Tájékoztató eszközök

24. tétel (9.3)

A tájékoztató eszközök típusai.

A tájékoztatás eszközeinek nevezzük azokat a dokumentumokat, melyek a visszakereshetőség érdekében az információt valamilyen szisztematikus rendszerben, elrendezésben tárolják. Ezek nem valók folyamatos olvasásra!

A bibliográfia fogalma.

A különböző írásos és nem írásos (audiovizuális, optikai rögzítéses stb.) művekről bizonyos szempontok szerint készült jegyzékeket bibliográfiának nevezik. Ezek legfontosabb jellegzetessége, hogy – ellentétben a katalógusokkal – nem egy könyvtár állományát hanem általában a dokumentumokat, azok kisebb-nagyobb csoportjait, lelőhelyüktől függetlenül tárják fel. A bibliográfiák a legalapvetőbb könyvtári segédeszközök.

A bibliográfia lelőhelytől függetlenül tárja fel a dokumentumokat. A bennük található rekordokról a katalógusokban kell megnézi, hogy az adott könyv, folyóirat melyik könyvtárban található.

A bibliográfia olyan dokumentumok jegyzéke, amelyek valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek. Ez a tulajdonság többnyire a dokumentumok témája, de lehet a megjelenés helye, ideje, vagy a dokumentumok típusa is. Ezek a jegyzékek rendezett formában sorolják fel a dokumentumokat. A rendező elv lehet betűrend, szakrend, időrend, vagy bármi más, ami a használat szempontjából célszerű. Legtöbb esetben név, tárgy, vagy címmutató egészíti ki, aminek segítségével az egyes tételek visszakereshetők.

A könyvtári elméletnek vagy gyakorlatnak az az ága, amely az irodalmi termés nyilvántartásával, tartalmi feltárásával és módszertanával foglalkozik. Az írásművekről készült jegyzéket is bibliográfiának nevezzük.

A bibliográfia típusai

Tartalom szerint

·     általános bibliográfia;

·     Szakbibliográfia

·     Dokumentum típusa

·     Könyvbibliográfia;

·     Sajtóbibliográfia;

·     Cikkbibliográfia (repertórium);

·     Térkép bibliográfia.

Feltárás mélysége szerint

·         Szerző és cím.

·         Feltárás mélysége szerint (Annotáció, Referátum, Tömörítvény)

Megtalálás módja szerint:

· Önálló bibliográfia, önálló kötetben

· Rejtett bibliográfia Þ elrejtve a kötet, vagy fejezet végén

A retrospektív és a kurrens bibliográfia fogalmának értelmezése.

Egy bibliográfia lehet összefoglaló, lezárt, azaz retrospektív, vagy rendszeresen, folyamatosan megjelenő, azaz kurrens.

o              Kurrens: – rövid időszak dokumentumait dolgozza fel – ez akkor jó, ha később is folytatódik.

o              Retrospektív: visszatekintő à pl.: az elmúlt 100 év irodalmát dolgozza fel

folyóirat – havonta
szakbibliográfia – évente

A Magyar Nemzeti Bibliográfia.

A Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek bibliográfiája (Budapest, OSZK) általános, nemzeti és kurrens, mert rendszeres időközökben jelenik meg, és folyamatosan feltárja a legújabban Magyarországon megjelent könyveket. A kiadvány a teljesség igényével regisztrálja a Magyarországon önállóan megjelent kiadványokat, szép- és szakirodalmat egyaránt. Nem tartoznak gyűjtőkörébe a prospektusok, propaganda kiadványok, valamint az általános és középiskolai tankönyvek, felsőoktatási jegyzetek. A könyvek leírását 49 szakcsoportban közli a kiadvány. A dokumentum leírásokat név, cím és ISBN mutató egészíti ki. Megjelenik havonta kétszer. Éves kumulált kötete a Magyar Könyvészet. Az 1976 óta megjelent füzetek anyaga CD-ROM-on is megjelent.

A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében.

Főbb dokumentumtípusok:

·           Könyv

·           Időszaki kiadványok

·           Szabadalom

·           Audiovizuális adathordozó

·           Számítógépes memória

Bibliográfiai leírás: a dokumentumokról a megfelelő ISBD szabvány előírásai szerint készített leírás, amely a dokumentumok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat egységes szerkezetben, formában és sorrendben tartalmazza.

A katalógus fogalma.

Egy könyvtár állományát dokumentumok tételeinek rendszerezett gyűjteménye, amely biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét és az állományban való megtalálhatóságát. A katalógus a könyvtári állomány feltárásának alapvető eszköze, amely az egyes dokumentumokról készített leírásokat (katalóguscédula) különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza. A teljes feltárást a legtöbb könyvtárban a katalógusrendszer biztosítja, amely magában foglalja az adott állomány eltérő szempontok szerinti, más-más jellemző elem kiemelésével létrehozott többféle katalógusát.

A katalóguscédula és a bibliográfiai tétel összehasonlítása.

A katalóguscédulán szerepel még a raktári jelzet (szépirodalmi művek esetén a raktári szám, ismeretterjesztő művek esetén az ETO szám is), továbbá az ETO-jelzet.

A rendszó és az utalócédula fogalma.

