Témakör: Életművek – Kosztolányi Dezső

5. tétel

Élete:

1885-ben, Szabadkán született. Jómódú, polgári családból származott. Édesapja a szabadkai gimnázium tanára volt, később igazgatója. Anyai ágon gyógyszerészek voltak a családban. 1903-04-ig a pesti egyetem bölcsészkarára járt, magyar-német szakos volt. A Négyessi szeminárium tagja volt, itt ismerkedett meg Babits-csal és Tóth Árpáddal. 1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, de tanulmányait nem fejezte be. Megismerkedett Freud tanaival, ennek következtében műveiben meghatározó lett a mélylélektan hatása. Az egyetem után újságírással próbálkozott (Bácskai hírlap, 22. Bp.-i Napló).

1913-ban házasságot kötött Harmos Ilonával, aki színésznő volt, de Görög Ilona álnéven írogatott is. Trianon következtében elszakadt családjától.

1919-től az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lapnak dolgozott, a Pardon rovat szerkesztője volt. 1921-ben a Pesti hírlap munkatársa volt. Kiábrándult a politikából. Létrehozta a Pen klubbot, mely ’26-ra teljesedett ki.

1929-ben a Toll című folyóirat felkérte, hogy értékelje Ady költészetét, a költő halálának 10. évfordulóján. Igazságtalannak vélik az értékelést. 1933-ban jelentkeznek a gégerák tünetei. Stockholmban kezelik. 1935-ben megismerkedik késői szerelmével, Radákovics Máriával. 1936. nov. 3-án meghalt.

Munkásságai:

            1. Verses kötetei:     4 fal között

                                    A szegény kisgyermek panaszai

                                    Kenyér és bor

                                    A bús férfi panaszai

                                    Meztelenül

            2. Novellák:   Boszorkányos séták

                                    Bolondok

                                    Káin

                                    Béla, a buta

                                    Esti Kornél

                                    Tengerszem

            3. Regények: A rossz orvos

                                    A véres költő

                                    Pacsirta

                                    Aranysárkány

                                    Édes Anna

Édes Anna

I.                    Keletkezési körülmény:

Valószínűleg Kosztolányi felesége találta ki a történetet. A főszereplő élő személyről mintázott alak.

II.                 Műfaja: Kisregény. 1926-ban a Nyugatban jelent meg sorozatként.

III.               Cselekménye:

1919. július végén indul a történet, s 1922-ben fejeződik be. A mű tempója folyamatosan változik, az 1. fejezetben hetek, hónapok, az utolsóban már évek. A tanácsköztársaság bukása után játszódik a mű. Hatások Kosztolányira: 1919-ben Kosztolányi unokatestvére Csáth Géza öngyilkosságot követ el. Trianon következtében a család szétszakad. 1919 végére szélsőjobboldali nézeteket kezd vallani. Új Nemzedék munkatársa ekkor.

Vizyt meg látogatja Ficsor, aki javítja a csengőt. Hazatér Vizyné, aki már rúgná is ki a házból, de ekkor Ficsor megemlíti neki, hogy volna egy cselédlány (unoka húga), aki hajlandó lenne őket szolgálni. Vizyné boldogtalan életének, soha nem szűnő gondja a cselédkérdés. Házasságának minden emléke a házában megfordult cselédekhez kötődik. Valamennyit gyűlölte,  az éppen nála levőt, most pillanatnyilag Katicát.

Az új cselédet Édes Annának hívják, katolikus vallású, 19 éves, Balatonfőkajáron született, már néhány éve Pesten szolgál, minden vállal, főz, mos, vasal, takarít, keveset eszik, és csak egy dolgot szeret: a munkát. Vizyné felmond Katicának, de alig tudja kivárni az új lány érkezését. Anna nem látszik parasztlánynak, nem tenyeres-talpas  hanem vékony, törékeny alkat. Vizyné úgy érzi ez az, akit évekig keresett mindhiába. Édes Anna finom, érzékeny, minden durvaságtól visszariadó lány. Kosztolányi főhősét alig beszélteti: jellemzéséből hiányzik a beszéd, a párbeszéd. Amikor belépett Vizyék lakásába rosszullét fogta el az ottani szagoktól. Mindennap jobban  irtózott valamitől, de hogy mitől, arról magának sem tudott számot adni. Csak az ösztöne, a szaglása tiltakozott egyre erőteljesebben.

