08. tétel

 

Napjaink jellegzetes nyomtatóinak működési elve, nyomtatók jellemzői

 

 

 

Tartalom:

 

I.                   A nyomtatók csoportosításának szempontjai

II.                Nyomtatótípusok

1.      Lézernyomtató

2.      Tintasugaras nyomtató

3.      Mátrixnyomtató

4.      Ütőnyomtatók

a.      Gömbfejes és margarétafejes nyomtatók

b.      Láncos, írórudas, írókorongos, íróhengeres nyomtatók

5.      Nem ütőnyomtatók

a.      Hőnyomtató

b.      Rajzgép

III.             Nyomtatási tulajdonságok

IV.              Az egyes nyomtatási eljárások előnyei és hátrányai

V.                 Forrás, felhasznált irodalom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nyomtatók

 

 

I. Nyomtatók csoportosításának szempontjai:

1.      Karakternyomtatót: egyszerre egy karakter nyomtatnak; az elektromos írógépekből lettek kifejlesztve; fajtái: például a betűkerekes, és gömbfejes nyomtató

2.      Sornyomtatót: egyszerre egy egész sort nyomtat.

3.      Lapnyomtatót: egyszerre egy egész lapot nyomtat ki.

 

 

II. Nyomtatótípusok:

 

 

Lézernyomtató

 

A lézernyomtatóban speciális, fényérzékeny anyaggal bevont és elektromosan feltöltött henger található. Ezen egy lézersugárral jelölik meg a nem fehér pontokat: ahol a lézer a hengerhez ér, ott a henger semleges lesz vagy ellentétesen lesz töltött a henger többi részéhez képest. Amikor pedig a henger a festékrésszel érintkezik, akkor azokra a részekre tapad festék, melyeket nem ért a lézersugár. A festék ezután átkerül a papírra, majd beleolvad, mikor a papír áthalad egy 200 °C-os hengerpár között.

A színes lézernyomatóban lényegében négy közönséges lézernyomtató mechanikája épül egybe, és az egyetlen fényérzékeny hengerükre a világoskék (cián), lila (bíbor), sárga és fekete festékhengerekről egymás után kerülnek fel a színek (pl.: jobb oldali kép). A négy színnel való átfestéshez a lézersugárnak négyszer kell végigfutnia a fényérzékeny hengeren.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tintasugaras nyomtató

 

A tintasugaras nyomtatók elve:  tintapatronok segítségével tintacseppeket juttatnak a papírlapra. A patronban van egy porlasztó, ez megfelelő méretű tintacseppekre alakítja a tintát, és a papírlapra juttatja azt. A tintasugaras nyomtatók egy-egy karaktert sokkal több képpontból állítanak össze mint például a mátrixnyomtatók, ezért sokkal szebb képet is adnak annál: megfelelő tintasugaras nyomtatóval igen jó minőségű, színes képek is nyomtathatók, akár fotók is.

 

A színes tintasugaras nyomtató színes tintapatronokat használ, általában négy alapszín használatával keveri ki a megfelelő árnyalatokat: ciánkék, bíborvörös, sárga és fekete színek használatával. Minden tintasugaras nyomtató porlasztással juttatja a tintacseppeket a papírlapra, de a porlasztás módszere változó. Ez történhet többféle úton, például gőzbuborék segítségével.

 

A gőzbuborékos nyomtató cserélhető tintapatronja a papír felett oldalirányban mozog. A nyomtatófejben lévő, tintával töltött kamrácskákhoz szabad szemmel alig látható fúvókák (porlasztók) kapcsolódnak. Azokat a kamrákat, mely a nyomtatandó képrészlet soron következő képpontjához szükségesek, elektromos impulzus meglegíti fel, minek következtében a tinta a melegítési helyeken felforr, és a keletkező gőzbuborék egy-egy tintacseppet lő a porlasztókon keresztül a papírlapra.

 

Mátrixnyomtató

A mátrixnyomtató az írógép továbbfejlesztett változata. A nyomtatófejben apró tűk vannak (általában 9 vagy 24 db). A papír előtt egy kifeszített festékszalag mozog amelyre a tűk ráütnek, és létrehoznak a papíron egy pontot. A kép ezekből a pontokból fog állni. A tűket elektromágneses tér mozgatja, és rugóerő húzza vissza eredeti helyükre. Ezzel az eljárással nem csak karakterek, hanem képek, rajzok is nyomtathatóak. A nyomtatott képek felbontása gyenge, de ahol nem szükséges a jó minőség, ott ma is használják, mert olcsó és alkalmas indigós számlanyomtatásra. Egyes mátrixnyomtatók képesek színes nyomatok készítésére is, de ezek minősége igen alacsony.

 

A mátrixnyomtatók több üzemmódban tudnak nyomtatni:

Ütő nyomtatók

 

 

Nem ütőnyomtatók

 

 

 

III. Nyomtatási tulajdonságok:

 

 

 

 

IV. Az egyes nyomtatási eljárások előnyei és hátrányai:

 

Impact(hatás)

Non-impact

Mátrixnyomtató
+ gyors
+ olcsó
+ különböző betűtípusokkal tölthető
+ univerzálisan használható
+ grafika is nyomtatható
+ színes nyomtatás lehetősége
+ kielégítő nyomtatási minőség
- hangos

Lézernyomtató
+ halk
+ felbontástól függően jó és nagyon jó minőség
+ grafika nyomtatható
+ gyors
+ PostScript-kezelés
- magasabb beszerzési és nyomtatási költségek

Karakternyomtató
+ nagyon jó szövegminőség
- lassú
- drága
- hangos
- grafika nem nyomtatható
- korlátozott betűtípus

Tintasugaras nyomtató
+ gyors
+ olcsó
+ halk
+ grafika nyomtatható
+ jó minőség
- drága tintapatronok
- nem megfelelő használatnál zavarra hajlamos

 

Hőnyomtató
+ grafika nyomtatható
+ jó nyomtatási minőség
+ nagyon jó színes nyomtatási lehetőség
- lassú
- drága anyagfelhasználás
- speciális festékek szükségesek

 

 

V. Forrás, felhasznált irodalom: