Témakör: Életművek – Babits Mihály

4. tétel

Babits Mihály élete

1883-ban Szekszárdon született. Művelt, értelmiségi családból származott. Elemi iskoláinak színhelye Bp. és Pécs. Pécsen, a Cisztercita gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1901-ben beiratkozott a pesti egyetemre, bölcsészkarra. Magyar-latin szakon végzett. Tanári pályájának állomásai: Baja, Szeged, Fogaras, Újpest. 1908-ban a Holnap című antológia 5 versét közölte. Ezáltal megismerték. 1918-ban tanárként ment nyugdíjba.

Nyilvánosan tiltakozott a háború ellen. Szívműködési rendellenessége miatt nem sorozták be. Az őszirózsás forradalom idején egyetemi tanárrá nevezik ki, 1919 januárjában, de csak áprilisban kezdheti meg az oktatást. A tanácsköztársaság idején nyugdíjától megfosztották, s rendőri zaklatások érték. Az írói társaságok kizárták.

Feleségét Tanner Ilonának hívták, aki maga is író volt. Kazinczy feleségének nevén, Török Szophi álnéven írt. Baumgarten-díj döntnöke volt Babits.

1929- haláláig a Nyugat szerkesztője volt. 1940-ben elnyerte az olasz állam kitüntetését Dante fordításaiért. 1941-ben, gégerákban halt meg.

Munkásságai:

a)      Verseskötetei:          Levelek írisz koszorújából

                              Herceg, hátha megjön a tél is

                              Recitatív

                              A nyugtalanság völgye

                              Sziget és tenger

                              Az istenek halnak, az ember él

                              Versenyt az esztendőkkel

b)     Prózai művei:            A gólyakalifa

                              Tímár Virgil fia (lélektani regény)

                              Kártyavár

                              Halál fiai (családregény)

                              Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (utópia – tökéletes világ)

                              Hat holdas rózsakert (novellás kötet)

c)     Tanulmányok:           Petőfi és Arany

                              Az ifjú Vörösmarty

                              A férfi Vörösmarty

                              Tanulmány Adyról

d)     Műfordítások:           Shakespeare: Vihar

                              A világirodalom erotikus költészete – Erato címmel

                              Dante: Isteni színjáték

Kezdetben filozófusnak készült.

Egyetemi évei alatt főleg Choppenhauer és Nietzsche, később Berzon hatott rá.

A lírikus epilógja (az elégedetlenség költeménye):

A költő az individualizmust értékeli (individualizmus: a közösséggel szemben az egyén kerül előtérbe), ez az értékelés azonban elitélő, az individum mint tárgy a költői felfogás beszűkülését jelenti. Mást szeretne csinálni, de nem tud, erre utal a bír ige, fizikai fájdalom. A dió és a börtön metafora is a bezártságot, szűk közt mutatja. Az utolsó sort Jézus mondja a Bibliában ("én vagyok az ómega s az alfa"), ami Jézusnál felszabadító, az a költőnél beszűkítő. A költő a zárt világ, ahol van, az is az. A szimbolizmus a belső világgal akar foglalkozni, ezt mutatja be szűknek. A börtönképzet zártságát fokozza a szonett forma is.

Húsvét előtt

A Húsvét előtt cím a föltámadást, a béke eljövetelének reményét ígéri. A világháború alatt az emberi élet, a humanista értékek védelme érdekében tiltakozott az élet- és értékpusztítás ellen. A költemény szabad versre emlékeztető rapszódia, mely az expresszionizmus felé közeledést mutatja. A szenvedély szétfeszíti a formákat, s a vers a gondolatok és érzelmek hullámzását követve hosszabb ill. rövidebb rímtelen sorokra tagolódik. Ritmusa is idegesen nyugtalan: inkább a hangsúly, mint az időmérték visz lendületet a sorokba. Zaklatott, egymásba indázó mellékmondatokból felépülő hatalmas versmondat a költemény első, nagyobb része. A merész igazság kimondásának félelme vissza-visszarettenti, eltéríti a költőt eredeti mondanivalójától, de a fokozódó belső kényszer végül is legyűri félelmét, s vállalva minden kint, mégiscsak kimondatja vele azt, amit a hosszú vers elején akart kikiáltani, miszerint elég, béke legyen végre. A versnek ez a legfontosabb üzenete: a háborús uszítással szemben a béke bátor, sok-sok más, merésznek számító gondolatot, új és új motívumot sodor magával a viaskodó, az akadályokat legyőző erkölcsi erőfeszítés.

