A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete

A fájlokat valahogyan rendszerezni kell, és erre a legelfogadhatóbb megoldást a hierarchikus könyvtárszerkezet biztosítja. A hierarchikus szerkezet azt jelenti, hogy a könyvtárak tartalmazhatnak fájlokat és alkönyvtárakat is. A könyvtárszerkezet alapját a gyökérkönyvtár (root directory) adja.

Ebben a könyvtárszerkezetben az egyes fájlokra úgy tudunk hivatkozni, hogy meg kell adnunk, mely könyvtárakon keresztül érhetjük el a könyvtárszerkezet gyökerétõl kiindulva. Ezt nevezik a fájl teljes (vagy abszolút) elérési útjának. Az elérési út egyes tagjait a „/” jel választja el egymástól, a legelsõ „/” jel a hierarchia legtetején lévõ úgynevezett gyökér-könyvtárat jelöli, amelybõl a többi elágazik.

Nagyon kényelmetlen lenne, ha minden fájl elérését csak a gyökértõl tudnánk meghatározni, ezért kialakították a munka-könyvtár fogalmát (working directory, lekérdezhetõ a pwd utasítással). Így elég a munka-könyvtár alatt lévõ könyvtárak nevét felsorolni a bennük lévõ fájlok eléréséhez. Ez a relatív elérési út.

A felsorolásból is látható, hogy nagyon sokféle fájl létezik, ezekből több ezer is lehet egy-egy meghajtón. Azért, hogy könnyebben eligazodjunk közöttük, fájljainkat rendszereznünk kell. Ezt a rendszerezett tárolást teszik lehetővé a könyvtárak. A könyvtárak rendszere alkotja a könyvtárfát. A következőkben essék néhány szó a fa adatszerkezet általános jellemzőiről.

ÜA fa-struktúrát főképp akkor használjuk, amikor egymással hierarchikus kapcsolatban lévő adatok ábrázolását kívánjuk megoldani. Ilyen például a családfák (ősök – leszármazottak), szervezeti diagrammok (vezetők – beosztottak), tartalomjegyzékek (főfejezetek – alfejezetek) és a számítógépes adattárolásban a könyvtárfák (könyvtárak – alkönyvtárak) rendszere.

 A fa adatszerkezet csomópontok véges számú halmazának tekinthető. Ezek közül van egy kitüntetett szerepű, amelyből az összes többi csomópont elérhető, ez a gyökér (root).

Egy csomópontból 0, 1, 2, 3, stb. újabb csomópontba „ágazhatunk el”, ezek az adott csomópont gyermekei.

Az olyan csomópontot, amelynek nincs gyermeke, záró csomópontnak nevezzük. Minden csomópontnak pontosan egy közvetlen megelőzője van, ezt az adott csomópont szülőjének hívjuk. Az azonos szülőtől származó csomópontok – természetes módon – egymás testvérei.

A fák speciális fajtái a bináris fák. Az elnevezés arra utal, hogy a záró csomópontok kivételével minden csomópontból két újabb nyílik. A bináris fát használ többek között a Huffmann-algoritmus és bizonyos sorbarendező eljárások is. Û

A számítógép adattárolási rendszerében az egyes csomópontokat a könyvtárak jelentik. A könyvtárfa gyökere a főkönyvtár (gyökérkönyvtár), amely – az előzőekben megismert módon – a meghajtó formázásakor jön létre. Jele a \ (backslash ). Ugyaúgy értelmezhető pl. a szülőkönyvtár fogalma, mint az általános fák esetén (jele: ..).

Ahhoz, hogy egy számítógépen tárolt fájlra pontosan hivatkozhassunk, az azonosítóján kívül meg kell adnunk a hozzá vezető teljes elérési utat is. Meg kell adni a fájl nevét a mappát ahol van meghajtót ahol tároljuk. Így nem okoz problémát a számítógépünkön tárolt két megegyező azonosítójú fájl sem, ha a hozzájuk vezető elérési út különböző (azaz más-más helyen vannak).

A könyvtárakról tárolt tulajdonságok.

§         elérési út

§         méret

§         létrehozás dátuma

§         mit tartalmaz (fájlok, almappák)

§         attribútumok (archivált, írásvédett)

könyvtárkezelő műveletek

CD [meghajtó:] [elérési út]

CHDIR [megható:] [elérési út]

Megjeleníti vagy beállítja a megadott (vagy aktuális) lemez aktuális könyvtárát.

MD [meghajtó:] [elérési út]

MKDIR [meghajtó:] [elérési út]

A parancs egy alkönyvtárt hoz létre a megadott helyen a megadott néven.

Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). (Windows esetében)

Fájlok létrehozása: Rengeteg lehetőség van pl:

-          Intéző/Sajátgép segítségével az adott helyen akár a menük (Fájl -> Új), akár egyszerűen csak az adott helyen a helyzet-érzékeny menü (jobb egérkattintással) Új->kiválasztjuk a fájltípust menüpontokkal lehet

-          De ugyanígy használható megoldás az is, hogy elindítjuk a létrehozandó fájlt kezelő programot (pl. Jegyzettömb, Word…), s ott a Fájl menü Új menüpontjának alkalmazásával létrehozunk egy új dokumentumot, melyet aztán adott helyre, adott néven menthetünk.