Az a nyolc hónap, amelyet Vizyéknél töltött, szenvedést jelentett Édes Annának. Vizyék a maguk módján szeretik, jól bánnak vele, büszkélkednek Annával. Csak éppen nem embernek tekintik, hanem  robotoló gépnek. A kéményseprővel, Báthory úrral való házassági szándékát meg akadályozta. Teljesen ki sajátította magának.

Szeretni akarásának természetes ösztöne játszott közre abban, hogy enged Patikárius Jancsi mohó,  szexuális vágyának. Ez akkor történt, amikor Édes Annában még nem ment végbe a belső torzulás. Az érintetlen, tiszta lány várta, remélte a szerelem folytatását, de Jancsi csak élvezeti cikket látott benne, és megvetőn elfordult tőle. Lassan, fokról fokra megy végbe Anna  szép lelkének megtörése.

Május végén ünnepelték Vizy Kornél államtitkári kinevezését.  Anna  Vizyéket meg öli, összekuszálva így az ok és okozat közötti közvetlen szálakat. A kettős gyilkosság felfedezése után a bűnügyi bizottság tagjai is elborzadtak, minden arcon döbbenet ült.

Anna nem értette miért tette, amit tett. De volt valami, ami miatt meg kellett tenni. Ezt a valamit szeretné fel deríteni a bíróság is, de képtelen rá. A tárgyaláson mindenki Anna ellen vallott, mert mindenkinek fontosabb volt a saját érdeke, mint a leány élete. A házbeli ügyvéd, Druma politikai bűnügyet látott az esetben. Egyedül az idős, beteg Moviszter Miklós, az orvos kiáltotta ki a védelem tanújaként az igazságot: "Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak belőle. Embertelenül bántak vele."Annát a bíróság bűnösnek mondta ki, és összbüntetésül tizenöt évi fegyházra ítélte.

IV.              Szerkezete: 20 fejezetből áll + bevezető szöveg (halottas ima). A bevezető szöveg sorai ismétlődnek a 19. fejezetben. Előre utal a mű hangulatára.

Szakaszolásának több módja lehet:

a)      1. 1-6. fejezet: színhely aprólékos bemutatása, Anna csak a 6. fejezetben lép színre. Ez késleltetés.

2. 7-10. fejezet: Hogyan illeszkedik be Anna az új környezetbe.

3. 11-14. fejezet: Anna és Jancsi románca.

4. 15-18. fejezet: a házasság meghiúsítása, gyilkosság.

5. 19-20. fejezet: Ítélet hozatal.

b)     1., 10., 20. fejezetek a tartó pillérek. 1-1 legendáról szólnak, 1-1 történelmi személyhez kapcsolódnak ( Kun Béla, Fiktív alak (?), Kosztolányi Dezső)

V.                 Szereplők csoportosítása:

Érték emberek: Moviszter - emberi értékeket képvisel

                     Édes Anna – szeressen, szeressék; vágyik a család, otthon után, szereti a munkát

Érdek emberek: Vizy úr – a karrier érdekli

                      Vizyné – tulajdon, vagyon érdekli

                      Patikárius Jancsi - élvezetek

VI.              Mű alapkérdése: Mennyire volt előírva Annának, hogy kiszolgáltassa magát a családnak? Parabolaként, példázatként értelmezhető. Társadalmi regényként is.

VII.            Édes Anna: A név beszélő név, belső tulajdonságokra utal.

VIII.         Értelmezése:

a)      Anna cselekedete látszólag indokolatlan. Bűnös, avagy nem. Kosztolányi: „A gyilkosságnál súlyosabb az embertelenség.”

b)     Moviszter: „Szeretet nélkül bántak vele.”

c)     Bíró: „Erre nincs mentség.”

∑: Vannak olyan értelmezők, akik azt mondják, nem lehet egyértelműen erkölcsi és politikai bírálatot tenni. Mivel keverednek a fiktív és valós személyek, nem lehet valódi ítéletet hozni. Kun Bélát az utókor, Annát az olvasó, Kosztolányit szintén az utókor bírálja.