Négyszer tér vissza ugyanaz a szenvedést is vállaló feltételes mellékmondat egy visszarettenő, megszakított főmondat kezdetével. Ezek teremtik meg a rendet, vagyis ezek alkotják a vers gerincét. A mellékmondat ("akkor is") folytatása első ízben még csak önbiztatás, nem a végső gondolat világgá kiáltása. Addig minduntalan nekigyürkőzve az erkölcsi parancs kikerülhetetlen kötelességének, felidézi a háború embertelenségét, melynek visszatérő szimbóluma egy Vörösmarty-műből kölcsönzött elem. Nem a szerelmet, embert, életeket pusztító háborús sikereket ünnepli a vers, hanem azt, aki először ki meri mondani a "béke" szavát. A lírai én annyi késleltető előkészület után végül maga mondja ki először ezt a szót egy zsúfolt jelzőbokorral kiemelve és felnagyítva a béke mindent megváltó erejét.

Miután a "szabadító, drága szó" végre elhangzott, a könnyed, magyaros dalforma jelzi a lélek viharainak elcsitulását: dallamos, kétütemű hetes és hatos sorok váltakozása hirdeti az általános megbékélést, megbocsátást, a tavaszi újjászületést. A félrimek csengése a húsvéti feltámadási ünnep alleluját hirdető harangszavát idézi, a mondatok és a ritmikai egységek egybeesése pedig a rendet, az áhított békét sejteti, ígéri.

Hatását fölerősítik a régi magyar klasszikusokra, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi s Ady költeményeire való "rájátszások".

Jónás könyve

I.                    1938-ban Babits gégeműtéten esett át. Kórházba kerülése előtt kezdte el írni a verset, de csak utána fejezte be.

II.                 Műfaja: parafrázis, átdolgozás (bibliai Jónás történetének); parabola, példázat

III.                

Babits műve:
1. Jónás a hajó fenekén akar megbújni, azt szeretné, ha egy magányos erdő szélére raknák ki
2. Erre várni kell, hiú ábrándokat kerget
3. Cethal gyomrában eltöltött idő erőteljesebb ábrázolást kap Babitsnál
4. Kinevetik, s mégis megbocsát az úr a lakosságnak

Bibliai történet
1.Jónás maga kéri, hogy vessék a tengerbe
2. Felismeri, belátja sorsát
3. –
4. Ninive népe Jónás szavait hallván megtér, az úr megbocsát nekik

IV.              Szerkezete:

1. rész: Jónás menekül a küldetés elől, ezért belevetik a tengerbe.

2. rész: Cethal gyomra. 3 nap, 3 éjjel. Szemrehányást tesz istennek.

3. rész: Teljesíti a küldetést, elmegy Ninivébe, ahol kinevetik.

4. rész: Isten megkegyelmez a város lakóinak, Jónásnak pedig a tök példájával mutatja be cselekedetének értelmét.

V.                 Nyelvi, stilisztikai jellegzetességek:

- archaizmus (régies kifejezések), pl.: régies igealakok (kiére, lélegze), régies szintagmák (szókapcsolatok; futván az urat, uram, engem)

VI.              Egyszerűség, tömörség jellemzi

Szorosan hozzá kapcsolható a Jónás imája.

Arcpoetika jellegű alkotások. Költői hitvallás. Babits isten képéről tájékozódhatunk.

A próféta szerepről, a közéleti szereplésről szól. Azonosítja magát Jónással.