyelés idejét. 10 perc munkaközi szünet közbeiktatását rendeli el óránként. Rutinmunkáknál a szünet előírás szerint beiktatható. Vannak munkafeladatok, amelyeknél nem lehet pontosan óránként szünetet tartani. Itt nagyon kell vigyázni arra, hogy a biztosított szünetet megkapják a munkavállalók. A szünetek közül legalább egyet igen egészséges tornával tölteni. Az európai irányelv nemcsak szünetről beszél, hanem tevékenységcserét is javasol. Ezt a magyar rendelet nem tartalmazza.

2.7 Monitor

LCD <> Katódcsöves
Katódsugárcsöves - CRT:Egy megfelelően kialakított vákuumcsőben mágneses mezővel vezérelt vékony elektronsugár (soronként) rajzolja ki a képet egy foszforeszkűló képernyőre. Az elektronsugár hatására a foszforeszkáló anyag világít. Emiatt nem kifejezetten kellemes a hatása a szemre, mivel sugároz. Valamint az sem tesz éppen a legjobbat, hogy bár nem érzékeljük, folyamatos frissítések miatt lényegében "villog" (minél nagyobb a frissítési frekvencia, annál kevésbbé), de olcsó és belehet kalibrálni színhűre (a nyomtatáskor megjelenő színek egyeznek a képernyőn megjelenőkkel -> ez egy LCD-nél nem mindig van így)
Folyadékkristályos - LCD: A Működési elv alapja, hogy bizonyos folyadékkristályok elektromos térerő hatására változtatjákoptikai tulajdonságaikat, fényáteresztő képességüket
Alacsony fogyasztásúak, laposak, nem villódzanak, nem sugároznak

Ellenben mindkettőnek megvan az a hátránya, hogy a szemnek folyamatosan fókuszálnia kell rá, hogy ne homályosodjon el, valamint hogy az erős odafigyelés miatt az ember kevesebbet pislog, így kiszáradahat a szem

Fontos még figyelni a felbontásra, valamint a betűméretre.

2.8 Szoftver ergonómia

 2.9 Függőség kialakulása

A számítógépes játékokat rendszeresen sok ideig játszó emberekben függőság alakulhat ki - játékszenvedély (egyre élethűbb...)
Ugyanez jelentkezhet internetböngészés, chatelés... vonatkozásában is.
Az interneten könnyen elérhető gyerekekre káros dolog, pl. pornó..
védekezés: önkontroll, szülői odafigyelés, iskolai nevelés