Rendszó: a besorolási adatnak az a része, amelyik a rendezés szempontjából elsődleges

Utalócédula: a rendszóra mutat

Főbb katalógustípusok elrendezési elvei.

Ø       Alapkatalógus

§         Betűrendes katalógus:

·         a könyvtári betűrend nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között, hiszen ez a betűrend nemzetközi

·         ugyanezért a két- és háromjegyű betűk jegyeit külön betűként értelmezzük pld. cs=c+s

·         így a könyvtári ábécé betűi a következők : a b c d e f g h i j k l m n o ö p q r s t  u ü v w x y z

·         a besorolásnál a névelőt ( a, az, egy ) nem vesszük figyelembe

·         ha a címek első szava, illetve a szerzők vezetékneve megegyezik, a besorolás a következő szó vagy a keresztnév alapján történik

·         ugyanazon szerzők különböző műveit címük alapján soroljuk be

§         Sorozati katalógus: azokról a könyvekről tájékoztat, amelyek sorozatok keretében jelennek meg.

§         Szakkatalógus: arról ad tájékoztatást, hogy egy-egy témakör milyen műveket tartalmaz.

·         A besorolás alapja az ETO-jelzet

·         A tájékozódást megkönnyíti a betűrendes mutató használata: ez szakok, témakörök fogalmainak betűrendes felsorolása

Ø       Egyéb katalógusok

§         Kézikönyvtári katalógus: helyben olvasható könyvek, beosztása azonos a szakkatalógusokéval

§         Történelmi katalógus: eseményt vagy korszakot feltüntető osztólapok mögött a cédulák szerzői betűrendben találhatók

A tárgyszókatalógus.

A tárgyszókatalógus betűrendes katalógus. A besorolás alapja a tárgyszó, amely a dokumentum tartalmát fejezi ki röviden, egyértelműen. Egy dokumentum esetén több tárgyszó is előfordulhat. A katalóguscédulák a tárgyszavak betűrendjében szerepelnek. Előnye, hogy az olvasók is könnyen használhatják, alkalmas a dokumentumok tartalmának sokoldalú megközelítésére. Hátránya, hogy könyvtárhoz kötött, sok benne a szubjektív tényező.

A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök.

A számítógépes katalógus nem kész betűrendes vagy tematikus katalógusokat tárol, hanem adatok rendezetlen halmazát.

A számítógépes adatbázisok sajátosságai

Ha egy könyvtárban cédulakatalógussal találkozunk, biztosak lehetünk benne, hogy csakis a könyvtárban található könyvek felsorolását tartalmazza. A cédulakatalógust ugyanis a könyvtáros készíti, a saját könyvtárának könyvei alapján.

Ezzel szemben a könyvek számítógépes adatbázisa technikailag átvihető egyik könyvtárból a másikba. Ez azzal az előnnyel jár, hogy bármelyik kis könyvtárba, ahol van számítógép, át lehet vinni akár az ország legnagyobb könyvtárának az adatbázisát.

Legújabban már a könyvtárakban számítógépes katalógussal is találkozhatunk. Iskolánkban az SR-LIB könyvtári integrált rendszer üzemel. Ez a rendszer moduláris felépítésű. Vannak a katalógus, a kölcsönző, folyóirat feldolgozó, állományellenőrző modulok.

A katalógus modulban a könyv legfontosabb adatainak

             Cím, szerző, kiadás adatai, a könyv fizikai adatai, ISBN-ISSN szám, ár

 a felvitele történik. Ezen adatok alapján történik a visszakeresés.

A rendszer a felvitt adatokat törzsekbe építi be :

       Cím, szerző, kiadó, foglalkozás,

            Lelőhely : kölcsönző, kézikönyvtár, tanári kézikönyv, tartós tankönyv.

A számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai.

A számítógépes katalógusok többsége a weben keresztül érhető el, és rendelkezik különböző szolgáltatásokkal. Ilyennek számít az egyszerű és összetett keresés, keresőlisták böngészése, keresés szavak alapján, logikai operátorok használata.

Keresés szavak alapján

A dokumentumrekordok erre kijelölt mezőinek szavaiból rendezett listák, úgynevezett szó-listák készülnek. A rendszer ezt használja fel, amikor szavak vagy szókapcsolatok alapján keresünk.

Egyszerű és összetett keresés

A legtöbb katalógus alapértelmezésben az egyszerű keresést ajánlja fel. Ez könnyen áttekinthető, de csak akkor alkalmazható, ha konkrét dokumentumot keresünk.

Néhány számítógépes katalógus ismerete (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA).

SZIRÉN: ha bármelyik könyvtárban leírnak egy dokumentumot, az azonnal fölkerül a központi szerverre. A Szirén adatbeviteli ûrlapján szerverünket közvetlenül elérve, néhány kattintással az összes többi könyvtár azonnal átemelheti a leírást. A rendszer hatalmas elõnye, hogy tetszõleges típusú dokumentum (könyv, audiovizuális, hangdokumentum, folyóirat, cikk) analitikákkal, a többkötetes dokumentumok közös adatokkal és kötetleírásokkal egy mozdulattal átvehetõk.

KISTÉKA:

MOKKA: Magyar Országos Közös Katalógus. Itt minden megvan.