Fájlok átnevezése: Az állományok átnevezéséhez a legegyszerűbb megoldás az átnevezendő állomány nevén jobb egérkattintás, majd a helyzet-érzékeny menüből az Átnevezés menüpontot választjuk. Ugyanúgy, mint az előző esetben Intéző/Sajátgép esetében járható út az átnevezni kívánt állomány kijelölése után a Fájl menü Átnevezés menüpontját választása.

Fájlok megnyitása: Az állományon való dupla kattintással lehetséges. (természetesen a fájlon jobb egérkattintás elérhető helyzet-érzékeny menüből a Megnyitás választása is használható.) Két eset lehetséges: amennyiben az adott állomány futtatható fájl, akkor maga a program indul el, amennyiben azonban valamilyen regisztrált fájltípusról van szó (ismert a rendszer számára a fájl kiterjesztése), akkor a hozzá rendelt alkalmazás indul el, s abban nyílik meg az adott fájl. Ez az út fordítva is elképzelhető, tehát elindíthatjuk először a fájltípushoz társított alkalmazást, majd ebben a programban megnyithatjuk az adott fájlt.

Fájlok nyomtatása: Szinte pontról pontra ugyanaz vonatkozik e műveletre, mint a megnyitásra, mert a nyomtatás első lépése a fájlé megnyitása, a második pedig az alkalmazás elküldi a nyomtatóra a fájlt.

Fájlok törlése/visszaállítása: A fájltörlés legegyszerűbb módja a helyzetérzékeny menüben a Törlés menüpont választása. Természetesen az Intéző/Sajátgépet választva az állomány (állományok) kijelölése után a Fájl menü Törlés menüpontjának használata is ugyanúgy tökéletes. Fontos megjegyezni, hogy a visszaállítás elengedhetetlen kelléke a windows rendszerek egyik szolgáltatása: a lomtár. Vagyis (amennyiben e szolgáltatás be van kapcsolva) ha törlünk egy állományt a háttértárról, akkor az először egy átmeneti tárolóba – a lomtárba – kerül. S amennyiben ürítjük a lomtárat, akkor kerül csak végleges törlésre. Éppen ez hordozza magában a visszaállítás lehetőségét is: mindaddig, amíg a lomtárat nem ürítettük, addig a benne található állományok bármikor visszaállíthatóak. Ehhez nem kell mást tennünk, mint dupla kattintással megnyitnunk az asztalon található lomtárat (mely fizikailag egy-egy könyvtár minden meghajtón, illetve partíción), s a visszaállítandó fájlokon jobb egérkattintás, s a felnyíló menüből a Visszaállítás menüpontot választanunk.

Fájlok másolása/mozgatása: Az állományok másolásának illetve átnevezésének két fő módja áll a rendelkezésünkre: az egyik a húzd-és-ejtsd módszer, melynek lényege, hogy a másolandó fájlt az egér jobb gombját lenyomva és nem elengedve „megfogjuk” és oda húzzuk a könyvtárstruktúrában, ahová másolni/áthelyezni szeretnénk. Ott elengedjük, s a felnyíló menüből választunk a Másolás ide és az Áthelyezés ide lehetőségek közül. A másik módszer a vágólap használata, vagyis a másolandó/áthelyezendő fájlt felhelyezzük a vágólapra (fájl kijelölése után Szerkesztés menü -> Másolás, vagy ennek a gyorsbillentyűje a CTRL+C; illetve áthelyezés esetén a Szerkesztés menü -> Kivágás – CTRL+X), s aztán amikor aktuálissá tettük azt a könyvtárat, ahová másolni beilleszteni szeretnénk, ott a Szerkesztés menü Beillesztés menüpontjára kattintunk (vagy CTRL+V).

Tömörített mappák kezelése: Amennyiben a kérdéses állományunk tömörített fájl, akkor felmerülhet még a kicsomagolás illetve a becsomagolás kérdése is. Erre vagy külső segédprogramot alkalmazunk, mint pl. a WinZip, vagy a Windows Me óta az operációs rendszerbe integrált Tömörített mappák kezelése szolgáltatást alkalmazzuk. Ebben az a jó, hogy a kicsomagolás nagyon egyszerű: csak duplakattintással megnyitjuk a tömörített fájlt, akár egy mappát, s a kicsomagolandó állományt(-okat) kijelöljük, majd ugyanúgy másoljuk, mintha nem is egy tömörített mappából csomagolnánk ki. A becsomagolás hasonló bonyolultságú művelet: miután kijelöltük a becsomagolandó állományokat, jobb egérkattintás a kijelölésen, s a felnyíló menüből a Küldés menüpont -> Tömörített mappába menüpontját választva tudjuk becsomagolni a kijelölt fájlokat. (Ilyenkor a tömörített fájl neve az első betömörített fájl neve lesz .zip kiterjesztéssel. A fájlnevet természetesen átnevezéssel bármikor módosíthatjuk.)